Ez a RavaszdiKoma bizony itt lakik! Ma reggel a Böbét keresve nézek ki az ablakon, hát a RókaKoma itt üget el egész lassú tempóban az ablak alatt. Nyugisan, semmi rohanás, látszott rajta, hogy teljes biztonságban érezte magát. Életemben nem láttam vadonélő rókát ilyen közelről! Aztán rá akart kanyarodni a szomszéd kaszálóra, de akkor elkezdtem tapsolni, mert a Böbi folyton ott vadászgat, erre a róka behúzta a farkát, de megtorpant és körülnézett, hogy mi az. Még kiabáltam is rá, rám nézett... beszarás, nem rohant el, hanem szépen megnézett magának és aztán elügetett ki az erdő felé. Valahogy magamhoz kéne tapasztani a fotóapparátot, hogy a kezem ügyében legyen, de erre a rókára ilyen közel egyáltalán nem számítottam és a falu felől jött. Bár picit feljebb van egy bekötő út az erdő felé, az is lehet, hogy onnan jött. Ki a csuda gondolná, hogy hajnalban kikönyököl az ablakba és végigparádézik itt Karak, vagy Vuk. Szép, nagy (meglepően nagy) nyurga róka volt, vékony a bundája is  és a farka se lompos, már levetette a téli cuccot. 

Böbét egy darabig nem láttam sehol... végül megjelent a kaszálón és a gólyát leste meredten, aki közben szintén előkerült, ő is mindig itt vadászik. A többiek még nem jöttek elő, pedig már hajnalban itt szoktak lesni az ablakban, hogy mikor kelek már fel és adom a reggelit. Most még a redőnyhúzásra se jelent meg senki, bár Elza már este se jött, biztos fogott valamit. Herkulesnek pedig valami baja van, látom, hogy fájdalmai vannak, nehezen mozog és sokkal többet pihen a tetőn, de legalább az étvágya jó. Nem lehet őt megfogni, egyszerűen nem tudom annyira megszelídíteni sehogyse. Félek attól, hogy majd egyszer itt kell végignéznem, hogy elpusztul és nem tudok rajta segíteni. Azt olvastam a vadcicákról, hogy amelyik kölyökként nem tapasztalta a simit, az lehet, hogy sosem fog bízni az emberben. Nem tudom mi baja Herkulónak, valamit látok hátul rajta, mintha a mogyorója sérült volna meg, de hát kandúr, ezek örökké harcolnak. Jó lenne megfogni, ő is sokkal nyugodtabb lenne, ha ivartalanítva lenne...  de olyan tehetetlen vagyok vele. Csak az ablaknál engedi simizni magát, de ott nem tudom bevenni a rácstól, az udvaron elszalad, mintha nem kötné össze, hogy ugyanaz vagyok, aki a kaját adja az ablaknál. 

 ***

A törökszegfűket magról neveltem, tavaly. Két éves virágnak vettem, tavaly júliusban a magoncokat  kiültettem a végleges helyükre, átteleltek abban a hidegben, ami télen volt és most szépen virágoznak. 

Ugyan a színekben nagyobb változatosságot vártam, mert régebben volt nekem egészen sötétbordó is, világos széllel, ezek között nincs olyan. Viszont arra nem emlékszem, hogy kikeltek-e az elhullajtott magjai. A biztonság kedvéért majd szedek róla magot, hogy legyen jövőre is. A tavalyi maradékot az idén ültettem el, tehát jövőre is lesz ilyen virágom, a palánták már kinn vannak a helyükön.