Tegnap az egész reggelt öntözéssel töltöttem, de alig ér valamit a mulcs nélkül. Halottnak a csók... ahogy szokták mondani. Tulajdonképpen folyamatosan fel kéne kapálni, hogy laza legyen a föld és el tudja nyelni a vizet, de a ki a fenének van kedve, ereje kapálni ebben a kánikulában? 

Pucoltam meg a hagymából is valamennyit, már csak a vörös hagymák vannak, de abból van a legtöbb. 

Illetve szedtem le megint padlizsánt is, mert nem akarom, hogy elöregedjenek és a növényeknek is könnyebb így kicsit a lét. Megsütöttem őket, nem esett jól bekapcsolni a sütőt, de a legjobb sütve fagyasztani.
Így krémnek is jó, de a múltkor láttam Gránátalma és Borbolya honlapján egy jó padlizsános kotlett (szerintem tócsni) receptet, amit ki fogok próbálni. Szigorúan koriander zöldje nélkül, mert azt nem szeretem, nekem poloska íze van. Pontosabban olyan az íze, mint a poloska szaga... merthogy poloskát szerencsére még nem kóstoltam. 
Tavaly a koriander a kertben még virágzott is, hát az valami borzadály volt, nagy hányingerek közepette kiszedtem és összedaraboltam, de az egész kertet belengte az a szag. Mintha leöltem volna egy tízkilós polost és otthagytam volna rohadozni, kb. olyan szaga volt. 
Visszkanyarodva a padlizsánra, szerintem fogok csinálni ilyen tócsniszerű cuccot belőle, csak én sütőben szoktam sütni ezeket, nem olajban. 
Sokkal könnyebb étel, ha sütőpapírt meghintek kis olajjal, arra formázom rá a keverékből a lapocskákat és hőlégkeveréssel jó ropogósra sütöm. 

Paprikákat is szedtem le, mert rengeteg van, ennyit már nem tudnak eltartani a növények, darabolva befagyasztottam, jó lesz lecsóhoz. Ezt is már többször írtam, hogy szerintem sokkal jobb fagyasztva, mint befőzve. 
Az üvegbe rakott, lecsónak nevezett izék szerintem inkább nevezhetők paradicsomos paprikalevesnek, mint lecsónak. 

 A virágosban még most is nyílnak az árnyékliliomok és csoda illatuk van. 

Gyönyörű és hatalmas (ez csak egy ága) már a sudárzsályám is. Ezt is magról neveltem! 

És nyílik a mocsári hibiszkusz is.