Nem is tudom... elvileg ezek a macska lényezetek önálló és öntörvényű népség. Ezért is fogadtam be őket. Nagyon szeretem a kutyákat is, de a kutya olyan, mintha lenne az embernek egy négyéves gyereke, aki soha nem nő fel. 
Most azonban a macsekok kezdenek megint az agyamra menni, mert állandóan rajtam lógnak. Én nem tudom mit esznek rajtam a macskák, hogy milyen energiákat hordozhatok magamon, de állandóan a nyomomban vannak, meg az ölemben, a hátamon... simit kérnek és nyafognak, ha nem kapják meg és sose elég nekik semmi. 
Főleg Herkules és a Nyenyere (Nyenyere kapkod a kezem után), de mostanában a MosogatóCica is odajön... ilyen eddig nem volt. Odajön és simogatni kell és hangosan nyávog hozzá... egyébként röhejesen vékonyka hangja van ahhoz képest, hogy van vagy 7 kiló. Egy ekkora macskától valami komolyabbat várnék. :)))
Elza meg úgy tud morogni, mint egy kutya, az biztos, hogy senki nem mondaná arra a hangra, amit ki szokott adni, hogy egy ez cicából jön ki.  
Most már biztos vagyok abban, hogy valahol még eszik a Mosogató, mert olyan dagi, mint a Böbi. Rajta is markolni lehet a hájacskáját és most volt alkalmam a Mosogatót is jól megmarkolászni. :))))
A MarciCica (a RendelőBontó, aki régebben a MókaKépű volt) is elkezdett dumálni (eddig néma volt, soha nem hallottam hangját) és a nyomomban jár, de ő még nem vette a bátorságot, hogy odajöjjön, viszont követ és hangosan nyávog ő is. Most ő az ablakmacska, mint régen Herkules volt, ő az ablaknál bújik hozzám. Nem szeretem, mert a sáros mancsával összetappancsolja nekem az ablakpárkányt, állandóan takarítani kell utána. Úgy tud beállni, hogy más ne férjen oda és jobban érdekli a simogatás, mint a kaja, pedig mindig éhes. 
Tegnap az udvaron már nem ment olyan messzire és megsimogattam a hátát, mikor éppen ment elfelé... nem ugrott meg. Ez lett az eredménye. :)

Nna, hát ezért volt MókaKépű a neve először, nézzétek azt a fejet. :D 

Egyébként Elza és a Böbe a legmacskább, ők önállóak, bár mindegyiküknek kell a napi szeretgetés adagja, de a kintiek sokkal telhetetlenebbek.

Böbike, nem kicsit dundi a Cocó! 

Mostanában úgy néz ki minden kerti kimenésem, hogy egy sereg macska nyávogva követ. Herkules és a Nyenyere dörgölőzik a lábamhoz, lépni alig lehet tőlük, a MosogatóCica 1 méterre vár, hogy odajöhet-e, a MarciCica pedig 2-3 méterről nyávog, hogy akkor most vele mi lesz, de nem jön oda. 
Böbe nem jön a többiekhez, mert mindenkitől fél, Elza se, mert ő meg a Nyenyerével nincs jóban, őket benn kell tutujgatni. 
Egyébként Elza és a Nyenyere viszonya annyiban rendeződni látszik, hogy legalább tisztes távolságot tartanak és ellenségesen nézik egymást, de már legalább nincs verekedés. Nagyon durván össze tudtak marakodni, bevallom Elzának szurkoltam, hogy űzze el a Nyenyerét, mert ő baromira nem kívánatos cica volt itt. 
Most is keresem neki a gazdit, már mindenhol kínálgatom, de senkinek nem kell szegénykém, pedig szép cica is, aranyos is, de ha nyugdíjas leszek, nem fogok tudni ennyi állatot etetni és fizetni orvosi ellátást és egyebeket. Nagyon szeretném a Nyenyere sorsát valahogy rendezni és azt hiszem a Marci is boldog lenne egy szerető gazdival. 

Hát így jártam! Van aki lóvéval van kitömve vastagon, én kóbor macskákkal... 

Szerintem ezek beszélgetnek is, mert mind úgy jött ide, hogy valamelyik hívta. Elza tuti, őt Herkules hívta ide, de szerintem Herkules megbeszélte a Marcival ezt az állatorvos dolgot is, mert miután Herkuló (úgy-ahogy) rendbe jött, utána kezdte a Marci a kezembe fektetni a kis beteg pofácskáját és szinte kérte, hogy legyen ő is meggyógyítva. Jobban is van, végre nem levedzik a sebe, hanem begyógyult, de még forró neki. Remélem nem gyűlik bele megint a genny... figyelem minden nap, őszintén remélem, hogy nem kell visszamenni az állatorvoshoz. Mostanában kissé túl sokszor voltunk. 

Herkuló - amióta ivartalanítva lett - válogat. Azt a csökött fejet, azt látni kéne, ahogy ül az ablakban a kaja fölött és nem akarja megenni, ellenben látványosan éhezik, de az utóbbi időben párszor lógva hagytam a CicaUrat és nem kapott mást, tényleg éhes maradt. Mintha értene belőle, mert mostanában azért még dacos fejjel ül egy kicsit, aztán azért biztos, ami biztos megeszi a kaját. :)))

Ha nem lennének ilyen haláliak, már rég világgá mentem volna ennyi macska közül, de valahogy nem lehet rájuk haragudni. :)