Nagyon mérges vagyok a spanyol csigákra. Nálam eddig nem igazán okoztak a csigák kárt, nem is nagyon volt csiga a kertben, tavaly kezdődött az éticsigákkal az invázió, most pedig már meztelenek is vannak, de nem a tigrisek, belőlük sajnos kevés van. 
Az éticsigákat kidobálom innen, van kinn nagy susnyás, egyenek-legyenek ott, de a spanyolokat nyírom, ahol érem. Ketté szoktam őket vágni késsel, de szombat este már tettem ki sört nekik, mert a kínai hamuvirágomat gyakorlatilag teljesen lepusztították. Néztem, hogy a növény próbál új leveleket hajtani, de szombat reggelre azt is lepusztították. Ezért kapták a sört, bele is döglött egy csomó reggelre, de az évelő őszirózsák mellé is tettem, összesen négy dobozban volt kinn sör, mindegyikben volt reggelre egy csomó döglött csiga. 

Aztán a dobozok száma ötre emelkedett, mert ahogy vizslattam körbe a kertben, megláttam a harangvirágomat... már ami megmaradt belőle.

Alá voltak elbújva, összeszedtem őket sós vízbe. Kimentem egy óra múlva és megint volt egy csomó a virágon, azokat kettévágtam, de a virágot majdnem teljesen kinyírták. Át se merem így ültetni onnan, mert nem maradna szerintem életben a virág. 
Így aztán került mellé sörös tálka, remélem kidöglenek és képes lesz a virágom regenerálódni. 

Felcsodaásóvilláztam egy kis csíkot is, előtte felvettem az agroszövetet, amivel le volt takarva a talaj és odébb költöztettem. Ez a szövet egy jó ágyásnyi széles, de végül úgy döntöttem, hogy hagyok helyet a fűnyíróval közélkedni a kertben. Így ott lesz egy ösvény. 
A csíkba vetettem a végébe egy mángoldot, a többi részére pedig hosszában sárga céklát. 

Csináltam egy kövirózsa tálat is. Még tavaly vettem valahol a tálat, megtetszett és most volt időm rá. Végigmentem a kerten és az összes fajta kövirózsából vettem le picikéket és beleültettem. Most még nem mutatós, azért így csináltam, mert szeretném végigkövetni a fázisait, ahogy majd benövik a tálat. 

Átültettem egy gólyaorrot is, mert teljesen körbenőtte az Ajuga. 
Illetve átültettem még egy íriszt is, mert valamiért az idén nem szeretett már ott lenni, ahol volt. Kiástam és új helyet kapott a tamariska alatt lévő hunyor is, mert csak sínylődött ott. Tavasszal mutattam, hogy a virágait se tudta kinyitni. Tudom, a hunyor nem szereti az átültetést, de ott se maradt volna meg, így talán van esélye jobban szeretni az új helyet. 

Elveteményeztem cserepekbe a K-betűsöket is, (káposzták, kel (bimbós és leveles és fekete tépőkel), az okrát, pár céklát, főzni való kukoricát is. Meglátom, hogy mi lesz belőlük. 

Gyomláltam és kiraktam a tegnapi fűnyírózásból keletkezett füvet talajtakarónak, kikapáltam a nagyon elszaporodott rohadék-füvet is a Helenium mellől. 
Szóval egész nap matattam a kertben, nem igazán látványos, de folyamatosan rendeződik, alakul.

Virágba borult a rózsalonc.

A hólyagvessző is tele van bimbóval. 

Kinyílt a hölgyestike is. 

Szappanfű... nem tudom maradhat-e a kertben, borzalmasan terjed. 

Nem tudom ez hogy lett ilyen kicsi, de már lusta vagyok kicserélni. Spanyol kékcsengő. 

Gólyaorr. 

Csatavirág, makróval fotóztam. 

Ez az írisz az idén nyílik először, el vagyok tőle ájulva, annyira gyönyörű! 

Díszhagymák, az idén ezek vannak, mert pl. a bolgár nektárhagymán lévő hatalmas bimbót letörte a Böbe. Gondolom legalábbis, hogy ő lehetett, mert egész délután ott vadászgatott valamire az előkertben és reggelre a bimbónak hűlt helye volt, de még a nagy árnyékliliom bokor is nagyon szét volt zilálva. Szerencsére az már összeszedte magát. Kis majom, kicsi korában  a Madonna liliomok közé ugrott nagy hasasokat, mindig tört le belőle szárakat.