Voltam a múlt héten kertészetben is, mert szükségem van még növényekre a rézsű beültetéséhez, de azt hiszem, hogy a kitakaratlan részre még majd kell vennem valami fenyőfélét is, mert nagy az a rész, sok növényt elnyel. 

Most hoztam egy kúszó rozmaringot (Rosmarinus officinalis 'Capri'), meglátom, hogy megmarad-e nálam. Eddig sajnos egy rozmaring se telelt át, de ennek állítólag ha védem a tövét, akkor talán... olyan jó lenne, évek óta próbálkozom a rozmaringgal sikertelenül. 
A tavalyi szép szál (az nem kúszó volt), amit kiültettem a kertbe olyan szépen fejlődött, egy kicsit el is fásodott a szára, télire nagyon betakartam és mégse élte túl a telet. Nem tudom, hogy mit csinálok rosszul, valamit biztos, de lesz rozmaringom, ha meggebedek is. :D 

Jött velem haza egy Curry növény is, más néven olasz szalmagyopár (Helichrysum italicum) imádom az illatát, egy újfajta kakukkfű, ami nagy párnát fog képezni, Tarka citromillatú kúszó kakukkfű (Thymus citriodorus 'Doone Valley'). Már van egy nem tarka citromillatú kakukkfüvem, aputól kaptam és nagyon szépen fejlődik, hatalmas párnát képez. 
És még jött velem egy újabb Lewisia, mert ezekbe most nagyon beleszerettem. Nem bírtam ott hagyni. Ugyan nem tudom, hogy fog áttelelni a szabadban, de az biztos, hogyha áttelelnek, akkor lesz belőle a szivárvány minden színében. 

Hoztam pár képet a felnövekvő cserjéimről is.
Tavaly tavasszal ültettem a japán szentfát és a kép nem adja vissza, de már bimbók vannak rajta, ami egyben gyönyörű piros bogyókat is jelent őszre. Ez a növény nem ilyenkor mutatós, hanem majd ősszel a piros bogyóival és a csodásan színeződő lombozatával. 

Az Elaeagnus multiflora is nagyon szépen beindult. 

Ez egy hamvas cipruska és azért érdekes, mert volt nekem egy nagyobb, ami majdnem kipusztult. Kb. 2-3 centis kis hajtásokat tudtam már csak levágni róla, bedugdostam őket a földbe és néha meglocsoltam. Egy maradt életben és már ilyen szép nagy lett. 
Azt hiszem fogok még belőle szaporítani. Nagyon örülök, hogy sikerült megőriznem. 

Harmadik éves a kis galagonyám, az erdőből hoztam be a kertbe. Az első évben azt hittem ki is pusztult, de tavaly tavasszal kihajtott. Aztán a tavalyi aszályban megint azt hittem, hogy ennek annyi, mert nem öntöztem és az idén megint kihajtott és nőtt is, az idén már kicsit formáztam is rajta. Gondolkodtam, hogy esetleg átköltöztetem máshová a kertben, mert elbizonytalanodtam, hogy tényleg akarom-e, de ennyi küzdelem után megérdemli, hogy itt maradhasson. 

Saját dugványról növő bugás hortenzia. 

Az egyik törpefenyőm, nem messze a sziklakerttől, az idén már tényleg nagyon szép hajtásokat hozott. Igazi, kis formássá növi ki magát, pedig tavaly nyáron ezt se kényeztettem, de néha azért kapott vizet. 

Ez pedig a tavaly tavasszal ültetett kis kínai álbirsem. Már vágtam le tavasszal a legalsó ágaiból, de ahogy majd nő, úgy szedek még vissza belőle, hogy fás formája legyen. Ennek is nagyon szép ősszel a lombszíne és tavaly figyeltem, hogy milyen sokáig  megtartotta a leveleit. Már semmin nem volt levél, de rajta még ott díszítettek a színes levelei.  

Most már kicsit melegedhetne az idő, mert fűtök. Nem kell persze annyit, mint télen, csak 20 fokra vettem fel a termosztátot, de ha nem állítottam volna be, akkor 19 fok körül lenne benn a hőmérséklet, az pedig nekem hideg és azért mégiscsak túl vagyunk a május közepén. 

Vannak a kertben olyan kis ösvényeim, amik nagyon rendezetlenek, csúnyák is, de szükségesek. Van közte pár "szerviz" ösvény is, mert be kell mennem a növények közé valahogy. 
Sajnos elrontottam, eléggé beültettem a területet és túl keskenyek lettek, emiatt nagyon nehéz szépen megcsinálni a szélüket. 
Sokkal szélesebb ösvényeket kellett volna hagynom.  
Olyan is van, ahol összezárt a növényzet, ezért az ösvény egy zsákutcává változott, de ezt már úgy is hagyom, a többit viszont át akarom valahogy rendezni és kipofásítani egy kicsit. 

Lehetett volna teljesen másképp is alakítani a kert elrendezését, de nekem így adódott, természetesen kialakultak a járatok, ahogy kényelmes benne (nekem) közlekedni. 
Lehetett volna olyan elrendezés is, ami most nagy divat, hogy körbe a telekszéleken vannak az ágyások, nagy hullámos vonallal határolva, a növényzet hátulján a magasak, elöl kicsik, pár sziget ésatöbbi, de a legtöbb kert ilyen manapság és én nem divatkertre vagy egyenkertre vágytam.
Félreértés ne essék, ez nem leszólás, mert gyönyörű kertek vannak, csak én mást akartam, másképp, de hát így meglettek a maga hibái, de persze erényei is vannak. Így több a zug, nem látható be egyszerre és nem is teljesen átlátható az alaprajza sem, itt lehet kicsit csalinkázni, hát még, amikor majd felnőnek a fák és a cserjék! 

A képek még az esők előtt készültek, látszik is, hogy minden sárgás és a talaj is nagyon kemény volt. 

Szeretném valahogy a széleket kicsit kontúrosabbra venni, hogy jobban mutasson, de nehéz, mert ilyen keskenyek az ösvények. 
Erősen gondolkodom, hogy a bal oldali ágyást vagy megszüntetem, vagy csak a Weigela-t veszem ki onnan és ebből a felénk eső részéből csinálok egy szigetágyást és akkor nem olyan zavaró az ösvény keskenysége sem. 
A  Weigela mögött már van egy kb. 80 cm-s üres rész, mert onnan kivettem egy Velencei kutyatejet, de utána már egy törpefenyő van, amit nem mozdítanék el, most kezdett el szépen fejlődni, a Weigela-ból pedig lehet dugványt készíteni és gyorsan nő, ha esetleg nem bírná ki az átültetést. 

Ezzel megoldódna ennek az ösvénynek a sorsa is, mert hamarosan itt se lesz átjárható, ha ránő a hólyagvessző. Így egy más formát kapna az az ágyás is, megoldódna a kis sziget formája, ahová most mindkét ösvény kivezet. 
A két ösvény így találkozna a Weigela mögött, illetve a helyén és egyben futna ki a kis füves szigetre, aminek megoldódna a végső formája is. 

 Ez lett a zsákutcás ösvényem és ez már így is marad. Ezt is ki fogom kicsit tágítani majd a végénél, hogy kitáguljon egy kis füves szigetté, de ahhoz majd ki kell onnan vennem pár növényt (amiket amúgy idén tavasszal ültettem be...), de ezeket majd csak tavasszal fogom tudni kivenni, most már nem mozgatom. 

Elkezdtem a széleket kiárkolni, de annyira betonkemény volt a talaj, hogy majd ezzel még kell sokat foglalkoznom, mire kialakul az az ék alakú mélyedés, amire szükségem van, hogy a fű ne tudjon átmászni az ágyásba. 
Jelenleg nem elég mély, a fű felőli oldalán függőlegesnek kéne lennie, a másikon pedig ferdének, de nem tudtam lenyomni a kis félhold alakú célszerszámomat a talajba. Ahol pedig puha volt a talaj, ott meg a függőleges fal nem maradt meg. 
Szóval itt még kell szórakoznom vele egy párszor, a fűnek is be kell nőnie szépen az ösvényt, hogy látszódjon a kontúrja. 
A kép alján van pár felesleges kő, amiket ki fogok venni és a kövirózsát is át fogom valahová telepíteni. 

Elkezdtem feltölteni faforgáccsal is, de az aprítóban is élezni kell a kést, ez most nem lett valami nagy sikerprojekt. Valószínűleg ezt a forgácsot is visszafogom szedni belőle és addig, amíg ki nem tudom alakítani a rendes ék alakot, addig nem is teszek bele forgácsot. 
Mindenesetre ezt végigcsinálni az összes ösvény mellett nem lesz rövid móka... meglátom mivé alakul, amikor benövi a fű, mert most rá van túrva a föld is, attól se látszik a kontúr... de végül az is lehet, hogy változtatni fogok a koncepción és mégis berakok valami szegélyt. 
Lépőköveket már nem akarok, elég a másik két ösvény a betonlapokkal, itt szeretném, ha füves maradna, de ha valakinek van jó ötlete, szívesen meghallgatom. 

 A díszhagymák és a haranglábak még mindig nyomják, de közben olyan kert, mint egy zöld dzsungel. 

A fő attrakció most a haranglábak a szibériai íriszekkel, minden irányból fotóztam már. :) 

Magas íriszek, remélem több is ki fog nyílni majd egyszerre, amikor kisüt a nap. 

Túlélte ezt a kemény telet az oroszlánszáj (tátika) és ilyen szépen meg van rakva bimbókkal. Mögötte már virágzik a pünkösdi rózsa. 

És Böbike virágszálam. :) 

A múltkor már emlegettem, hogy az egyik normálisabb, füves részt, amiben nem tarack, nem bürök és medvetalp meg vérehulló fecskefű nő, megpróbálom kicsit vadvirágosítani és gyógynövényesíteni. 
Egyébként a "rét" így elég nagyképűen hangzik, mert az egész most bő egy négyzetméter... de van még hely, a többi rész pedig most még gyomtalanítás alatt áll és még nem alakult ki bennem teljesen, hogy lesz kialakítva. A felnövekvő fák miatt inkább erdőkertes hangulatot képzelek el a Diófás sarokba, de egy kicsike rét egész biztos marad majd és lenn az ól körül is van még sok hely. 

Addig is, amíg alakul, hoztam be egy rakás vadvirágot a kertbe, nem tudom mindegyik nevét, de nagyon szép növényeket találtam és ezek nem védettek.
Rögtön kiültettem az összeset pénteken és nagy szerencsére nagy esőt kaptunk rögtön utána, másnapra gyönyörűen ki is húzta magát az összes növény. 

Most a területet ne nézzétek, mert ronda, le van takargatva azok miatt a gyomok miatt, amiktől szabadulni szeretnék. 

A meglévőkhöz (már tejoltó galajt és ligeti zsályát hoztam korábban), még hoztam be további hatalmas bokor tejoltó galajt (balra fenn, a fenti képen).
Úgy terveztem, hogy földlabdával hozom, de olyan kavicsos volt a talaj, hogy nem tudtam úgy kivenni, pedig úgy meg se érezte volna, hogy másutt van.
Hoztam további ligeti zsályát is, borzasztó nehéz kivenni, egyesen lefelé megy a gyökere, de remélem azért megmarad, ha nem, akkor majd kimegyek magot szedni róla később. 
Találtam orvosi atracélt (Anchusa officinalis), közönséges apácavirágot (Nonea pulla), kis szeplőlaput (Cerinthe minor), vadrezedát (Reseda lutea), keleti szarkalábat (Consolida vagy Delphinium orientalis), farkas kutyatejet (Euphorbia cyparissias), réti margitvirágot (Leucanthemum vulgare) és egy másik fajta margarétát is, amit eddig nem tudtam meghatározni. 

Farkas kutyatej

Keleti szarkaláb, nagyon jó lenne, ha tudna magot szórni. 

Kis szeplőlapu

Közben ezt is megtaláltam, kalinca ínfű (Ajuga chamaepitys), teljesen új nekem is, még nem is hallottam róla.

Azt hiszem homoki táska (Alyssum alyssoides).

 Ezt először nem tudtam meghatározni, csináltam róla egy ilyen makrós képet, erre már azt mondta az AI, hogy mezei macskatalp (Antennaria dioica), vagy annak egy közeli rokona lehet. Majd várok vele egy kicsit, hogy fejlődjön. Remélem megmarad, mert nagyon szép. Ez egy picurka egyébként, 2-3 cm az egész. 

Kakukkfű

Találtam két nagy rétet is, amik tele voltak vadon növő kék lenvirággal. 

Hoztam be egy nagyon érdekes fűfélét is, önmagához képest jó nagy kalászok vannak rajta, remélem fog magot hullatni. Kis csomója van, kb. 5 centis, vékony levelei és a kalászai is csak kb. 25 centire nőnek meg. 
Valamilyen fényperje, de szerintem nem a deres.

Az egyik helyen pedig találtam egy egész bolondító beléndek mezőt, hoztam belőle egy kicsit, de ott, ahol találtam rengeteg volt, akkorák mint én. Gyönyörűek, persze tudom, hogy halálosan mérgező, de nem fogom megenni. 

Van már benn pár halálos növény a kertben, régebben terveztem is méregkertet, de eddig még nem csináltam meg, szét vannak szórva, mint pl. az alpesi és az őszi sisakvirágok, de van itt bőven bürök is, amit nincs szándékomban megtartani.
Az őszi kikericsek se arról híresek, hogy olyan ennivalók lennének, bár szokták mondani, hogy mindent meg lehet enni, egyszer. :))))
Szóval amúgy is tele van a kert ilyen "utolsó vacsora" jellegű növényekkel. :))))
A beléndek viszont nagyon szép növény, bár úgy látom, hogy szapora, de majd nem hagyom, hogy sok magot érleljen, ha egyáltalán megmarad. 

Ezek közül nem tudni, hogy mi fogja túlélni, hogy idehoztam és átültettem, az marad majd benn a kertben, ami megszereti itt a helyet. 
Nem könnyen telepednek meg ezek a növények, már kétszer próbálkozott itt nálam a terjőke kígyószisz is, de az idén nem látom. 
Orvosi atracél viszont nő kinn a ház előtti gyepben, meg is hagytam kaszáláskor, ahogy a szöszös ökörfarkkórót is. 
Benn a kertben két évvel ezelőtt volt egy hatalmas csilláros ökörfarkkóró is, tavaly nem jött elő, de most látom, hogy növekszik megint, bár eléggé csenevész... de most az eső után hátha megnőne. 

Nagyon szépek a vadnövények, egyre többet engedek be a kertbe - persze szabályozottan - van már benn mezei zsálya, lózsálya, lila ökörfarkkóró... volt benn tavaly egy hatalmas  szöszös ökörfarkkóró, a csilláros ökörfarkkóró, lándzsás utifű, pénzlevelű lizinka, az indás ínfüvek is az erdőből vannak, bogláros szellőrózsa, a rengeteg ibolya is mind vadvirág és biztos vannak még, most hirtelen ennyi jut eszembe. Volt benn pipacs is, de mostanában már nem látom. 
Egyszer hoztam be lila és vajszínű varfüvet is, de a lilától én szabadultam meg, a másik pedig kiveszett. 

Illetve itt van a hatalmas, közönséges aszatom, nagyon szúrós és már csodaszép, bimbókat fog hozni és majd virágozni fog. 

Még szeretnék hozni majd gyujtoványfüvet is. 

Egyébként teljesen felcsigázott a Gemini, mert meséltem neki a hatalmas beléndekekről és ott, ahol azokat láttam, még találtam egy óriási valamilyen növény mezőt, szerintem szamárbogáncs lehet. Rengeteg van belőle és hatalmasak már most.
Az egy bolygatott terület, elhordták onnan a domboldal egy részét és azt mondja, hogy az ilyen részek kész időkapszulák, mert kiszabadulnak a magok és megnőnek, szóval visszamegyek majd szétnézni és fotózni, mert sanszos, hogy találok még valami érdekeset.