Valaki megkérdezte tőlem a minap, hogy ekkora kerthez miért nem fogadok fel valakit, aki profi módon megtervezi, esetleg meg is csinálja nekem a kertet. 
Érdekes az embereknek ez a hozzáállása, illetve előfeltételezése (általában a legtöbb témához), hogyha nem "profi" csinálja, ráadásul jó drágán, akkor az nem is lehet jó. 

Ha mással csináltatnám, mi maradna nekem az élvezetből? Megkeresni a pénzt rá azzal a (még több) munkával, amiből éppen a kert adja nekem a kikapcsolódást és a feltöltődést? Hová lennének az álmaim? Mert ha valaki idejönne megtervezni, de mondjuk én csinálhatnám, akkor valaki más álmát valósítsam meg? Ha pedig még meg is építenék, akkor végig is nézhetném az ő ötleteik és álmuk megvalósulását... miért is lenne ez jó nekem? 
Azt is mondják, hogy mennyi hibát el lehetne így kerülni... persze, igaz, de nem akarom elkerülni a hibákat. Egyébként szerintem a kertben nincsenek is hibák. Ha egy növény végül nem talált jó helyre az egyik helyen, akkor majd találok neki másikat vagy harmadikat. Persze el is pusztulhatnak növények, de ki garantálja, hogy egy épített kert növényei nem pusztulnak el? 
Ha megmutatom valakinek (főleg, majd amikor meg is nyitom a kertet), mit mutatnék? Hogy ez az a kert amit Gipsz Jakab tervezett, de én dicsekszem vele? 
Szóval fel se merül, hogy valaki más...  a kertet én tervezem, építem a saját örömömre. 

***

Egyébként tegnap is haladtam, kivettem a napot. Talán ez volt az utolsó igazán szép, napos, meleg nap tavaszig, ki akartam használni. Sikerült is, egész nap kinn voltam, csodaásóvilláztam egy újabb darabot, rengeteg füvet kitisztítottam az évelő ágyásokból is. Hihetetlen, hogy a mulcsolás után mennyi zab nőtt ki, de a szénás takarás se különb, abból meg fű kelt ki elég sok.

Kiszedtem az elszáradt őszirózsákat is, nem szedtem magot róluk, csak jól megráztam, majd kikel magától. 

A kis rózsaszínű minirózsámmal vagyok bajban, benőtte a tyúkhúr és maga a rózsa is el van terülve a földön, nem tudom, hogy szedjem ki közüle. Pedig nem kéne hagyni, hogy magot hozzon, mert akkor egyre rosszabb lesz csak.

Az előkertből is kipucoltam a füvet amennyire lehetett. Ez az idei fűözön, ez nagyon durva. 
Vannak részek, ahol azt hiszem, hogy egyszerűen le fogom kaszálni hétvégén, mert ezt kigyomlálni nem lehet.
Ez a rész ki se látszott a tyúkhúrból. Az olasz kontyvirág már második tavasszal virágzott, de termést eddig még nem hozott, de a levele is szép, mutatós és télen is megmarad. 

A szarkalábakat még most is mutatom, mert nem győzök betelni velük, annyira szépek. 

A sisakvirág az idén ennyit bírt kicsikarni magából, 2 db virág... pedig ennek szép, hosszú fürtben kéne nyílnia, de az aszály után ürülök annak is, hogy egyáltalán életben van. 

Fények. :) 

Ezt a "manót" néztem és azon gondolkodtam, hogy olyan, mint egy öngyilkosjelölt, aki éppen ugrani készül. :D 

És akkor a macska szekció következik. Ezek úgy el tudnak bújni a kertben, hogy alig venni őket észre. Böbikét se vettem volna észre, ha nem akarja, de rám nyávogott a jezsámen bokor közepéből. 
Aztán meg kifeküdt napozni, ők is nagyon élvezik ezt a kései jó időt. 

Ezt a BundásDudvát nem én ültettem. :D :D (Herkules)