Szombaton hajnalban már fél pirkadatkor kinn lebzseltem a kertben, egyszerűen nem tudok benn maradni ezeken a klassz nyári reggeleken. 
Neki ugrottam a visszanyesegetéseknek, mert már sok növény elnyílt. Visszavágtam a bazsarózsák levelét, az évelő szarkalábakat is, amiket magnak hagytam meg. Nem szedtem róluk időben, de majd a szétszórtakból kelnek új növények és azokat szétültetem a kertben. 
Levágtam az erdei borkóró elszáradt szárait is, a magját szétszórtam a kertben, meglátom kikel-e majd belőle, remélem nem kell majd irtanom ezt is, mint olyan sok mindent.
Visszavágtam egy nagy telep küllőrojtot is, a kék iringó maradékát, kakukkmákokat, körömvirágokat és még gyomláltam is ezek körül. 
Kiszedtem egy rakás kasvirágot, négyet kiültettem kívülre a kerítés mellé, a többit nem tartottam meg. Kiválogattam még a tavasszal kiszedett és azóta száradó fehér fürtös gyöngyike hagymákat is. Belül majd később ültetem el, de a kerítésen kívülre kivittem legalább 15 hagymát és a virágos sáv szélébe beültettem egy kis csomóba.  
Gyomlálás közben találtam rengeteg sásbokor magoncot, azokat majd kiszedem és beültetem valahová, valószínűleg abból is viszek ki a ház elé.
Nem is tudom... kezdem kinőni a kertet. Kéne még vagy 1000 négyzetméter, vagy 5000. Vagy egy hektár. :)))) Szerintem bármekkora kertet képes lennék belakni. :) 

A hajnali kertészkedésben az a jó, hogy azokat a virágokat is látom, amik csak reggel nyílnak. Ilyenek a díszdohányok, nappal teljesen leeresztik magukat. Az idén nincs olyan sok színű, mint tavaly volt, nem is vetettem, ezek csak úgy kikeltek. 

A cserjés pimpók is virágoznak, majd ki kell szabadítanom szegényt az apró szulák fogságából. 

Az első őszirózsa az ősz hírnöke. Nekem ezek a virágok már az őszt idézik, bár még csak július vége van, mégis látszik már, ahogy lemennek lassan a nyáriak is, főleg az idén, mert olyan sokkal előre van a természet. Már láttam pár kertben, hogy az évelő Asterek is nyiladoznak. 

Ez pedig az első örmény méteres uborkám, már szép darab és lesz még több is. 

Tegnap reggel is masíroztam ki a kertbe korán. Megszerettem ezeket a hajnali kertészkedéseket, pedig a muszáj vitt rá, mivel azonban mostanában nem jógázok (nem is tudom miért) jól esik a kora reggeli mozgás. 
Kibányásztam a cuccok közül a talicskát és megraktam a tegnap visszavágott rengeteg növénnyel és elvittem őket, ne díszelegjenek ott a ház előtt. 

Aztán kivittem az ásóvillát és ástam vele két nagy lyukat a tegnapelőtt lefektetett keménypapír alá, az egyikbe tarackoló kékgyökeret ültettem ki, a másikba egy magas varjúhájat a szaporulatból. Lyukat vágtam a papíron és rátettem, lefogattam téglával egy darab cseréppel. Aztán összegereblyéztem a füvet, amit tegnap levágtam és letakartam a papírt vele, hogy ne csúfoskodjon nekem ott a ház előtt. Szépen ki fog a papír alatt pusztulni a fű és elporhanyósodik majd a talaj. A legközelebbi fűnyíráskor megint ki fogok tenni egy nagy papírt és megint letakarom fűvel és szépen majd az egész részt beültetem így és akkor utána már nem kell kaszálni sem. 

Ez a tarackoló kékgyökér, benn a kertben már nyílik, ha minden jól megy és életben marad, akkor két-három év alatt benő majd ott egy nagy területet és szép kék lesz az egész, aztán őszre pedig a levelei váltanak vörösbe, az is nagyon szép.

Kigyomláltam a kerítés melletti sávot is, visszavágtam a citromfüvet és volt egy szegény, gondozatlan kakukkfű is, amit nagyon visszametszettem, remélem életben marad. Úgy vágtam le, hogy maradtak rajta kis hajtások. A többit leszedtem szárítani, sőt még majd a bentiekről is kell szednem, mert elég sok kakukkfüvet használok a konyhában. 
A kigyomlált sáv szélében ott hagytam a füvet, tavasszal is így csináltam és ahol a fű volt, ott is porhanyóssá vált a talaj, most legalább 10 centivel kijjebb tudtam húzódni a gyomlálással, olyan könnyen kijött a fű belőle. Érdekes módon a tarack adja magát a legkönnyebben, ahol pl. visszamászott a már beültetett részbe, simán kihúzom a szálakat. 

Kitakarítottam az esővíz elvezetőt is és leszedtem a füvet, ahol ránőtt a a szélére, de a járda közök is nagyon be vannak nőve, azt még nem tudom, hogy szedjem ki onnan. Egyszer már nekirugaszkodtam, de a kánikula miatt abbamaradt és megint benőtte a fű. Gondolkodtam már azon is, hogy lefújom gyomirtóval, valószínűleg az lesz a legjobb. 

Valamelyik délután az előkertet is rendbe tettem, nem is volt tervben, csak kimentem és azon kaptam magam, hogy már kész is. Illetve nincs teljesen kész, mert fel akarok szedni onnan virághagymákat, amiknek már nem jó a helye ott, ahol vannak. 

Illetve olyanon is vacakolok, hogy nagy esőknél bejön a víz a kapubejáróba, pedig tettek fel nekem lemezt, ami elvileg levezetné a vizet, de amikor nagyon zuhog, akkor alámegy a víz és onnan befolyik. Azt nézegettem ma reggel, hogy valamivel be kéne tömni alatta a rést. Van is itthon purhabom, de nem tudom, hogy vízzáró-e, majd meg kell nézni. Ha jó, akkor befújom vele azt a rést és meg is lesz oldva a dolog. 
Rendbe kellene már szednem a kapubejáratot is, mert belülről vállalhatatlanul néz ki... 

Termés is akadt, 9 padlizsánt vettem le és rendületlenül terem. Kettőt karikákra vágva tettem el, a többit megsütöttem padlizsánkrémnek és mentek a fagyasztóba. 
A legközelebbieket már frissen eszem meg, tervezek rántott padlizsánt is és muszakát. 

Már volt két nagy kaliforniai paprikám is. 

 Nyílik a kristályvirág is, nem tudom télen hogyan fogom megőrizni ezt a növényt, volt már máskor is, de nem se kinn, se benn nem telelt át. 

A következő 2 képen az őszi vérfű a főszereplő. Tavalyi magvetésből van ez az egy tő, de az idén is neveltem 3 db-ot (ennyi sikerült). Nem túl fotogén, de az ágyásban nagyon jól mutat, nagyobb nálam. 

Mályvacserje, ernyős verbéna és kasvirág. 

Ebből a pár tő füzérajakból nagy telep lett, nagyon szépek, főleg a bordó hólyagvessző előtt nagyon mutatnak. 

És még mindig a barátcserje, lassan levirágzik, de az idén nagyon szép végre. 

Kezd nyílni a Kleopátra tűje is, egyelőre csak a vezérhajtása, de már tele van oldalágakkal is és mindegyiken bimbó is van. 

Az idén csodaszép a sudárzsálya is, tavaly ő se (ahogy a barátcserje se) szerette a sok esőt. 

Nah, végre jó hűvös reggel volt tegnap, csak 12 fok volt és én azonnal kinyargaltam, előkaptam a kaszát és levágtam a füvet a ház előtt és a szomszéd gondozatlan telkén is haladtam vagy 10 métert befelé a ház fala és a saját kerítésem mellett, de akkora a csalán, hogy nem bírtam végigmenni. Úgy kellett emelgetni a kaszát, hogy a nálam magasabb, behajló csalánokat is lekaszabolja. Elfáradtam bele, majd folytatom valamelyik nap. 
Rendezettség az nem lett ennek ellenére, mert nekiestem a hatalmasra nőtt és már elnyílt vadmályváknak és visszavágtam őket és a zsályát is, a muskotályzsályákat is és amit még találtam. Kihúzkodtam a 70 centis füveket is és megtaláltam alatta a tavasszal kiültetett bársonyos kakukkszegfűket is. 
Még lesz mit visszavágni, de azok már vissza lesznek darabolva a saját helyükre, a tegnap visszavágottakat viszont össze fogom darabolni és elhordom, nem szeretném a vadmályvát tovább szaporítani és már tele van maggal.
Egyelőre ott hevernek, ezért nincs rendezettség a ház előtt. 

Sőt... megspékeltem az egészet még azzal, hogy letakartam egy részt keménypapírral, mert nem akarom én azt a részt örökkön örökké kaszálni, lesznek részek, amiket beültetek növényekkel. Egy lejtős részre tettem a papírt és nem is fogom megvárni, hogy kiölje a füvet maga alatt, hanem majd kivágom egy részen és be fogok ültetni egy pár tő tarackoló kékgyökeret, hadd terjedjen és majd tele lesz nekem csodaszép kék virágokkal az a rész. 

Szeretem az ilyen kora reggeli nekilendüléseket, annyi mindent meg lehet csinálni és akkor is eredményesnek és hasznosnak érzem a napot, ha utána már semmit nem csinálok a kertben.

Megtámasztottam az egyik titóniát is, mert valamelyik nap a nagy esőben megdőlt. Jó nagy, vastag karó kellett hozzá. Érdekes, hogy ezek a virágok milyen kecsesnek tűnnek, de valójában olyan robosztusak, alig bírtam felemelni, akkora nagyra nőtt. 

Kezd nyílni a Helenium is, nagyom megszerettem ezt a virágot. Kicsit hamar virágzik az idén ez is, tavaly már pirosodtak a tűztövis bogyói, amikor virágzott és nagyon jól mutattak együtt. Nem tudom az idén nyílik-e addig. 

Most indulnak ezek a rózsaszínű phloxok is, ezek sokáig virágoznak. Mögötte már olyan dús a Clematis Alpina. Tavaly beköltözött mellé egy erdei iszalag és mire észrevettem, már akkora volt, hogy alig tudtam kivágni. Az Alpina clematisból pedig két apró, vékony szálacska maradt, azt se tudtam túléli-e majd. Túlélte és nő is mint a bolond. Ez olyan fajta, amit nem nagyon kell metszeni, az idei hajtásain fog jövőre virágozni, sok-sok apró lila virágot fog hozni. A Montana is ilyen, még egy olyat szeretnék majd. 

Idei magvetésből, kivirágzott a piros gyömbérgyökerem is. Ez nagyon jól sikerült, van kiültetve belőle egy csomó (legalább 6 tő), nagyon szép a színe, nekem jobban bejön mint azon korall pirosak, amik már vannak. És úgy néz ki, hogy a sárga tömött virágúból is kikelt egy darab, lassan ki is ültetem a kertbe. 

Nyílnak az árnyékliliomok is, most egy csomó lila nyílik, de már a nagyon illatos fehérek is készülődnek.