Ma reggel jó hűvös van itt nálunk, 13 fok van kinn, alaposan kihűtöttem a házat. Holnapra is hűvös reggelt ígérnek szerencsére, így talán jobb eséllyel rugaszkodhatok neki a közelgő újabb kánikulának.
A jövő hét második felétől ugyanis megint kinéz nekünk egy nagy hőhullám, nem mintha nem lett volna már elég belőle. 
Várom az őszt, valami olyan időre vágyom, amikor kinn lehet lenni napközben is és nem gyulladok meg és nem forr fel az agyvizem a napon. 

Nemcsak az időjárással, hanem Böbével se vagyok jóban. Tegnap lelökött egy hatalmas nagy, csodás kaspómat és persze el is törte. Ez az első kártétele a lakásban, ha azt nem számítom, hogy babakorában az volt az első, hogy a körmeit belemélyesztette egy felfújható ágyba... de az ragasztható (egyébként se használom már, csak ideiglenes megoldás volt), a kaspó nem. 
Nem szeretem a darabjaiból összetákolt dolgokat a lakásban, ami törik, annak mennie kell, ezért fájó szívvel, de kidobtam a kukába a kaspót, pedig azt még nagymamámtól örököltem. 
Ezer szerencsém, hogy a tárgyakat csak tárgyaknak tartom és nincsenek bennem túl mély kötődések hozzájuk, különben tényleg nagyon mérges lennék. 

A rontó...

Tegnap megint kinn voltam már hajnalban a kertben, nagy dolgokat nem csináltam, mert fél 8-kor már úgy tűzött a nap, hogy be is jöttem. Nehezen viselem most a meleget, pedig az előző kánikulát viszonylag jól átvészeltem, csak az utolsó napokban voltam már nagyon nyűgös, de szerintem mostanra besokalltam tőle. 
Tegnap kiültettem egy keleti életfa növendéket a kerítésen kívül a ház elé, mert szükség lesz az árnyékára az ablak előtt, ha így haladunk. Ástam neki egy nagy gödröt, tettem bele marhatrágyát és nagyon belocsoltam, aztán még a beültetés után is nagyon belocsoltam. 

Aztán képes voltam felvillázni (a tűző napon) egy részt a bejárat mellett, de adta magát, mert ott kezdtem el felszaggatni a füvet a kikövezett esővíz elvezetőből és könnyű volt villázni. 
Egyébként is olyan ez a fű réteg, hogy csak a talaj tetején van, szinte felgöngyölíthető. 
Szép, egészséges, porhanyós talaj van alatta. Kivittem 4 db sásbokrot a benti magoncokból arra a részre. Oda nem akarok magas növényeket, inkább alacsonyakat és kicsiket és a sásbokor erre pont jó. Persze 4 db sok, de majd meglátom mennyi marad meg, ha mindegyik, akkor majd veszek ki belőle és átültetem máshová. A szélére pedig kövirózsákat vittem ki, többfélét is, majd elszaporodnak. Elég mostoha az a rész, süti a nap reggeltől estig, de ezek a növények jól elvannak a napon, sőt. 

Aztán gyomláltam még egy kicsit a rózsák előtt, annyira megnőtt ott a fű, hogy egy phlox alig él már. Az apró szulák egy katasztrófa, hiába szedem, pillanatok alatt újranő, mindent befon. Nem tudom annyit szedni, hogy elgyengüljön a gyökere és kipusztuljon, az a növény kipusztíthatatlan. Sajnos ott lazítani se tudom a talajt állandóan, mert be van ültetve évelőkkel. 

Egyébként nem tudom, hogy augusztusban mit fogok mutogatni, de alig van új virág már a kertben, szinte minden rohanvást levirágzott. 
Ez a kis girhes menyecskeszem idei magvetésből van, 3 palántát ültettem ki. Tavaly is volt már egy, de nem telelt át, ezeket majd meglátom.  

A rózsaszín phlox nagyon szép, ez szokott utoljára kivirágozni, legalább van valami a kertben, ami nem ernyős verbéna. 

Mert ernyős verbénával tele van a padlás is, pedig rengeteget kiszedtem, de még azután is szedek ki a virágzókból is, mert ha ezek széthullatják a magjukat, akkor semmi más nem lesz a kertemben jövőre, mert ezek mindent elnyomnak. 
A Kleopátra tűje viszont kezd kimagasodni a virágok közül, imádom ezt a virágot! 

A másik ilyen istenátka a kertben az erdei szellőrózsa, nem tudom, hogy fogom feltartóztatni. Az a rész le van szórva fenyőkéreggel, majd valószínűleg fel kell szednem, hogy kikapáljam a szaporulatokat, különben ez is minden el fog lepni, merthogy nem tartja vissza a vastag kéregmulcs sem. Pedig hogy örültem ennek a virágnak, évek óta vadásztam rá és tessék. Szaporodik, mint a hülye. 
Viszont lehet, hogy viszek belőle hátra az "erdőbe", ott szaporodhat kedvére, inkább, mint a bürök meg a medvetalp. 

Szombaton hajnalban már fél pirkadatkor kinn lebzseltem a kertben, egyszerűen nem tudok benn maradni ezeken a klassz nyári reggeleken. 
Neki ugrottam a visszanyesegetéseknek, mert már sok növény elnyílt. Visszavágtam a bazsarózsák levelét, az évelő szarkalábakat is, amiket magnak hagytam meg. Nem szedtem róluk időben, de majd a szétszórtakból kelnek új növények és azokat szétültetem a kertben. 
Levágtam az erdei borkóró elszáradt szárait is, a magját szétszórtam a kertben, meglátom kikel-e majd belőle, remélem nem kell majd irtanom ezt is, mint olyan sok mindent.
Visszavágtam egy nagy telep küllőrojtot is, a kék iringó maradékát, kakukkmákokat, körömvirágokat és még gyomláltam is ezek körül. 
Kiszedtem egy rakás kasvirágot, négyet kiültettem kívülre a kerítés mellé, a többit nem tartottam meg. Kiválogattam még a tavasszal kiszedett és azóta száradó fehér fürtös gyöngyike hagymákat is. Belül majd később ültetem el, de a kerítésen kívülre kivittem legalább 15 hagymát és a virágos sáv szélébe beültettem egy kis csomóba.  
Gyomlálás közben találtam rengeteg sásbokor magoncot, azokat majd kiszedem és beültetem valahová, valószínűleg abból is viszek ki a ház elé.
Nem is tudom... kezdem kinőni a kertet. Kéne még vagy 1000 négyzetméter, vagy 5000. Vagy egy hektár. :)))) Szerintem bármekkora kertet képes lennék belakni. :) 

A hajnali kertészkedésben az a jó, hogy azokat a virágokat is látom, amik csak reggel nyílnak. Ilyenek a díszdohányok, nappal teljesen leeresztik magukat. Az idén nincs olyan sok színű, mint tavaly volt, nem is vetettem, ezek csak úgy kikeltek. 

A cserjés pimpók is virágoznak, majd ki kell szabadítanom szegényt az apró szulák fogságából. 

Az első őszirózsa az ősz hírnöke. Nekem ezek a virágok már az őszt idézik, bár még csak július vége van, mégis látszik már, ahogy lemennek lassan a nyáriak is, főleg az idén, mert olyan sokkal előre van a természet. Már láttam pár kertben, hogy az évelő Asterek is nyiladoznak. 

Ez pedig az első örmény méteres uborkám, már szép darab és lesz még több is. 

Tegnap reggel is masíroztam ki a kertbe korán. Megszerettem ezeket a hajnali kertészkedéseket, pedig a muszáj vitt rá, mivel azonban mostanában nem jógázok (nem is tudom miért) jól esik a kora reggeli mozgás. 
Kibányásztam a cuccok közül a talicskát és megraktam a tegnap visszavágott rengeteg növénnyel és elvittem őket, ne díszelegjenek ott a ház előtt. 

Aztán kivittem az ásóvillát és ástam vele két nagy lyukat a tegnapelőtt lefektetett keménypapír alá, az egyikbe tarackoló kékgyökeret ültettem ki, a másikba egy magas varjúhájat a szaporulatból. Lyukat vágtam a papíron és rátettem, lefogattam téglával egy darab cseréppel. Aztán összegereblyéztem a füvet, amit tegnap levágtam és letakartam a papírt vele, hogy ne csúfoskodjon nekem ott a ház előtt. Szépen ki fog a papír alatt pusztulni a fű és elporhanyósodik majd a talaj. A legközelebbi fűnyíráskor megint ki fogok tenni egy nagy papírt és megint letakarom fűvel és szépen majd az egész részt beültetem így és akkor utána már nem kell kaszálni sem. 

Ez a tarackoló kékgyökér, benn a kertben már nyílik, ha minden jól megy és életben marad, akkor két-három év alatt benő majd ott egy nagy területet és szép kék lesz az egész, aztán őszre pedig a levelei váltanak vörösbe, az is nagyon szép.

Kigyomláltam a kerítés melletti sávot is, visszavágtam a citromfüvet és volt egy szegény, gondozatlan kakukkfű is, amit nagyon visszametszettem, remélem életben marad. Úgy vágtam le, hogy maradtak rajta kis hajtások. A többit leszedtem szárítani, sőt még majd a bentiekről is kell szednem, mert elég sok kakukkfüvet használok a konyhában. 
A kigyomlált sáv szélében ott hagytam a füvet, tavasszal is így csináltam és ahol a fű volt, ott is porhanyóssá vált a talaj, most legalább 10 centivel kijjebb tudtam húzódni a gyomlálással, olyan könnyen kijött a fű belőle. Érdekes módon a tarack adja magát a legkönnyebben, ahol pl. visszamászott a már beültetett részbe, simán kihúzom a szálakat. 

Kitakarítottam az esővíz elvezetőt is és leszedtem a füvet, ahol ránőtt a a szélére, de a járda közök is nagyon be vannak nőve, azt még nem tudom, hogy szedjem ki onnan. Egyszer már nekirugaszkodtam, de a kánikula miatt abbamaradt és megint benőtte a fű. Gondolkodtam már azon is, hogy lefújom gyomirtóval, valószínűleg az lesz a legjobb. 

Valamelyik délután az előkertet is rendbe tettem, nem is volt tervben, csak kimentem és azon kaptam magam, hogy már kész is. Illetve nincs teljesen kész, mert fel akarok szedni onnan virághagymákat, amiknek már nem jó a helye ott, ahol vannak. 

Illetve olyanon is vacakolok, hogy nagy esőknél bejön a víz a kapubejáróba, pedig tettek fel nekem lemezt, ami elvileg levezetné a vizet, de amikor nagyon zuhog, akkor alámegy a víz és onnan befolyik. Azt nézegettem ma reggel, hogy valamivel be kéne tömni alatta a rést. Van is itthon purhabom, de nem tudom, hogy vízzáró-e, majd meg kell nézni. Ha jó, akkor befújom vele azt a rést és meg is lesz oldva a dolog. 
Rendbe kellene már szednem a kapubejáratot is, mert belülről vállalhatatlanul néz ki... 

Termés is akadt, 9 padlizsánt vettem le és rendületlenül terem. Kettőt karikákra vágva tettem el, a többit megsütöttem padlizsánkrémnek és mentek a fagyasztóba. 
A legközelebbieket már frissen eszem meg, tervezek rántott padlizsánt is és muszakát. 

Már volt két nagy kaliforniai paprikám is. 

 Nyílik a kristályvirág is, nem tudom télen hogyan fogom megőrizni ezt a növényt, volt már máskor is, de nem se kinn, se benn nem telelt át. 

A következő 2 képen az őszi vérfű a főszereplő. Tavalyi magvetésből van ez az egy tő, de az idén is neveltem 3 db-ot (ennyi sikerült). Nem túl fotogén, de az ágyásban nagyon jól mutat, nagyobb nálam. 

Mályvacserje, ernyős verbéna és kasvirág. 

Ebből a pár tő füzérajakból nagy telep lett, nagyon szépek, főleg a bordó hólyagvessző előtt nagyon mutatnak. 

És még mindig a barátcserje, lassan levirágzik, de az idén nagyon szép végre. 

Kezd nyílni a Kleopátra tűje is, egyelőre csak a vezérhajtása, de már tele van oldalágakkal is és mindegyiken bimbó is van. 

Az idén csodaszép a sudárzsálya is, tavaly ő se (ahogy a barátcserje se) szerette a sok esőt.