Nem bírtam tegnap magammal, kimentem a kertbe egy kicsit "motyogni". Ezt nagymamám mondta mindig, amikor nem igazán csinált semmi érdemlegeset, csak úgy szöszmötölt. Aztán anyukám is mondta, most meg én mondom. :)
Tényleg nem igazán lehet csinálni semmit, nagyon nagy a sár, de az egyik Aster levágatlanul maradt ősszel és a tövénél már szépen ki van hajtva, azt visszavágtam.
Illetve szintén visszavágtam egy nagyon magas, lila virágú krizantémot is, mert az is szépen ki van hajtva a tövénél és annyira magas, hogy az igazán semmit nem védi a növényt a fagyoktól.
Ennyivel is beljebb vagyok, levettem és eltettem róluk a drótot, amivel ki voltak kötve és behoztam a száraz alá két bambuszkarót. Ennyi volt a kertészkedés.
Az Aster mellett volt a gyönyörű, hatalmas, piros Monardám, de ahogy látom, teljesen kipusztult. :(
Ezt én csesztem el, nagyon hamar visszavágtam a nyáron. Türelmetlen voltam, mert a Monarda nagyon erőszakosan hatalmasra nőtt, nem tudtam, hogy ekkora lesz egy év alatt és elnyomta maga mellett az Astert, és kétféle liliomot is, de még egy rózsának is alaposan beárnyékolt.
Azért egészen hihetetlen, hogy az egész tő megnyekkent. Nem tudom egyébként, hogy hozzak-e megint, mert ott pl. nem volt jó helyen, ahol volt és nem tudom, hogy hová tenném, ha lenne, mert valami egészen elképesztően erőszakosan terjed. (már ha nem nyúkálok hozzá, ugyebár). :P
Az idén egyébként is úgy néz ki, hogy kissé kártékony voltam, mint a Colorado bogár, mert nagyon úgy tűnik, hogy a boglárkacserjét is kinyírtam, szintén a visszametszéssel. Az se úgy néz ki, mintha ki akarna hajtani, de tavaszra még akármi is lehet belőle, talán tőről még produkál valamit. A bokor szárai viszont mind elbarnultak, egy se él...
Nézegettem azt is, hogy kevés az ösvény a kertben, illetve benövődtek. Emiatt majd ki fogok venni pár növényt. Költöznie kell tavasszal a macskafarkú veronikának és pár égőszerelemnek. Illetve van még ott egy nagyon szép bazsarózsa is, de azt majd csak elvirágzás után (vagy ősszel) fogom átköltöztetni új helyre. És még egy szappanvirágnak is mennie kell, de abból van másutt is. Amúgy is nagyon kell vele vigyázni, mert szaporodik, mint a csicsóka, sőt, még jobban is. Jah és még egy nárcisz is van ott... nem lesz egyszerű, de ki akarom alakítani az ösvényt.
Egyébként kezdem látni az átgondolatlan ültetéseimet, pontosabban átgondoltam én. Akkor, amikor csináltam még jó ötletnek tűnt úgy ültetni, de ahogy nőnek a növények már mutatják, hogy jóval nagyobb helyre lesz szükségük, vagy nem lesznek jó szomszédok és persze az elképzeléseim is változtak közben.
Jövőre meg kell majd valósítanom emiatt némi átrendezést, viszont fogy a hely... lassan kinövöm a kertet, pontosabban ezt a részét. Pedig nagy rendezetlen területek vannak még, amikhez hozzá se nyúltam, vagy nem tudom mit kezdjek vele.
Az is látszik, hogy az évelős részek kisebbre fognak zsugorodni, ahogy nőnek a cserjék.
Sajnos nagyon sok dolog eleve adott volt a kertben, amiket csak nagyon sok anyagi ráfordítással lehetne megváltoztatni, ezért inkább próbálok azzal gazdálkodni, ami van és abból fordítani valamit a kert előnyére.
Ráadásul a sok eső miatt, az idén csak az év elején tudtam területet hódítani a kertből, azok a részek be is lettek ültetve. A nyomorult időjárás nem engedett többet, ezért jövőre nehéz lesz terjeszkedni.
A tegnapi kertsétám alkalmával felfedeztem, hogy ez a magyalpáfrány (Cyrtomium fortunei) biza örökzöld! Ennek nagyon örülök, mert több örökzöldre lesz szükségem a kertben, hogy télen is mutatósabb legyen. Bár várok még kicsit velük, mert már van most is elég sok, de még kicsik.
Szépen növöget ez a kis örökzöld is, ha jól emlékszem Thuja occidentalis 'Fire Chief' (sürgősen kell csinálnom most már növénylistát).
És tegnapelőtt estefelé ilyen csoda színek voltak kinn és nem lett szeles a másnap... ez is megdőlni látszik. Viszont ez a pirosság egyre gyakoribb, nemcsak este, hanem reggelente is.