Minden viszonyítás kérdése. :))) Itt volt egy régi barátom nálam és megmutogattam neki mindent és láttam a szörnyülködést az arcán, hogy jézusmária, miközben én meg marha büszke vagyok magamra. Persze ő csak a mostani állapotokat látja, én meg tudom milyen volt és hogy mennyit tettem én már ebbe…

Időnként - szerencsére nem gyakran - felmerül bennem egy érzés, a "Mit keresek én itt?" érzése.  Furcsa érzés, mert nem tudom honnan jön, mintha valami egészen távoli sugallat lenne egy másik dimenzióból. Nem marad velem azon a módon, ahogy időnként gondolatok az emberrel szoktak maradni és nem tud…

Ez ugyan nem kerti téma, de ide tartozik a Birtokhoz.  Apránként már tavaly kezdtem berendezkedni, mindig egy-egy darabot vettem, de bevallom már az agyamra kezdett menni, hogy mindig a hiányban vagyok. Ez is kéne, az is kéne. És a lakás se barátságos, üres, kopár fehér falak, semmi dísz sehol…