Böbike ma reggel alig akart felkelni. Úgy befeküdt az ágy sarkába az éjjeliszekrény felé, hogy úgy kellett átmásznom rajta, hogy megnézzem hány óra van és a villanyt is alig tudtam felkapcsolni, de csak aludt. Hangosan dudált, ahogy szokott, fel se ébredt, akkor nyújtózott egyet, amikor kikeltem az ágyból. 
Ehhez képest már kinn is van. Reggelizett, aztán nyargalt is kifelé. 

Nem tudom, hogy figyeltétek-e már a macsekokat hátulról, de valami haláliak! Böbike, mikor megy le a lépcsőn és az a gatya! :)))) Mármint a bundija az, de annyira aranyos, ahogy felemelt farokkal, a kis szőrmés combjaival masírozik lefelé.:)))) 
Amennyire utáltam a macskákat, annyira megszerettem őket, olyan pihe-puhák, selymesek, finomak és egyben erősek és ruganyosak is. Csupa kellem, de izom is, na meg fegyverzet. Mindenük megvan ahhoz, hogy édi-bédik legyenek, ugyanakkor könyörtelen gyilkosok is. 

Elza viszont reggel jött haza, már benn alszik a verandán. 

Tegnap még szedtem az új-zélandi spenótból, van egy adag, amit még nem szedtem ki a kertből, még most is rengeteg van rajta. 1 tő nőtt akkorára, hogy beterít egy négyzetméternyi területet. Kivettem egy kínai kelt is, (vagy nem is tudom mi az, de kínai kelnek ültettem, nem vagyok biztos benne, hogy az lett belőle) bár nem fejesedett be, csak levelek, de nem is baj. 

Összeaprítottam egy fej hagymát, egy kis paprikát, egy nagy gerezd fokhagymát és egy darab füstölt karajt apró kockákra vágva és persze a zöldeket is.
A hagymát a paprikával megsütöttem egy kis olajon, hozzáadtam a fokhagymát is, aztán a füstölt karaj kockákat, borsot, pici sót még adtam hozzá, végül a zöldeket. Jól összesütöttem és felengedtem kicsi (maradék) tejszínnel és egy fél doboz tejfölt is adtam hozzá, mert nem volt elég a tejszín és a tejföl ad neki egy kis savanykásságot is. Majd ma főzök ki hozzá tésztát. Szeretem az ilyen mancsos tésztákat, nem tart sokáig megcsinálni, kap egy sajtot a tetejére, finom és friss zöldekből készül. 

Tegnap kiszedtem a maradék muskotályzsályát is (párat hagytam csak a kerítés mellett). Rendbe kell majd tenni azt a részt, mert az ásóval kibillentettem az ágyásszegélyeket is a helyükből, de ezt már csak tavasszal. Előtte még szépen a villával fellazítom majd ott a szabad részeket és le fogom vágni a növényeket is, mert az oregano pl. nagyon elburjánzott, de ott vannak még a lenvirág elszáradt szárai is. Szóval van még tenni azon a részen, 3 éve nem nyúltam hozzá, itt az ideje kicsit gatyába rázni. Gyom is van bőven benne. Anno ott kezdtem a kert meghódítását, beraktam a szegélyeket, hogy ne csússzon le a talaj a szomszéd kerítése mellől. 

 Szedtem ki apunak jánosnapi retket is, érdemes volt újraültetni őket (az első adagot lezabálták a földibolhák), mit mondjak? Szép, nagy darabok lettek. 

Virágzás ide vagy oda, azért menthetetlenül ősz van. Tavaly ősszel nem bántam, jól esett behúzódni. Az idén úgy tűnik augusztusban átestem a nincs kedvem kertészkedni állapoton, ezért most úgy érzem, hogy tavaszig nagyon be leszek sózva. Valamivel majd agyon kell ütni ezt a telet...