Megjött a kis fóliaalagutam végre és tegnap ki is raktam a kertbe, mert nemsokára ideje lesz elvetni a rapinit, a müncheni sörretket és a vajrépát. Illetve vannak karalábé palántáim is és leveles kel. 
Nem fólia lesz rátéve, hanem  egy nagyon finom háló, hogy a földibolhák ne tudják megtámadni a veteményemet. 

Nagyon klassz a kis alagút, könnyű volt összerakni, tartósnak is látom és variálható is. Ha alacsonyabbra akarom, akkor nem 5, hanem csak 3 pálcából csinálom és akkor 10 kis tartóelemem van, de nekem ez így jobban bejön.
Adtak még hozzá 10 db kis talajszeget, műanyag az igaz, de egy könnyű fátylat kell csak a talajhoz erősíteni, lehet, hogy nem is lyuggatom ki a szegecsekkel, majd csak földet rakok rá körbe. Illetve egy rakás dupla csipeszt is adtak hozzá, amivel a takarót (hálót vagy fóliát rá lehet csipeszelni a tartórudakra. 
Lehet, hogy veszek majd még egyet, de előbb meglátom, hogy működik kinn az időjárásban. 

Tegnap reggel ezt az ágyást felvilláztam, kiszedtem a gyomot belőle, most már csak a beültetésre vár. 

 Csodaásóvilláztam egy új részt is, nem sok, kb. 1 nm lehet. Ez a szomszéd kerítése mellett van (ami épp bedőlni készül hozzám), oda ültettem ki a magról nevelt rozmaringjaimat. Már nem is számolom hányadik próbálkozásom ez a rozmaringokkal. Eddig mindig cserépben vacakoltam velük, most kiültettem a szabadba, aztán lesz ami lesz. 
Azért télire majd jó vastagon betakarom őket, meglátom megmaradnak-e. 

Vettem le egy újabb örmény méteres uborkát, most egy villát tettem mellé, hogy látszódjon mekkora böhöm ez. Majd salátát akarok belőle csinálni hagymával, borssal, kis kapribogyóval és görög joghurttal. 

Délután nekifogtam a tamariska alatt a lehetetlennek, bár csináltam én már pár lehetetlen dolgot ebben a kertben. Ha visszagondolok, hogy némelyik része hogy nézett ki... el se hiszem, hogy ugyanaz a kert. 
Szóval nekifogtam ezt a madársóskás borzalmat kigyomlálni, de muszáj volt az ásóvillával meglazítani a talajt, mert ez a növény kiszedhetetlen lenne. 
Így viszont kihamupipőkéztem a földből, nem állítom, hogy az összeset, de innentől kezdve, ami ki akar bújni, már sokkal könnyebben nyakon fogom csípni és kiszedem. 
Itt pl. nem is látszik, hogy van ott a susnyásban egy Erica Carnea, annyira ellepi a gyom, de az alsó képen már igen. 
Egyébként a nyuszifül is nagyon szépen terjed a tamariska alatt, de a meténgek is és nagyon szépen nyújtogatja a karjait a zöld-fehér kecskerágó is. 

Majd haladok szépen lefelé a többi cserje felé is, mert rémálom, hogy mekkora a fű közöttük. Remélem egyszer csak elérik azt a méretet, amikor már nem él meg alattuk annyi gyom.  
Itt pl. a tamariskánál már látszik egy kis részen, hogy a meténg erősebb lesz a gyomoknál, sőt van ott a tamariska és a tűztövis között egy veresgyűrű som is, ami az idén nagyon nagyot nőtt és alatta már nincs igazán fű. 

Egyébként 6 db csípéssel magamon jöttem be és van amelyikre nem hat a kenőcs sem, szerintem az lehet a kullancslégy csípése. Őrjítően viszket. Az ecet csillapítja kicsit, de az se tart sokáig. Borzalom ami kinn van, nem lehet megmaradni a rovaroktól, ezek fognak kinyírni minket előbb-utóbb.  Hogy utálom őket, az enyhe kifejezés. 

 Ez pedig a Böbe, újabban CsókaFica, ezt nem tudom honnan jött, de olyan kis CsókaFica, nem? :)))