Azt hiszem az elkövetkezendő pár kánikulás napra elengedem a kertészkedési terveimet, mert egyszerűen nem lehet kinn megmaradni. 
A napon a meleg miatt, az árnyékban a szúnyogok miatt. 
Tegnap kimentem, hogy kitakarítom a borkórók körül a szürke madársóskát, mert mindent benő és elnyom, a borkórók pedig még elég kicsik. Végül kiszedtem az összeset onnan, de közben megint beszedtem egy csomó szúnyogcsípést, de legalább agyonvertem vagy tízet a dögök közül. 

Egyedül az újdudvákat fogom kiültetni, de még meg kell nekik találnom a helyet. Jah, mert hogy újdudváim is vannak, majd megfeledkeztem róla itt a sok izgalom közepette. Mondjuk ha tudtam volna, hogy a gépem megadja magát, akkor nem költöttem volna rájuk, de ez már így esett. 
Lett két kínai szellőrózsám, egy páfrány (ezt már tegnap kiültettem) és egy rózsaszín bugás hortenzia. A szellőrózsákról gőzöm sincs, hogy milyen színűek, de két különböző fajta, ez látszik a növényeken. 

Egyébként a rózsaszín szellőrózsáim már csodásodnak, nagyon szépen kinyíltak és a tavalyihoz képes igencsak el is szaporodtak. 

Macsakügyileg is megvagyunk, sikerült lencsevégre kapnom a MosogatóCicát is. Lassan tényleg kéne neki egy rendes név is. Olyan George-os, nem? 

Böbike, hetek óta a fotelemben tanyázik. 

Elza pedig egyfolytában a nyomomban van, mostanában már várnom kell, hogy kivonuljon a képekből, különben mindegyiken lenne egy fél macska eleje, hátulja, vagy farkahegye. 
Ezen a képen egyébként látszik, hogy mekkorára nőttek az idén magról nevelt mákkórók is és kiszedtem a térdig érő füvet is, kihordtam egy rakás papírt mulcsnak és szénát is. Próbálom valahogy visszaszorítani a folyondárt, nem állok nyerésre.