Megkezdték a virágzást az őszi kikericsek a kertben. Elsőként mindig ez a fajta szokott kinyílni. (Colchicum Giant)
Az az érdekes ebben a növényben, hogy mind ennél a fajtánál, mint a vad fajtánál tapasztalok olyat, hogy egyszercsak a teleptől jó méterre is megjelenik virág. Nem tudom, hogy megy el a hagymája olyan messzire, gondoltam arra, hogy valami állat elviszi magával, de az összes többi hagymás nem vándorol így, csak az őszi kikerics. 
Egyébként nagyon mérgező, óvatosnak kell vele lenni. 

Ezt nem tudom honnan jött, valami növénnyel hozhattam haza a hagymát, szerintem törpe írisz tövekkel. Ez a vadon is élő őszi kikerics, tele van vele sok hely itt a Mátrában is. (Colchicum autumnale)
Már ez is elvándorolt, remélem majd szép telepekké fognak szaporodni. 

Ez a Colchicum waterlilly, még biztos lesz róla kép, mert nem nyílt ki még teljesen, illetve még várom a Colchicum Lilac Wonder-t és a Colchicum autumnale 'Album'-ot, utóbbi fehér színű lesz. 

Fenn jártam az erődben, rengeteg kiszáradt fenyő... lábon is, nagy, sárga foltok a zöld, lombos fák között, de az erdészet is elkezdte kitermelni őket. 
Hosszan az erdei út mellett le vannak fektetve a kivágott, halott fák, nem is voltak öregek még, de sajnos nem élték túl ezt a nyarat. 
Tényleg úgy néz ki, hogy Magyarországon leáldozott ezeknek a fenyőknek, főleg a lucnak. Nem tudom, hogy lesz-e olyan fajta majd helyettük, ami bírja ezt a megváltozott és egyre szélsőségesebb klímát. 
Nagyon szomorú látvány volt... mintha maga a pusztulás szegélyezte volna az erdei utat. 

Viszont hoztam megint egy kocsi követ, jól teleraktam az autó csomagtartóját, ezúttal nem nagyokat hoztam, hanem kisebbeket, szegélynek. A beomlott veremnél kialakított (és még alakítás alatt lévő) részt akarom velük elhatárolni. 

A kertben sok mindent nem tudtam csinálni, minden nagyon el van ázva, a tegnap reggeli zivatar végül  27 mm esőt adott, ami nagyon jól jött. Ma hajnalban is volt egy zivatar, 4 mm esőt hozott. Ha még nem is pótlódott be a sok vízhiány, de lassan javul a helyzet. 

Locsoltam előző este is, de már nagyon utálok hozzányúlni is az öntözőkannához. Lett bennem valami, aki nagyon erősen berzenkedik, ha meg kell fogni a kannát és vizet cipelni benne. 
Nem tett jót a derekamnak és a csípőmnek se a cipelgetés, bár nem vagyok derékfájós, de az utóbbi időben valami nyomott valami ideget, mert zsibbadni kezdett mind a két lábam végig és már nagyon zavaró volt. Már kb. egy hete azzal szórakoztam, hogy jógával valahogy kihúzzam, kinyújtsam az izmot, de nem találtam a megfelelő ászanát, míg végül vasárnap sikerült kiroppantani a combnyaknál valamit. Akkor végre elindult a lábaimban, főleg a balban az energiaáramlás, amit sokan vérkeringésként tudnak azonosítani, de aki sokáig jógázott, az érzi, hogy ez az energiaáramlás annál jóval több. 
Szóval neki kell állnom reggelente (nekem akkor esik a legjobban, amikor éhgyomorra csinálom) megint jógázni, mert érzem, hogy teljesen elféloldalasodtam. Egyébként is sokat dolgoztam ezen, de ez most nagyon durva lett. Egy csomó izom a bal oldalamon nagyon meg van rövidülve, de majd szépen visszanyújtogatok mindent a télen, lesz idő ászanázni reggelente.
Kell is, legalább a télen se fog fázni a lábam se. Amíg jógáztam, sose fázott a lábam és általában sokkal energikusabb voltam napközben. Illetve az is fontos, hogy hiába a sok mozgás a kertben, az nem olyan hatású, sőt, amint tapasztalom, még egészségtelen is lehet. A jóga mindent karbantart és olyan izmokat is megmozgat, amikről az ember azt se tudja, hogy léteznek. 

A kertben kivirágzott a kékszakáll, még rengeteg bimbó van rajta, szerintem lesz ez még sokkal kékebb is. Biztos hozok még róla fotót, de már most is nagyon szép.
Tavasszal teljesen visszavágtam a törzséig. Abban se voltam biztos, hogy egyáltalán kihajt-e majd, de van belőle pár, nem bántam volna, ha nem. Ennek úgyis el fog fogyni a helye, ahogy növekszik mellette egy nagy tuja. 
Egyébként nagyon szapora növény, nálam magról is mindig kikel egy csomó, bár amióta odahordom a magnólia leveleit mulcsnak, azóta kevesebb tud kikelni, amit nem is bánok. 

Így nézett ki március elején: 

És ilyen most: 

A nemrég kiültetett Deres mongolkőrózsa is elkezdett hajtani, majd kiveszek párkövet, hogy le tudjanak gyökerezni a kis hajtásai. 

Megnéztem tegnap a Holdfogyatkozást, már amennyit láttam belőle, mert kicsit felhős volt a hegy felett, ahol éppen felkelt. Ezért később láttam meg, nagyon sötétvörös volt és még rávetült a Föld árnyéka. A teljes fogyatkozást nem láttam, de így is szép volt. 
Ma reggel pedig kaptunk egy nagy zivatart, még most is itt kevereg és dörög-villámlik felettünk és esik az eső is. Még nem mentem ki, de a kukkerrel 20 mm esőt látok a mérőedényben. 

Egyébként annyiból érzem, hogy őszül az idő, hogy reggelente (persze nem amikor esik, mint ma) már nem igazán jó kimenni a kertbe, minden csupa hűvös harmat, ilyenkor nem szeretek gyomlálni. Később lehetne csak kimenni, de akkor meg már nagyon meleg van.
Egy kis füvet azért kiszedtem a napokban, hogy haladjak valamennyit, lenn a jujubák környékén tartok már, nagyon sok disznóparéj és kövér porcsin van ott. Sokat kiszedtem, szerencsére árnyékot vet oda a hólyagvessző bokor, cserébe viszont nagyon nedves volt a fű. Egyelőre hagyom fonnyadni, majd kicsivel később visszarakom a talajra az összeset. 

Amikor kimentem valamelyik reggel, Fufu még itt ült hátul a tetőn és engem nézett. Hívtam őt, de nem jött le. Aztán láttam, hogy battyog lefelé és elfelé, szóltam neki és visszajött!  Úgy döntött, hogy akar kicsit barátkozni, de csak módjával persze. 
Odajött hozzám, egy nagyon picit megsimogathattam az arcát, de aztán elhúzódott, viszont lefeküdt a betonra és elkezdett hemperegni, még a hasát is megmutatta. :) Ez azt jelenti, hogy jól érzi magát. Szerencsére a telefonom a kezem ügyében volt és tudtam róla csinálni pár fotót. 
Elé csutka a szőre most, de majd télire megnöveszti. Biztos hosszú ősz lesz, mert ezeknek egyiknek se nő a téli bundája még most sem. 
Nagyon érdekes egyébként, ahogy egy nap alatt is reagálnak, pl. az egész bandának egész nyáron hullott a szőre és amikor augusztus végén lehűlt az idő, egyik napról a másikra abbamaradt Böbikénél is és Elzánál is. 

Leszedtem a cukkiniket és a patisszonokat. Mindent összereszeltem és besóztam, kicsavartam. 
A patisszonokat bezacskóztam (2 zacsi lett) és levittem a fagyasztóba, a cukkini egy részéből pedig főztem egy kis főzeléket, illetve sütöttem cukkinikrémet, de alaposan elsóztam. El is gondolkodtam, hogy egyáltalán eltegyem-e. 
Végül eltettem, majd tejföllel keverve jó lesz pirítósra. Ha úgy sem, akkor majd kidobom, vagy ha lesz még cukkini és tudok újat sütni, akkor dobom ki.

Cserjéket mutatok most. Szépen virágoznak a cserjés pimpók. Kettő van, egy a lucfenyő mellett, a másik hátul van, de még kicsi. Volt egy harmadik is, piros virágú, de nem tudott megerősödni, kínlódott itt nekem 2 évig, aztán kipusztult. Talán át kellett volna ültetni onnan, ahová eredetileg tettem. 

A Double Perfume rózsámat már többször is mutattam, de nem lehet betelni vele annyira szép. 

Ez pedig a ház előtt az egyik kínai selyemmirtusz, azt hittem, hogy már elvirágzott, de újra életre kelt és még jobban megrakta magát virággal, mint előtte. 
Ebből szedtem tavaly magot, de sajnos nem tudtam belőle (még) növényt nevelni. Nedves papír között szépen kicsírázott, többször is próbálkoztam vele, de ahogy kis növénykéket földbe tettem, rögtön elpusztultak. Pedig volt szép gyökerük, hajtásuk, mindenük megvolt és mégis. Nem értem, de majd rá fogok jönni.