Szédületesek a rózsáim, úgy tűnik jól sikerült a metszés tavasszal. Soha nem metszem őket ősszel, ahogy sokan tévesen csinálják. 
A rózsa addig nyílik ősszel amíg csak bír, ezért is érdemes hagyni, illetve azért is, mert a metszéssel új hajtások növesztésére serkentjük a rózsát. Ha pedig enyhébb téli napok jönnek és a rózsát előzőleg megmetszettük, akkor a kis hajtások elkezdenek nőni, utána pedig amikor az idő ismét lehűl, akkor elfagynak, a növény pedig gyengül. Szóval rózsametszés csak tavasszal, amikor a nagyobb és tartósabb fagyok veszélye már elmúlt! 

 Ez pedig az egyik 3 éves íriszem. Már tavaly akart virágozni, de sajnos az íriszlégy lárvája beleköltözött a bimbóba és elpusztította. Nagyon ronda amikor elpusztul a bimbó, elnyálkásodik és benne van a kukac. Az idén lepermeteztem az íriszeket, a törpék meg is úszták, de a nagyok közül három félén így is elpusztultak a bimbók, már le is vágtam őket. Még egy lilát várok. Ezek mind a 3 évvel ezelőtt vásárolt íriszek, nagyon szeretném már látni a virágjukat.... a tanulság az, hogy úgy tűnik, hogy nem elég egyszer lefújni őket. Én akkor permeteztem le, amikor a törpék még éppen csak kezdték vastagítani a szárat, ahol a bimbó képződik. A nagyoknak szerintem még korai volt, ezért az eredménye se lett olyan. Hát... megint tanultam valamit, jövőre majd okosabb leszek. 
Viszont ez az írisz... én ekkora hatalmas íriszvirágot még nem láttam, mint a tenyerem!