Hetek óta ezt a koreai youtube csatornát nézem (már mutattam a múltkor), eszméletlenül tetszik, a nevük Korean Countryside Life. 
Egyrészt csodás a kertjük és érdekes módon jóval délebbre vannak, mint mi itt Magyarországon, mégis nagyon hasonló az éghajlatuk és szinte ugyanazokat a növényeket termesztik. 
Ők kicsit szerencsésebbek, mert nyáron van náluk egy esős évszak, valami monszun jelleggel, de alapvetően a tavasz és az ősz kb. ugyanakkor kezdődik és a nyaruk is meleg, a telük pedig kicsit hidegebb, mint itt nálunk, sok hóval. 

Viszont olyan dolgok miatt is jó nézni, hogy látom náluk, hogy pl. a japán szentfa simán áttelel, pedig -16 fokok is vannak náluk, tehát a telük valamivel hidegebb, mint mostanában itt nálunk. Több helyen olvastam itthon a növény leírásában, hogy fagyérzékeny... na jó, de mekkora fagyra? Egyre több kertészetnél látom, hogy lövésük sincs a növényekről, amiket árulnak, csak átveszik egymástól a hülyeséget. 
Lassan már csak azoktól fogok vásárolni, ahol korrekten feltüntetik, hogy a növények melyik USDA zónában élnek meg. Persze ez se szentírás, de némi támpontot azért ad. 

Mindig keresgetek ilyen csatornákat és bevallom a keletiek sokkal jobban tetszenek. 
Az összes nyugati (akár Európából, akár USA-ból valók), legalábbis sok közülük, borzasztóan harsány, kevesebbet mutat, ellenben lyukat beszél az ember hasába (édes istenem, az a rengeteg szó, ami kipereg az ajkukon...) és az a tettetett jókedv és lelkesedés, az erőltetett figyelemfelkeltési vágy és nyomulás a marketing érdekében... szörnyű... némelyik egészen olyan, mint azok a TV és egyéb shop rikácsok... hiába mutatnának jókat, ez az arcoskodás az egészet lehervasztja. Hogy nem látják magukat? 

Tegnap betakartam mindent, kivéve a japán juharokat, rájuk már nem jutott, de az egyik már több éve kinn van, elvileg bírnia kéne, a másikkal meg majd lesz valami. 
Vastag takarót kapott viszont mindkét datolyaszilva, a kis szecsuáni borsfa, az egyik jujuba (amit tavaly ültettem ki), a két selyemmirtusz és a kicsi füge. A nagy fügét is betakartam, de rá nem jutott vastag gyapjú csak egy részére, a többi részén az a könnyű, fehér fagyvédő takaró van, meglátjuk. Lehet, hogy halottnak a csók, de ha nem lesz olyan hideg, mint amit ígértek, akkor  még jó is lehet. 
-13 fokot ígérnek 3 napon keresztül, viszont napközben nem fog fagyni... elvileg. Majd kiderül, végül is nem a takaró melegíti a növényeket, hanem a földhő, amit a takaró bezár és a növény körül tart. 
Ezért a fehér takarót a tetejére tettem, a meleg úgyis felfelé száll, ha ott visszafog valamennyit az is jelenthet 2-3 fokot, ami elég is lehet. Csak nagy szél ne jöjjön. 

A bejegyzéseim alapján 2021 februárjában volt hasonló hideg, bár akkor -17 fok volt. 

Sajnos a velencei kutyatejeket már a valamelyik napi -8 fok is megfogta, elengedtem őket, majd kihajtanak tőről.

Jövőre majd felkészülök több takaróanyaggal... Murphy törtvénye szerint, akkor meleg tél lesz, az tuti! :))) 

Most már csak szurkolni kell, hogy minden túléljen... és a szárazságot is... Jöhetne valami nagyobb csapadék, de majd gondolom, akkor jön, amikor már masíroznék ki a kertbe, mert ideje lesz az ültetésnek... ehhh, úgy tűnik nem vagyok mostanság valami optimista. 

És mindennek ellenére már akad hóvirágom is. 

Már nem tudom mennyire vegyem komolyan az időjárás előrejelzést, de napok óta köszönőviszonyban sincs (már megint) az időjárás azzal, amit ígérnek. 
Egész télen így volt, sokszor jeleztek egész télen komolyabb fagyokat, de sose volt. 
Mára is -9 fok volt az előrejelzés, de csak -3 fok van. 

Mindenesetre ma bebugyolálok pár védendő növényt, főleg a tavaly ősszel telepített datolyaszilvák kapnak további védelmet, illetve a nagyobbik füge jelenleg nincs takarva, megnézem van-e egyáltalán valamim, amivel védeni tudnám, mert már nagyra nőtt. Teljesen nem fagy ki, mert tőről újrahajt, de ha megfagy, nem lesz rajta termés, bár tavaly én úgy láttam, hogy az az évi hajtásokon nőtt a füge, nem az előző éviken. Majd az idén kiderül. 
A ház előtt az új kis selyemmirtuszt is betakarom... aztán lesz ami lesz. 
Úgy vagyok vele, hogy ami nem telel át, azzal nem igazán akarok kínlódni a kertben. 
A rozmaringokat sajnálom, nagyon betakartam őket ősszel lombbal, de ilyen hidegben kétségeim vannak, hogy az elég lenne, meglátom, hogy megmaradnak-e, esetleg tőről képesek lesznek-e kihajtani. 

Valamelyik nap voltam a LIDL-ben és hoztam két új növényt. Most tettek ki megint szabadgyökeres évelőket és találtam egy sárga sásliliomot. Ilyet azelőtt nem láttam a kínálatban, a többi már mind van, vagy nem akarok olyan növényt. Jó, hogy volt benne az idén új is, mert évek óta mindig csak ugyanazok vannak. Újíthatnának rajta egy kicsivel többet. 
Illetve hoztam még egy Asclepias Tuberosa-t is (Gumós selyemkóró), tavaly nem maradt meg, idén meglátom. Mindkettőt beültettem cserépbe és benn vannak az alagsorban az ablakban. 
Ha megmarad se lesz könnyű neki helyet találni, jó vízáteresztő képességű talajt igényel, nálam ez nem annyira egyszerű, de majd szárazabb helyre ültetem ki. 

Kész macskakórház van itt most...

Szombaton sikerélményem volt, délután Herkulót is és a Marcit is sikerült becsalnom az alagsorba, így benn aludtak mind a ketten. Marci is magától bejött!
Így a sebét le tudtam kezelni rendesen, jól leöblögettem neki friss körömvirágteával és aztán Betadinnal, a folyadékkal. A krémet nem kenem rá, hogy ne gyógyuljon be olyan gyorsan, mert akkor megint megtelik neki... valahogy ezt a levedzést kéne megállítani... 
Így most a manukamézet se használom, mert nem tudom, hogy hatna a Betadinnal együtt. 
Az a baj a Marcival, hogy mindenhová nagy előszeretettel dörzsöli a kis pofiját és főleg a sebes oldalát... saját magát nem hagyja meggyógyulni a kis buta. 
Olyan rossz helyen van a seb, hogyha gallér lenne a cicán, akkor csak visszafolyna a lé a sebbe, de amúgy ráadni se tudnám, sehogy sem jó. 
Tegnap is egész nap kezeltem a sebét, hagyta is, aztán nagyon érdeklődő volt a kimenéssel kapcsolatban és - mivel szépen sütött a nap - gondoltam kiengedem napozni, de az ajtóból visszafordult és benn is maradt. Most is benn van, majd viszem le neki a reggelit és leápolom. 
Tegnap szembejött egy cikk a FB-n is, azt hiszem végre kapok valami felsőbb segítséget is a Marcihoz. :) 
Azt hiszem, hogy ha 2-3 nap múlva se látok javulást, akkor még az ARNICA-ba befektetek. 

Herkulót is kezelni kell, elkezdtem adni neki megint a szteroidot, bármennyire is ódzkodok a sok mellékhatása miatt, de nagyon fekélyes az ínye, nehezen eszik, fájdalma van evéskor. 
Kapja a kajában a lepketapló forrázatát is, a gyógyszerrel együtt, sőt a forrázat maradékát bele szoktam önteni az ivóvizükbe is. Így a Kék Lukács cseppet most Herkuló nem kapja, csak a Marci, nem akarok neki annyi mindent összekeverni.  

A Nyenyere is kapott gyógyszert, hogy ne legyenek kismacskák, nem tudom, hogy időben tudtam-e neki beadni. Annyira hirtelen kezdett el tüzelni, egyik nap semmi, a másik nap meg már rajta volt az összes kandúr. A Nyenyere nincs ivartalanítva, borzasztó, hogy nem tudok megszabadulni ettől a cicától... kénytelen leszek őt is ivartalaníttatni, hátha úgy könnyebben befogadná valaki. 
Itt vannak a hidegek is, őt már nem tudom hová tenni, pedig annyira vágyakozna befelé. Bár vannak kinn téliesített dobozok nekik, több is, meg ott a széna is, tehát talál magának helyet, ha akar. 

Böbével a féreghajtóval küzdünk, nem tudom neki beadni, végül rendeltem Dron spot-ot, itt írta valaki egyszer kommentben, hogy létezik ilyen is. 
Tiszta stressz voltam én is, meg a macska is, de nem tudtam beadni neki. Eddig kajában ette meg (a nagy részét), de már rutinossá vált és nem eszi meg. Próbáltam becsavarni őt egy pulcsiba, hogy ne tudjon kapálózni, de úgy se lehet lefogni. :)))) Szóval ez négykezes dolog lenne, de nekem csak kettő van. Végül úgy döntöttem, hogy nem gyilkolom se a macskát, se magamat, ezért rendeltem meg a csepegtetőt. 
Tablettát majd kap a szájacskába a dokitól, amikor áprilisban vagy májusban megyünk az oltásért. 

Ha még valamelyikkel a közeljövőben lesz valami, akkor a kardomba dőlök. 

Ez a Böbike, alias NagyPufi! :))))