Az a pénteki viharos szél nem igazán tett jót a magas krizantémoknak, de ahhoz képest meglepően rugalmasak. Azt hiszem az összes időjárási viszontagság közül a szelet utálom a legjobban, a villámlást és bizonyos mérték után a fagyot is. 
A kedvenc, magas krizantémomból sajnos majd a fele bokor letört, de nem a szélben, hanem amikor megpróbáltam újra felkötözni. 

Elza csütörtök éjjel nem jött be, pontosabban szerintem nem tudott bejönni. Reggel ki kellett mennem és úgy hívni őt, pedig itt feküdt a lépcsőház mellett az odarakott (és még el nem hordott) ágak között. Szerintem lefogta őt valamelyik kandúr, valószínűleg Herkules, mert reggel hangosan követelte a kaját, nagyon ki volt éhezve. Elza meg kifáradva, láttam a nyakán, hogy fogta őt valami, szürke a szőre és a kandúr szokta így lenyomni. Hiába az ivartalanítás, ha ezek a nyavalyások már tudják, hogy nőstény cica, akkor is űzik őt. 
Mivel Böbe nem használta eddig egyszer sem a bungit, így kitettem Elzának (a bungija tetejére) és rögtön bele is bújt. Fájnak a tagjai is, alig tudott felugrani rá. 
Most dupla bungija van, a doboz maga, ami jól ki van neki bélelve, a tetején egy vastag pléd, azon szokott feküdni, most pedig rátettem ezt a bolti bungit a plédre, abba van behúzódva. 
Örülök, hogy végre használja valaki, ha már jó drágán megvettem. 

Kaptam megint két óriási bokor krizantémot. Ilyenkor halottak napja után mindig jól járok, mert  megveszik az erkélyre és ilyenkor megkapom én, mert ki tudom ültetni a kertbe. 
A kicsit én vettem (öcázé), na nem a kínaiaktól, hanem a Sparban. Pofátlanságnak tartom, hogy ilyen állapotában nincs leárazva, de amíg van olyan hülye (én), aki megveszi, addig nem is fogják leértékelni. 
Én viszont úgy nézek rá, hogy ha megmarad, akkor jövőre ekkora bokor lesz belőle, mint a nagyok mellette, ha nem... hát akkor elbactam öcáz magyar királyi forintot. Majd jövőre beszámolok a fejleményekről. 

 Herkulest sikerült napozás közben lencsevégre kapnom. Hetek óta ilyen kidugott nyelvvel létezik, szerintem ez az önfeledtség jele nála. Szét szoktam magam röhögni rajta, amikor itt ül nekem az előszobaablakban kidugott nyelvvel és néz befelé azzal az abszolút naivan őszinte képével és annyira látszik rajta, hogy totálisan bízik, hogy lesz kaja és simi. Tegnap reggel nagyon kellett simizni őt, a kaja se érdekelte, amíg meg nem kapta az adagját, vannak ilyen szeretetrohamos napjai. :))

 És akkor az idei krizantémsorozatom utolsó epizódja következik, ezek talán a legszebbek. Mondhatni még télen vettem őket, egy cserépben a 3 fajtát, jobb ötletem nem is lehetett volna. Ilyen csodaszépek lettek. 
Sajnos gyökereztetni elfelejtettem belőle, így lutri lesz, hogy áttelelnek-e. Gondolkodtam azon is, hogy lehet, hogy beveszem földlabdával, de benn teleltetni szerintem sokkal nagyobb lutri, mint kinn hagyni. Nálam meleg a pince is, ha locsolom akkor felnyúlik és kimúlik, ha nem, akkor kiszárad. Nagyon nehéz megtalálni azt a középutat, ami jó lenne nekik. A verandára már nem tudom felhozni, mert ahhoz túl nagyok, nincs hely. 

Chrysanthemum indicum 'Splash Energy' 

Chrysanthemum “Splash Meadow”

Chrysanthemum indicum 'Splash Intense'