Vasárnap is egész nap kinn voltam a kertben, ámbár a szombati kaszálás után fáradt voltam kicsit. A (nekem) nagyobb erőfeszítések után másnap általában csak könnyebb dolgokat szoktam csinálni. 

Aztán tegnap megint nekiestem a kaszával kívül a kerítés mellett, de nem egymenetes a dolog. A végén már állandóan felcsavarodott a csalán a damilfejre, akkor abbahagytam. Ráadásul egy méter kaszálás után a damil is kifogyott... mondjuk erre számítottam, mert az utóbbi időben a kisebb, (2 méteres) maradékokat rakom a damilfejbe, mert azoknak is el kell fogyniuk. 

Érdekes, hogy a kép nem adja vissza, de a csalán konkrétan a derekamig ér. Az is addig ért, amit levágtam.
Jó hír viszont,  hogy a kertem mellett terjengő gyalogbodzát a csalán kiszorította. Most ott kívül van egy hatalmas csalánmező, de azt nem bánom, mert oda bármikor kimehetek csalán szedni, akár teának, akár csalánlének permetezni. Gyönyörű, egészséges és tiszta... csak hát... dolgozni kell vele. 

Aztán benn a kertben még fűnyíróztam is. Azt hiszem a fűnyíró fogja kialakítani végül a kerti ösvényeket. Nekiálltam kikapálni az ágyások közötti egyik keskeny ösvényen is a füvet, akkor jött az ötlet, hogy ha kiszélesíteném kicsit, akkor ide simán be lehetne tolni a fűnyírót és csak letolni vele a füvet. Szóval átrendezés lesz, de előbb átrajzolás. Most már tényleg pontosan ki akarom találni, hogy legyen és az is fontos, hogy az ösvények laposak legyenek, ne legyen nagyon meredek, hogy a fűnyírót könnyedén lehessen rajta tolni. 
Nem kell egyébként nagyon nagy átalakítás, pár növényt át fogok majd ültetni, hogy ne legyen útban.

Április vége van és megérett a mézbogyón az első termésem! Tavaly tavasszal rendeltem és ültettem két picike bokrot és egész nyáron nem nagyon mozdultak sehová, azt hittem meg se fognak maradni. Aztán kora tavasszal virágba borultak és mostanra meg is érlelték a bogyóikat és gyönyörű új hajtások is vannak rajtuk. Van még rajta pár kevéssé érett és zöld bogyó is, de ezek, amik a képen vannak, már a kezemben maradtak. 
A mézbogyó elnevezés egyébként talán túlzás, mert eléggé fanyar gyümölcs, de az egresnél (mi piszkének hívjuk) édesebb. 
Egyébként olyanok, mint a kis fütyik, az egyik bokron kisebb fütyik vannak, a másikon jóval nagyobbak teremtek. Két különböző bokor, a beporzás miatt kellett kettőt ültetni. 

Ennyi lett + 1 marék, amit szedés közben megettem. 

Az évelő virágok között nagy meglepetés a csatavirág szaporulata. Nem semmi mennyiség kelt belőle, pedig körülötte le van mulcsolva fenyőkéreggel, de tavaly direkt szétráztam belőle az érett magokat, meg is lett az eredménye. Egyet kivettem ma és átültettem új helyre a jezsámen bokrok mellé, mert onnan valami kipusztult a télen. 
Megint van egy szaporulat a medvekörömből is, azt még nem tudom, hogy hová fogom tenni, de majd kitalálom. 

Pénteken Böbikét bevittem az állatorvoshoz oltatni és kapott a szájacskába egy féreghajtót is. 

Péntek reggelre sajnos megfagyott a fehér árnyékliliomom, nem teljesen, a belső levelei épek, de nagyon csúnya lett szegény. Érdekes módon a már kihajtott zöldbabok megúszták. 

Tegnap pedig végre lekaszáltam a füvet a ház előtt. Próbáltam a fűnyíróval is, de már nagyon nagyon nagy volt neki. Eléggé elfáradtam bele, mert bementem a ház mellé is, ott pedig már nagyon nagy a gaz, de muszáj, a szomszéd nem vágja le. Legalább egy szűk méter szélességben inkább levágom, minthogy benője teljesen a kerítésemet. Nem értem végig, csak pár métert, majd a jövő héten minden nap vágok egy kicsit, aztán csak elérek a végéig. 

Elkezdtem kigazolni az egyik évelőágyást is, mert nagyon benőtte a fű, a kitakarított részekre pedig leraktam a mulcsot, amit a fűnyíró adott. Illetve át kellett ültetnem egy nagy tő kasvirágot is, mert az óriás fejvirág nagyon belepte. 
Sajnos nem tudtam, hogy ez a növény ekkora lesz, a kutyatejet is egészen ellepi, de most nem nyúlok már hozzá, mert nőnek rajta a virágszárak, majd jövő tavasszal átültetem. 
Azt hittem gyorsabban végigérek azon az ágyáson, de egy részét a sziklakertiek (varjúháj) nagyon benőtték, azoknak a zömét is kiszedtem, de azt hiszen sose fogok megszabadulni tőlük azon a részen. Nem rossz talajtakarónak, de ha hagynám beborítaná az egész kertet. 
Sajnos tavaly nagyon szétmászott az egész kert és az ültetett növényeim is irdatlanul elszaporodtak. Van pl. rengeteg bablevelű varjúháj, de az egyik cickafarkból is akkora telep lett, hogy benőtte az ösvényt. 
Úgy tűnik nekem ez valami alapproblémám a kertben, hogy eltűnnek az ösvények... 

Rengeteg ernyős verbéna is kel megint, pedig tavaly azon a részen nem is volt verbéna, ezek még a tavalyelőtti magokból kelnek... tízezer darab... párat majd átültetek, de alapvetően jó lesz mulcsnak. Nagyon fura egyébként, hogy a kertnek azon a részén ennyire szaporodni akar, az előkertben viszont egy darab se kelt ki, bár elég hamar visszavágtam őket nyár végén, okulva a tavalyi verbénaözönből. 

Egyelőre nincs túl sok fotózni való a kertben, minden éppen bimbós állapotban van. Készülődnek a bazsarózsák, a pünkösdirózsák, a baracklevelű harangvirágok, a szappanfű, az íriszek és a díszhagymák is. 
Ez az írisz is először virágzik, eddig még nem hozott virágot. Azt hiszem az íriszeknek valami új helyet kell néznem.

Tegnap ezt a részt is kigazoltam, nem látszott ki a fűből, volt közte jó sok spanyolcsiga is, azokat kettévagdostam késsel. De találtam egy nagy meztelen (tigris) csigát is (inkább leopárdmintás), őt meghagytam, mert megeszi a spanyolcsiga tojásait, de a kifejlett spanyolcsigákat is. Egyébként korhadékokat és penészgombákat eszik, ezért őket nem érdemes, nem is szabad bántani, mert aki kiirtja annál biztos jobban el fog szaporodni a spanyolcsiga. Nálam elég sok házas csiga is van, őket kidobálom a kertből, ahol már túl sokan vannak. Szerencsére cirádás éticsigát (Cornu aspersum) még nem láttam a kertben.  

Az idén lesz 2 szem fügém is! Az első fügék a kis bokromon, nagyon remélem, hogy be is fognak érni. 

Nnna, új "kertészem" van, tegnap megvettem a fűnyírót. 
Össze is szereltem, nem volt nehéz, csak a nyelét ("Ne vásárolj semmit aminek nyele van, mert azzal dolgozni kell!" - hehe) kellett összecsavarozni, olajat önteni bele (amiért persze külön el kellett menni), benzint önteni bele és kész is. 
Kicsit kellett pumpálgatnom, amíg el tudott indulni, de egyszercsak beröffent és működött. Ki is próbáltam egy kis részen, szépen vitte a füvet. Nem a legalacsonyabbra vettem, hanem egyel feljebbire, szépen, egyenletesen vágott, nem úgy, mint a kasza. Bár a széleken végig kell majd mennem a kaszával, mert ott nem vágja a fűnyíró, de akkor is sokkal könnyebb. 
Nem önjáró sajnos, tolni kell és a buckákon nem könnyű, de még ezzel együtt is sokkal könnyebb, mint a kaszálás. 
Vannak persze részek a kertben, ahol továbbra is a kaszát kell majd használnom, de reményeim szerint ez a fűnyíró nagyban meg fogja könnyíteni a dolgomat. 
Ami fura rajta, hogy folyamatosan fogni kell a gázkart, ha elengedem leáll... ez egy kicsit primitívnek tűnik nekem, és még egy beakasztó sincs, amivel rögzíteni lehetne. Tettem rá egy darab drótot, azt áthajtottam rajta és meg is lett oldva a probléma. 
Nem vágtam le nagy területet, de elég sok fű lett belőle. Az is nagy könnyebbség lesz, hogy nem kell gereblyével gyűjtögetni a levágott füvet, hanem a gyűjtőkosárból egyből rakhatom az ágyásba mulcsnak és sokkal jobb a minősége is, apróbbak a darabok. 
Azon gondolkodtam, hogy könnyebb legyen mozogni a fűnyíróval és le tudjam vinni a kert végébe is, hogy csinálok betonból valami lehajtót, amin le tudom engedni, mert most csak lépcső van, illetve elég nagy lejtő. 

 Ma reggel egyébként 0 fok volt megint itt fenn az ablakban, a füvön kinn a mezőn mintha deret is láttam volna. Ki is mentem rögtön megnézni, hogy a zöldbabom megúszta-e (az egyik ágyásban már kikelt), de szerencsére megvan. Talán azzal úszta meg, hogy a veteményes magasabban van, mint lenn a szomszédban a kaszáló. 

A fácskáim és a cserjéim nagyon szépen fejlődnek. A kis törpefenyőkém is ekkorát nő az idén, nagyon örülök neki. 

Szép fehéres-rózsaszínesek már az ágvégek a japán fűzön is. Mögötte pedig a tamariska virágzik. 

Egyre nagyobbra nő a tuja is. Nem tudom pontosan, hogy melyik fajta, nagyon picike volt, amikor vettem a LIDL-ben, kb. 20 centis lehetett és nem is tujának nézett ki (azt hittem valami boróka lesz), ilyen aranyszélűnek meg végképp nem, de tetszik és láthatóan jól is érzi magát itt nálam. Van még kettő a kertben, szépen növekszenek. 

Tamariska másik szögből. 

Ezeket nem szándékosan ültettem így, de nagyon jó lett. A bordó levelű hólyagvessző, a sárga-piros pedig japán gyöngyvessző (Spirea Japonica 'Magic Carpet'), álmomban nem hittem volna, hogy ilyen csodaszép lesz. Ebből mindenképpen fogok szaporítani is. Illetve most már nagyon át kell gondolni, hogy mit ültetek oda. 
Sajnos a hólyagvessző mellett már van két mocsári hibiszkusz, azokat majd ki kell vennem onnan, de az idén még megnézem, hogy néznek ki együtt, de szerintem nem lesznek jók. 

Itt is a japán fűz, csak másik szögből. Még nem alakult ki a gömb formája, csak tavaly vettem és nem volt szabályos, de már metszettem róla tavaly és most jóval sűrűbb is. Az idén is fogok róla metszeni, majd amikor már visszazöldülnek a hajtásai. Legalább lesz dugványnak is hajtás. 

Kecskerágó, a háttérben a tavaly magról nevelt mákkóró és a tulipánok mögött egy fiatal Clematis.