Összeszedtem - inkább magamnak - hogy majd jövőre emlékezzek, hogy milyen krizantémokat keressek a kertben. Sajnos mindig sokat elvisznek a telek, de a tavalyi kipusztulás, az nagyon húsbavágó volt, de nem fogok már ezen ennyit siránkozni, csak épp most van itt az idejük és nagyon hiányoznak a kertből. 
Hogy ezek is hiányozni fognak-e, azt majd az időjárás eldönti.  

Lesz pár kép, ami ismétlődik, de itt egyben szeretném látni őket, könnyebb lesz tavasszal átnézni a kertben, hogy melyik élte túl a telet. 

Ezt a cserepet még májusban vettem, 5 féle krizantém van benne, de csak 4 maradt meg, nem tudom melyik szín hiányzik. Most mind tele van bimbóval, de nem tudom, hogy ki tudnak-e majd nyílni még mert itt vannak fagyok. Hoztam be hajtást róluk, hátha még kigyökerezne és el tudnám ültetni, hogy benn átteleljenek.

Az őszi beszerzések elsője, elég hamar elnyílt. Szeretem ezt a bordó fajtát, de van egy sötétebb és jóval apróbb virágú bordó is, amit még szeretnék beszerezni. 

A Splash-ek, ez is 3 fajta, őket eleve ki se ültettem. Majd jövőre tavasszal kiültetem és a nyár folyamán csinálok róluk dugványokat, amiket benn fogok tartani télire. 

Ez egy nagyon szép rózsaszínű, a kép kicsit fehérebbnek mutatja, de ez is nagyon szép.

Ezek is nagyon szépek. 

Ezt ajándékba kaptam, volt hasonlóm tavaly, ami kipusztult, ezért nagyon örülök neki. 

Ezt vettem Halottak Napjára, ez se tűnik áttelelősnek, ezért ezt se ültetem ki. 

Ez viszont már kinn van, ilyenem is volt tavaly, két nagy tő is, még anyukámtól kaptam, azért is különösen nagy veszteség, hogy elpusztult. 

Ez is kinn van már. 

És még van egy nagyon picike és egy rózsaszín. Ez a pöttöm, nem sokat nőtt mióta kiültettem, de azért próbálkozik virágozni.  

Ez pedig a legújabb, nagyon régóta keresem ezt a fajta rózsaszínt, remélem viszontlátom jövőre. 

Ezekről épp a minap posztoltam, a két nagyon kaptam, a tűszirmút pedig vettem. Ezzel azt hiszem az idei krizantémgyűjtés be is fejeződött, majd jövőre folytatom. 

Hétfőn megjöttek az új növényeim, a második datolyaszilvám és a szecsuáni borsfa. Mindkettőt rögtön kiültettem, a gödrök már ki voltak nekik ásva, csak a trágyát és a vizet kellett levinni, na és persze a növényeket. 
Jól beiszapoltam őket, bár a talaj se száraz nálunk és amennyi keménypapírom volt, azzal körbe is vettem, hogy legalább egy kicsit visszatartsa körülöttük a gyomosodást. Majd szerzek még dobozokat és aprítékot is fogok köréjük teríteni. Vagy szénát viszek le, már csak azért is, hogy takarva legyenek a papírok, még meglátom. 

A két datolyaszilvát azért betakartam fagyvédővel, most egy hétig legalább -3-4 fokokat ígérnek, jobbnak láttam betakarni, bár a kertészet azt mondta, hogy nem kell. Illetve fenn a kertben is betakartam a kicsi fügét, a nagy már túl nagy a takaráshoz. 
A képen nem mutatósak, de ott most 6 facsemete van, a 2 betakart datolyaszilva, egy oregoni hamisciprus (a kerítésnél a papír és a nagy gumi között),  a kerítésnél a papírnál a szecsuáni borsfa, és a kép jobb oldalán, a papír két végénél a két jujuba. 
Nagyon remélem, hogy mind megmaradnak. 

Nagyon szép őszi idő van, bár itt nálunk már fagyosak a reggelek, zuzmarásak a növények és napközben is max. 10 fok volt az utóbbi napokban, még éppenhogy jó kinn lenni, de csak késő délelőtt és kora délután. 

Elza kinn töltötte az előző éjszakát, hiába hívtam őt este befelé. Pedig ő ilyenkor már szinte ki se megy, de most napközben is kimegy vadászni. Hihetetlen, de kikéredzkedett (ugyebár olyankor dörömböl az ajtón) és 10 perc múlva már ott is volt ezzel az egérrel vagy a rövidke farkát nézve, lehet, hogy pocok. Nagyon megdicsértem őt érte, mondta nagyon a magáért, fura hangon nyávogott, de nem vettem el a pockot (egeret) tőle. Meg is ette, később már csak a fejet takarítottam el onnan. 
Azt hiszem ez csak olyan appetizer neki, mert után elkérte a kajáját is és betolt az arcába pillanatok alatt egy doboz kaját. 

Herkuló átadta magát a napsütésnek...

... de azért éber a CicaÚr! 
Este megpróbáltam őt becsalni a pincébe a hideg éjszakák miatt, be is jött, de nem marad benn. Kiszaladt, amikor nyitottam az ajtót, tulajdonképpen csak a simiért jött be. Majd, ha nagyon hideg lesz, akkor talán... de végül is ő kinti cica és úgy látom, hogy az eredeti téliesített dobozban lakik mostanában. 
Annak idején - amikor még csak az az egy doboz volt - Elzával voltak nagy dobozfoglalósdiban, hol az egyik, hol a  másik volt benne. :))))

Ez Marci, a MókaKépű, Herkulestől fél méterre feküdt. Olyan aranyosak voltak! 

Két nap alatt leengedte a jezsámen is a leveleit. 

Színek... szép ez az ősz, de most már kéne lassan némi csapadék is. Októberben (első felében)  itt nálunk összesen 35 mm esett, az akkor elég is volt, de azért jó lenne, ha nem lenne teljesen száraz az ősz és a tél, mert akkor bajban leszünk a jövő nyáron, főleg, ha akkor se fog esni. Nem szeretnék egy újabb 2021-2022 évet megélni. Akkor már szeptembertől nem volt eső, egész a következő július végéig. Nagyon húzós év volt. 

 Ilyenkor a Halottak napja után mindig megkapom a családból az erkélyeken tartott krizantémokat, aztán van amikor megmaradnak, van, amikor nem. 
Az idén másképp ültettem őket, egyrészt a kert szárazabb részeire, másrészt kaptak perlitet az ültetőgödörbe, hogyha sok a csapadék, akkor a perlit magába szívja és nem a növény gyökere körül pang a víz, mert a krizantém azt nem szereti. 
A középsőt pedig vettem 600 Ft-ért, szép, tűszirmú, de ezt nem ültetem ki, a másik kettő már kinn is van a kertben. 

A fehéret egy kipusztult másik fehér helyére ültettem ki. Az a másik egy kicsit lilásodó volt, ez meg hófehér, de jól mutat a színes Asterek mellett. 

A lilát a cserjés rész veteményes felőli oldalára ültettem, ez nagyon száraz, biztos kell majd öntöznöm is, ha nagyon száraz lesz a nyár, de mellette látszik a kő, amin a nagy amfora szokott lenni az öntözős időszakokban, nem lesz messze tőle a víz. 
Mögötte még van egy darab geotextil, de majd felveszem tavasszal, most még hadd döglessze maga alatt a füvet. 

Kiültettem a kis oregoni hamisciprust is, szegénykémet utoljára az összes közül. Már pár hónapja itt állt cserében és egyszerűen nem tudtam megtalálni a helyét. Végül elhúztam a nagy gumit (a múltkor írtam róla, akkor is mozgattam, mert majd a helyére fog kerülni a szecsuáni borsfa. 
Pár hete volt csak és ennyire kihalasztotta maga alatt a füvet. 
le fogom takarni papírral és a tetejére viszek szénát, mert nem szeretném, hogy visszagyomosodjon. 

A tölgylevelű hortenzia nagyon szép a napsütésben. 

A sárga krizantémok is nagyon szépek. Bár éppen tagnap nézegettem a tavaly őszi képeimet, hogy mennyi fajta krizantémom volt, sokkal szebb volt a tavaly őszi kertem, de hát ez van. Majd szépen pótolgatom őket. 

Ez is egy tavalyi túlélő, remélem az idei telet is átvészeli majd. Ilyen picike csak, nagyon nehezen tért magához, de legalább él.