Még mindig dögrováson

Herkules tegnap csak délután 1 óra körül jött enni, de nekem akkora kő gördült le a szívemről, hogy biztos hallani lehetett még az ország másik végében is. 
Ugyanis nem tudom hol volt. Nem aludt a helyén, az összes doboz üres volt és azt tudjuk, hogy a cicák el szoktak menni meghalni... kétségbe voltam esve. Nem evett sokat, de kaja után megint elment. Biztos talált magának valami olyan helyet valakinél, amit süt a nap és felmelegíti kicsit, mert itt nálam ilyenkor télen nagyon árnyékos. Szemben van egy nagy hegy, erdővel és ilyenkor olyan alacsonyan jár a nap, ki se látszik a fák közül. Nem igazán süti be a kertemet,  ami ráadásul enyhén észak felé lejt. Ezért van az, hogy nálam tavasszal is minden később indul be. 
Szóval a CicaÚr (remélem átmenetileg) elköltözött valahová, de nem tudom hová. Adtam neki a kajában Béres cseppeket (cicának való immunerősítő).
Nincs olyan rosszul, mint nyáron volt, akkor felkelni is alig tudott, de már látom rajta, hogy megint veszített a súlyából. Hihetetlen, hogy 2 nap alatt lefogy a cica.
Ma kora reggel is itt volt már, ez jó jel, mert azt jelenti, hogy éhes. Simogattam is őt, nem olyan gyenge mint nyáron volt. Nagyon remélem, hogy fel fog épülni a CicaÚr. 
Úgy hiányzik, hogy nem ül itt az ablakban. Szerintem itt fázhatott meg, mert egész nap az ablaknál ült az utóbbi időben. Már el is neveztem FőKukkoló Úrnak és néha zavart is, de most hiányzik, hogy nem kukkol befelé. 

Nálam most tetőzik az influenza, tegnap a zsebkendőt elvenni se tudtam az orrom elől, már kisebesedett a bőr az orromon, cserepes a szám, folyt a könnyem... nem is emlékszem, mikor voltam utoljára ennyire beteg valamivel. A covid egyértelműen más volt, akkor napokig nagyon lázas voltam, gyenge, fájtak a tagjaim, a fejem és utána hónapokig totális dekoncentrációm volt, az az agyköd volt a legszörnyűbb. Nagyon küzdöttem a melóban, mindent hússzor ellenőriztem, mert egyik percről a másikra nem tudtam hol tartok. Mindent fel kellett írnom, lépésenként... valamikor novemberre múlt el. 
Most meg ez szörnyű, elmúlhatna már, bár még csak most jön a köhögős része, azt hiszem bevetem az ACC600-at. 
Úgy kellett ez most, mint ablakos tótnak a hanyattesés. Persze csodálkozni nem csodálkozom, mert a betegség azt mutatja, hogy le kéne állni, nem volt elég a pihenés. Lassan már nem is tudom mennyi lenne az elég... 

Megjött a Starkl katalógusa is. Pedig megfogadtam, hogy már nem rendelek, de sikerült ebben is találnom ezt-azt, szóval, na! Biztos fogok rendelni, bár most már nagyon átgondoltan. Majd szétnézek a webáruházban, remélem minden megvan ott is, ami a katalógusban. Eddig kétszer rendeltem tőlük, jó növényeket küldtek, egy piros évelő kúpvirág kivételével minden megmaradt.
Most talán már megállnám, de találtam benne óriás levelű  árnyékliliomot, azt ott nem hagyom! :))))
A kép szerint hatalmasra növő fajta és nekem éppen ilyenre van szükségem a cserjék alatt, ahol nagyon tyúkhúros a talaj, majd ez kiirtja maga alatt. 

Megérkeztek a virágmagok is a Kincsesligettől. Azon gondolkodom, hogy egy párat - évelőket - már elültetek, a déli fekvésű ablakokban szépen ki fognak fejlődni.  

Kinn a kertben minden borzasztóan hajt, nagyon nem örülök neki, beindultak az őszi kikericsek és a nárciszok is. 

kk_img_20230101_100013.jpg

kk_img_20230101_095938.jpg

Ez pedig a kis törpefenyőkém, ezt szabadítottam ki ősszel a cola növény alól, mert teljesen benőtte, de talán jó is volt, hogy nyáron megvédte a tűző naptól. Viszont nem volt már egyáltalán tere a növekedéshez. Így a colát átültettem máshová, mert neki is nagyobb  térre van szüksége. 

kk_img_20230101_095734.jpg