Ez az óraátállítás nem a kedvencem. Jönnek a hosszú, sötét esték, nem szeressem időszak ez, sok a bezártság. 
Viszont szép idő volt és én kinn is voltam a kertben, megint megcsináltam egy  régóta halogatott dolgot. 

A veteményes szélében, a kerítés mellett már szörnyen nézett ki minden, pedig anno, amikor idejöttem, akkor azon a részen kezdtem el ültetgetni, de aztán haladtam másfelé és az a rész teljesen elhanyagolódott. 
A szélét most se csináltam meg, cementlapokkal van kirakva a széle, de össze-vissza dűlöngéztek tavaly, amikor kiástam a borzalmasan elszaporodott muskotályzsályákat onnan... volt vagy 100 darab. Most elkezdtem helyre pofozni őket, de aztán abbahagytam, mert az is lehet, hogy nem maradnak benne, hanem majd mást teszek oda. Van egy pár beton járdaszegélyem, kb. 1 méteresek, de még gondolkodom rajta. 
Viszont felvilláztam az egészet, kiszedtem a szörnyű mennyiségű pitypangot és seprencét belőle. Utóbbinak rémes gyökérzete van, nagyon nehéz kiszedni is, de a földet is alig lehet kirázni belőle. 
Volt benne valami nagyon nagyra növő, széles levelű fű is, de még pár szilva csemetét is kiástam. 
Kicsike terület, nagy meló, de a lényeg, hogy kész van. 

Itt még látszik, hogy nézett ki. Van ott pár tő kakukkfű is, azokat is jól visszanyestem, kivágtam belőle az elszáradt részeket is és szedtem még kakukkfüvet szárítani, mert szerintem nem lesz elég, amit nyár végén szedtem. 

 Ez a másik vége, itt volt vagy 8 tő szarkaláb, de tavaly télen elég sok kipusztult belőle, ez az egy maradt, remélem túléli a telet. 

Kicsit igazítottam az oreganón is és (a képen) a fölötte lévő fehér ürmöt is visszanyestem. 

A fehér üröm egészen elfásodott már, volt olyan része is, amit könnyen ki tudtam törni, mert elkorhadt, de ami maradt, az most úgy néz ki, mint egy mini fa.

Kiástam az üröm mellől egy levendulát itt is, mert nagyon elnyomja az üröm, amikor nagyra nő. A levendulát visszanyestem és vissza is ültettem, illetve vágtam róla ágakat dugványnak. Nem tudom, hogy beáll-e, mert a jövő hétre már fagyokat mondanak. Ha nem, akkor majd pótolom jövőre, vannak még levenduláim, tudok róluk dugványokat készíteni. 
Később visszavágtam az évelőkertben az egyik magas varjúhájat és a szárakon találtam pár apró hajtást, azokat is áthoztam ide és eldugványoztam, meglátom mi lesz belőlük jövőre. 
Ez a rész elég száraz szokott lenni nyáron, úgy gondoltam, hogy a szélébe törpe íriszt ültetek, mellé levendulákat, mögé pedig muskotályzsályát (3-at kiástam és át is ültettem, nem is kell több belőle), illetve hozok még ide sudárzsályát és magas varjúhájat és akkor kész is ez a rész, a fűszereket pedig meghagyom. Illetve van még ott kasvirág is a fehér üröm előtt, az is maradhat. 
Talán még kétnyáriakat teszek bele, a bögrevirágnak itt nagyon jó helye lenne, mert az szereti a napot, jah és van még benne egy tő kék lenvirág is. 
A kép alján pedig már a tárkony látszik, a túlvégen pedig csicsóka van, amit majd kicsit meg akarok ritkítani. 
A mellette lévő sávot pedig fűnyírózni fogom. Eddig itt gaz volt, néha lekaszáltam, de az se sokat segített rajta. 

Herkuló egész nap a nyomomban van és amikor nem a hasát simizteti, akkor is ott tanyázik valahol a közelemben. :) 
Nagyon szépül a CicaÚr, szép fényes a bundija is és végre hízik! Akármennyit evett, mindig olyan vékony volt, mint egy papírlap, de most van mint fogni a macskán végre. :))))
Tegnap húslevest főztem és áztattam neki bele száraz tápot, mind megette, azt hittem szét fog durranni a hasa!

Itt sem a lassan kidobásra érett, rozzant kerti cipőm a látványosság, hanem a CicaÚr és az Ő fényes bundija. :)

Őszülget a kert, színesedik minden, olyan szép! 

A magnólia is leengedi lassan a leveleit, még nem szedem össze, hadd jöjjön le mind. 

Újabb régóta halogatott dolgot csináltam meg. Volt egy gyöngyvessző bokor, amit pár éve jól megmetszettem és nagyon úgy tűnt, hogy ki is pusztult tőle, de olyan hozzáférhetetlen helyen van, meg időm se volt rá eddig, hogy maradt, ahogy volt. 
Most viszont csináltam helyet, hogy be tudjak oda bújni (tuják között van és benőtte egy komló is) és kivágtam az elszáradt szárakat. Némelyiket kivágni se kellett, mert simán ki tudtam húzni. 
Viszont a bokor él, a friss hajtásokat majd hagyom nőni, de a komlót ki akarom onnan irtani. 

Csodaásóvilláztam is, gyakorlatilag majdnem kész a veteményes, már csak a petrezselyem ágyása van, de az még kinn van, illetve az az ágyás van még, amiben a karalábék (amik már nem hinném, hogy meg fognak nőni) és a leveles kelek vannak. Ezt az ágyást majd csak tavasszal fogom rendbe szedni. 
Illetve még középen fogom felvillázni az ösvényt, de itt van előttünk még az egész november, szóval jól állok. Tulajdonképpen ilyenkor még sose álltam ilyen jól. 

Kiültettem a babérmeggyet is, ami elég régóta itt sínylődött szegény egy cserépben. Megvettem, megvolt a terv, hogy hová teszem, de nem úgy lett. Azon a részen ahová szántam nem úgy van hely és egy csomó dolgot meg kell még ott csinálni. Végül beültettem (ez volt a B terv), a beomlott verem elé, hogy majd takarja, amikor megnő. 

Egyelőre a verem teteje tele van száraz fával, amiket majd folyamatosan össze fogok aprítani, már aprítottam is egy csomót belőle. 
Előkészítettem már a múltkor egy nagy csomót aprításra, de került oda megint sok ág, mert elkezdtem levágni a diófát, aminek mennie kell. Most pedig egy majdnem kiszáradt cseresznyefa két nagy elszáradt ágát fűrészeltem le mielőtt beültettem a babaérmeggyet, mert épp rázuhantak volna azok az ágak, ha utólag vágom le. 
Ki fogok "combosodni" bicepszben, mint a sivatagi szöcske, ha így folytatom a fűrészelgetést. :))) Apu anno mondta is, amikor a veteményes helyének megnyerése érdekében kivágattam pár fát, hogy favágónak kellett volna mennem. :))))

Szóval a verem teteje megint tele van, de egész télen apríthatok és a babérmeggyet is úgy ültettem oda, hogy a veremhez azért oda lehessen férni. Ki kell majd az elejéből szedni a korhadt deszkákat, meg van egy vas elem is ami még tartja... szét fogom szedni és hagyom teljesen beomlani. Körbe szép, hatalmas terméskövekkel van kirakva, sőt az oldala és az eleje egy része is, azt majd szabadon hagyom, hogy kövi növények benőhessék. 
Arra is gondoltam, hogy a vastagabb ágakkal,, amiket nem tudok aprítani kitömöm a vermet és majd megtalálják a sünök (vagy a patkányok...), bár utóbbit a cicák úgyis összeszedik. 

A teteje földdel van takarva, az egyik oldalán már jól elterpeszkedett egy nagy madárbirs. Majd a másik oldalról is beültetem valamivel, lehet, hogy a madárbirset fogom szaporítani, mert az nagyon jól takarja és kiirtja maga alatt még a tarackot is. 

Sok az "adottság" ebben a kertben, amivel muszáj vagyok valahogy kreatívnak lenni, mert nagyon sokba kerülne, ha csináltatni akarnám és nem is igazán találni ilyen melókra senkit. Gondoltam pedig arra is, hogy építtetek egy rendes vermet, de végül elengedtem az ötletet. 

Lilabogyó ügyben rájöttem egy - azt hiszem - fontos dologra. 
Olvasgattam itt-ott, egy csomó helyen róla, mert kíváncsi lettem, ugyanis a nembogyózó lilabogyómon találtam két szem bogyót. Márpedig ha két szem bogyó van, akkor nyilván több is lehetne rajta. 
Azt találtam, hogy nem szabad metszeni, mert a metszés után nem bogyózik. Én pedig metszettem le róla jó sok alsó ágat tavaly is és az idén tavasszal is. 
Jövőre nem nyúlok hozzá és nagyon kíváncsi leszek, hogy lesz-e rajta több bogyó. Hátha valakinek még hasznára lesz ez az infó. 

A képek az új lilabogyómról vannak (Callicarpa dichotoma), a Bodinieri nem bogyózott. 
Az alsó képen Herkuló jön éppen, egész nap a nyomomban vannak a Nyenyerével. :)))

A virágok olyan szédületesen szépek!

Megtáltosít ez az ősz, annyira csodás az idő! 
Tegnap is kinn voltam, az igaz, hogy kicsit későn mentem ki, de ez már így lesz, mert a reggelek hűvösek. Fél 11 körül mentem ki, akkor már nagyon jó idő volt, jól is esett kinn lenni egész nap. 

Nekiálltam felvillázni egy kicsike résznek, a paprikák helyének, kiszedtem a paprika gyökereket is és a rengeteg madársóskát. Ezen a képen látszik, hogy még a zsálya körüli rész nincs meg.

Nem volt tervbe véve, de aztán úgy belejöttem, hogy egy másik részt - a zsálya körül - is felcsodaásóvilláztam. Azon a helyen az idén borsó volt, aztán cukkini, 2 paradicsom és 3-4 tő okra. Sőt, tovább is haladtam és végre (évek óta nem jutottam hozzá) rendbe szedtem a piros ribizli körüli részt is, felvilláztam, amit lehetett, kiszedtem a gyomokat körülötte és trágyát is kapott. Körbevilláztam és gyomláltam a zsályát is, kiástam mellőle/alóla egy félholt levendulát is, amit visszaültettem, kicsit távolabb a zsályától. 

Kicsit közelebbről. Sóska van még ott, azt nem ástam ki és a sóska mellé telepítettem át a mútkor a másik jostát. 

A zsálya másik oldala. Kiszedtem egy csomó cementlapot is, amiket anno tettem be ágyásszegélynek, de most a fűnyíró miatt kiszedtem az összeset. Úgy alakítom már, ahol csak tudom, hogy végig tudjam tolni a fűnyírót. 

Nem nagy terület ez sem, de tele volt mindennel, seprencével, lóherével, pitypanggal... sokáig tartott kirázogatni a gyökereik közül a földet. Totál tele van az összes komposztálóm is, már nem is tudom hová rakni a sok zöldhulladékot, de már csak 2 ágyás van hátra és nincs bennük sok fű. 

Aztán - nem hittem, hogy valaha ilyesmiről fogok beszámolni - gyomirtóztam...  egyszerűen annyira elszaporodott a kerek repkény, hogy már nem tudtam mit csinálni. Nagyon célirányosan, közelről szórtam, hogy többnyire csak a repkényt (és vérehulló fecskefüvet) érje. A torma sajnos ki fog menni, úgyse enném meg onnan, majd veszek a piacon egy darabot és elültetem máshová. 
2 liter vízzel csináltam és 20 ml gyomirtóval, remélem ez majd kiviszi. Szépen bepermeteztem vele a repkényes részeket, illetve kinn a ház előtt is fújtam ki belőle, ahol a folyondár és egyebek benőttek a beton és a járda közötti résekbe. 

Itt tavalyi komposzt van letakarva, de majdnem teljesen benőtte ez a nyomorult növény. Jobban utálom már, mint a madársóskát. 

Ez egy másik komposzthalom... 

Egyébként most, hogy így végigolvastam a gyomirtó leírását, szerintem így is rengeteg lehet belőle (vagy amivé elbomlik, ha elbomlik) a táplálékainkban, mert szinte minden növényi kultúrában használhatják. 
Ez elég sajnálatos. :(
Mindenesetre ha kidöglik tőle a repkény, akkor nagyon boldog leszek, mert kezelhetetlenné vált, sajnos. Mindenütt ott van már... 

Aztán kiültettem a krizantémot, amit a minap kaptam, volt ilyenem is, át is telelt egyszer, de tavaly az is kipusztult, ezért ennek most nagyon örülök. 

 Megint mutatom az őszi krókuszokat, mert még mindig nyílnak. Meg vagyok az idén lepődve, hogy milyen régóta nyílnak már és nem hervadnak. Az a nagy poszméh szerintem lehet, hogy elpusztult már, mert jó ideje ott kapaszkodik a virágon. Végül is, szép helyen járt le az ideje...