Egérfalat nekem... megint
Nem esik már jól a kinti munka, pedig napközben szép az idő, de későn lehet csak kimenni, mert reggel fagyos és eléggé nehezen melegszik fel az idő.
Tegnap azért kimentem, még felvilláztam a múltkor kitakart részt, de nagyon nedves volt, tapadt a föld a villára is, a a cipőmre is... nem esett jól.
Most nagyon örülök, hogy feldolgoztam a veteményest még szeptemberben és októberben, mert most már eléggé kínszenvedés lenne, bár a kert többi része már inkább száraz.
Egyébként jó, hogy megtapasztaltam, hogy ezen a most villázott részen milyen nedves a kert, lehet, hogy oda olyan növényeket fogok tenni, amik szeretik a nedvességet.
Utolsó képek a sárga krizantémokról, nem tesznek jót nekik a napok óta tartó fagyos éjszakák, a lilák már egészen elbarnultak, de lassan ezek a sárgák is befejezik.
Elza meg van táltosodva, megint hordja az egereket és a pockokat. Ezt egy pirókegérnek nézem... szegényke. Ezt most nem ette meg, hanem meghagyta nekem. Ilyenkor úgy teszek, mintha elfogadnám és amikor Elza nem látja, akkor fogom és kidobom a bozótba. Majd valami megtalálja és megeszi.
Voltam Pesten is, az OBI-ban már karácsony van... tavaly is ilyen korán kirakták, de ahogy rohan az idő, tényleg pikk-pakk itt lesz a karácsony. Ami egyébként jó, mert szeretem a karácsonyt és azért is jó, mert utána már rövidülni fognak az éjszakák és ha csak percekkel is naponta, de haladni fogunk a világosság felé. Szeretem, amikor már januárban érezhetővé válik, hogy hosszabbodnak a nappalok.
De addig azért még van idő, lehet készülődni a karácsonyra, én már pár ajándékot meg is vettem. Így szoktam, nem hagyom sosem az utolsó pillanatra, hanem fokozatosan összegyűjtöm jöttömben-mentemben mindig veszek valamit, aztán a végén összeáll a csomag.
Bár az is igaz, hogy nálunk nem szokás az eszement ajándékozás és a 'lapostívít' se ilyenkor szoktuk hazacipelni. :)))))