Gyűlnek a krizantémok megint. Tegnap is hoztam 2 újat a LIDL-ből. Jó lenne valahogy visszapótolni a tavaly téli veszteséget, de még nagyon messze vagyok attól, hogy az összes meglegyen. De - mint a viccben a pasik a nőkkel - törekszem rá. :))))
Még most jön majd a Halottak Napja, ilyenkor rengeteget lehet kapni, nagyon remélem, hogy találok tűszirmúakat is. Sárgában volt nekem és nagyon szerettem. 

Tegnap nem igazán jutott időm a kertre és hideg is volt, reggel csak 0 fok volt és nehezen melegedett fel az idő, a szél is fújt, de az ég annyira csodaszép kék volt, hogy öröm volt felnézni. 
Meg lefelé nézni is öröm, olyan szép együtt ez a macskamenta az árvácskával. Szépen elterpeszkedett ez a menta és nagyon jó, hogy oda ültettem az egyik Clematis tövébe, mert így árnyékot ad nyáron a tövének. 

A kertet most az Asterek uralják. Imádom!

Ahonnan a cicáim látják. :) Nekik egy ez dzsungel! 

Még a magas varjúháj is mutatós, de lassan befejezi és vissza fogom vágni, mert nagyon elárnyékolja azt a kövirózsámat, ami majd tavaszra szép pirossá fog változni. Jövőre új helyet kell majd keresni neki, mert nagyon ránőtt ez a varjúháj és egy másik is. 

Herkuló beköltözött a pincébe. Most már szépen jön be velem a CicaÚr, semmi csalogatás nem kell. Keddről-szerdára éjjel is benn aludt, bezártam őt délután, de nem tiltakozott és kilógni se próbált. 
Reggel kiengedtem őt és egész nap kinn volt és tegnap délután újra behívtam. Jött szépen, befeküdt a dobozkájába és nem akart kiszökni. Ott jó meleg van, ott mennek a fűtéscsövek is és fűtenek neki, amíg a lakásban is megy a fűtés, de éjjel se hűl le nagyon az a rész. 
Sokat simizem őt, soha nem hallottam még így dorombolni a CicaUrat. :) 
Tömöm őt kajával, hogy megerősödjön és télire összeszedje magát, de csak a hasa olyan, mint a rajzokon, amikor a kígyó lenyelt egy elefántot.  :))))  Majd elcsípem már őt egy fotóra valamelyik nap. 

Csodás, amikor süt a nap, de tegnap reggel megint elkezdett esni az eső. Olyan jó lenne egy hét legalább, amikor nem esik. Kicsit szikkadna a talaj végre és akkor jön és megint eláztatja, ráadásul ilyenkor már nehezen szárad. 
Úgy döntöttem viszont, hogy nem hagyom elrontani a kedvemet, ezért így, hogy esett, legalább kitakarítottam és nem kapkodva, hanem nyugisan megfőztem az ebédemet.
Leszedtem megint egy adag paprikát is, ezeket még hétfőn, amikor kiszedtem a paprika töveket. Egy nagy tő van még kinn és még azon is lesznek paprikák. Még 2-3 hétre el vagyok látva paprikával, mert nagyon jól eláll a hűtőben. Utána már sajnos vennem kell. 

Egyébként annyira jó érzés csak elsétálni a boltban a zöldséges részleg előtt abban a biztos tudatban, hogy nekem mindenből van itthon és még sokkal finomabb is. Jó persze, néha veszek ezt-azt, pl. édesburgonyát, káposztát vagy télen paprikát, esetenként uborkát (de nem nagyon jellemző), de akkor is finomakat eszem a sajátomból és rengeteget  spórolok. 

Tegnap délután végül, amikor elmúlt az eső és elmentek azok a nyirkos felhők is, kimentem, hogy legalább ágakat aprítsak. Csak 11 fok volt és fújt a szél is, a fülem majd lefagyott.
Előhoztam a darálót és egy nagy zsáknyit össze is aprítottam vele. Csodás kis gépezet ez, nagyon örülök, hogy megvettem. Bár éppen láttam, hogy a jövő héten 33 ezerről le lesz árazva 24 ezerre, szóval most nem annyira őszinte a mosolyom. De ki tudhatta előre?

Mindegy is, most már megvan és csodásan darálja a száraz ágakat is. A tél folyamán az összes felhalmozódott ágat le fogom aprítani vele.  
A tegnapi aprítékon gondolkodnom kellett kicsit, hogy mi legyen, de úgy döntöttem, hogy nem az ágyásba teszem, hanem elkezdtem letakarni vele egy ösvényt, ami mindig nagyon erősen füvesedik. Jó vastagon raktam, ezért nem lett csak kb. 1,5-2 méternyi rész leterítve vele, de majd lesz következő adag megint. 
Jól vitte a zöld tujaleveleket is. Azt hiszem, mivel főleg dió és tuja apríték, hogy ez valamennyire fogja majd akadályozni a fű növését és nemcsak a vastagsága miatt. 

A Nyenyere természetesen itt van a képen. 

Itt egy kicsit másik szögből. Nekem bejön, azt nem akarom, hogy túl szabályos legyen, se szegélyeket ezen a részen, viszont ad némi jól látható struktúrát a kertnek. A szegélyein pedig majd úgyis belenőnek vagy ráhajlanak a növények. 

Ami jó még, hogy földben vannak végre a holland íriszek is, három félét vettem, egy fehéret, sárgás-kékes színűt és egy halványlilát. Utóbbit még sose láttam, remélem nem fagynak ki a télen és szépek lesznek jövőre. 

Kiültettem mind a 3 új krizantémot is. Ez a rózsaszín, a másik kettő még nem nyílt ki, majd lesz róluk kép, amikor kinyitják. Mindegyik alá szórtam perlitet, hogy legyen kicsit lazább nekik a talaj és a perlit a fölösleges vizet is elszívja. 

Ez egy tavalyi túlélő, volt már róla kép, akkor tüzesebb volt a színe. Ahogy telik az idő, úgy fakulnak a virágai, de így is nagyon szép nekem. 

Az orbáncfűcserje utolsó virágja. Ez nem a bogyózós fajta, de van már olyan is, csak még nagyon kicsike. 

A sisakvirágok teljes pompában. 

Őszi krókuszok. 

Esett az éjjel megint, hogy csesződjön már meg az eső. Nem sok, 1 mm, de arra elég, hogy megint csupa víz odakinn minden. Ilyenkor már nem szárad fel olyan könnyen és nem jó a vizes füvet gyomlálni se, pedig ki akartam ma szedni a jujubák közül a füvet. Tegnap felnyomkodtam a villával, abban a reményben, hogy mára szikkad kicsit, erre esik megint.... bakker!

A tegnapi nap se volt hiába.  
Megtrágyáztam és újra felvilláztam a padlizsános ágyást, illetve felvilláztam é kigyomláltam a másik répa ágyást is. 

Tényleg mintha sakktáblán haladnék, időnként lólépésben, de ahogy ürülnek az ágyások, úgy készítem őket elő a következő szezonra. 
Itt a képeken még befigyelnek a paprikák is, de időközben azokat is kiszedtem és a bazsalikomokat is. Még szép zöldek voltak, de már szedtem egy csomót, sőt magot is szedtem róla. Ennyi elég lesz most már. 

Aztán majd ahogy haladok, úgy a közök is felvillázódnak majd (egyet meg is csináltam ma) és egybefüggő lesz az egész terület. Jövőre lehet, hogy másképp alakítom majd ki, de hosszában újra ki fogom hagyni azt az ösvényt, mert úgy optimális nekem mászkálni benne.  

Villázás közben találtam egy orrszarvú bogár tetemet is, nagyon megörültem neki, mert ez azt jelenti, hogy élnek ilyenek a kertemben. Ez védett bogár és elég ritka. Ha itt van az elhullott bogár, akkor lárvája is él a kertemben és nem bánom, ha ki is zabál valamit. Már maga az, hogy itt él, azt mutatja, hogy gyógyul ez a kert. 

Rengeteg téli sarjadékhagymám is van, lehet, hogy túl sűrűre ültettem őket. Már látom a hagymák tövében a kis sarjakat is. Ezeket ültettem át arról a részről, ahol annyira tele van madársóskával, hogy gyomlálni se lehetett, szépen beálltak, pedig akkor jött megint egy kánikula roham. 

Ezeket a fodros petrezselymeket ugyanakkor ültettem át és ugyanonnan, ahonnan a hagymákat. 

A Splash krizantémom nagyon szép, de nem ültetem ki, marad a cserépben. Majd jövőre szaporítok belőle (már ha sikerül átteleltetni) és teszek ki a kertbe is, de mindig lesz cserepes is télire. 

Az egyik sisakvirágom. 

Ezt egy túlélő krizantémból szaporítottam ezen a nyáron és még szeretnék majd belőle többet is. 

Gyönyörű, színes, őszi ruhába öltözött a selyemmirtusz. 

Ez pedig az új Aster, ami csak úgy lett. Jövőre át fogom ültetni innen máshová, hogy legyen helye terjeszkedni. 

A völgycsillag is virít még mindig és egyre több virág van rajta.