Elza nekiment tegnap az idegen cicának. Úgy nekipattant és akkora verekedés lett, hogy én még ilyet nem is láttam. Ez nagyon durva volt, Elza teljes erejéből gyilkolta a cicát, márpedig Elza nagy tenyeres-talpas CicaNéni, szóval van benne anyag rendesen, le is gyűrte. A másik cica se menekült…

Mindenki ki van akadva az eső miatt, én is, mert már több, mint elég volt a csapadékból és a macskák is, mert mennének kifelé, de esőben nem tudnak. Elza úgy morog-hörög kinn a verandán, mintha legalábbis párducot tartanék. Egészen hihetetlen mély, morgó hangokat tud kiadni magából, egyik macskától…

Az a pénteki viharos szél nem igazán tett jót a magas krizantémoknak, de ahhoz képest meglepően rugalmasak. Azt hiszem az összes időjárási viszontagság közül a szelet utálom a legjobban, a villámlást és bizonyos mérték után a fagyot is. A kedvenc, magas krizantémomból sajnos majd a fele bokor…