Május elsejei kertészkedés
Mostanában minden reggelre kapok egérbelet (farokkal, onnan tudom, hogy egér volt). Állandóan mosnom kell a lépcsőt, mert csupa vér. Nem tudom melyikük hozza, szerintem Elza, de tegnap nemcsak belet kaptam (farokkal), hanem egy (vagy kettő?) komplett kihányt egeret is.
Eddig egyben, szőröstül-bőröstül kaptam az egereket és pockokat, most nem tudom mi van. Lehet, hogy befal és aztán jut eszébe, hogy a szegény, éhes gazdinak meg nem hagyott? :))))
Kikelt megint (a szétszórt magokból) pár új-zélandi spenót a borsó között. Kivettem kettőt, a legnagyobbakat és átültettem egy helyre, ahol majd terpeszkedhet. Valószínűleg nem is hagyok meg csak egyet majd, mert képes egy négyzetmétert is beteríteni, tavaly is így volt.
Viszont a "rendes" spenótom lassan szedhető lesz, azt hiszem majd csinálok valami gombás-spenótos-tejszínes mancsot és tésztával fogom enni.
Mellette a fokhagyma, nem tudom miért ilyen nyeszlett, pedig meg is van trágyázva a föld. Ősszel ültettem el és alig akartak kibújni is. Illetve van még ott pár szál lóbab, ennyi magom volt csak, ezért az idei termést magnak fogom eltenni.
Tudom ünnep volt tegnap, de maradt benn a cserjék mellett-között kb. 2 nm-es rész, ahol borzalom volt már a fű, ott lecsaptam gyorsan a kaszával, hogy legalább lássam mi van azon a helyen. Egyébként jó, hogy nem zavartattam magam, mert két óra múlva rázendített a szomszédság is, hiába no, az emberek akkor csinálják a kerti dolgaikat, amikor idejük van.
Azon a részen nagyon terjed a tarack, nem tudom, hogy mivel lehetne úgy agyonnyomni, hogy ne tudjon kibújni alóla.
Kapáltam még gyomot az évelős-cserjés részen is, de valahogy elfáradtam, akkor bejöttem kicsit pihizni. Nem is voltam túl hatékony tegnap. Kihordtam a palántákat az ablakból, hogy szokják a kinti levegőt.
Elvetettem a banánuborkát is.
Találtam egy szaporulatot a sásbokorból, azt is átültettem máshová, illetve átültettem egy lila bugás lángvirágot is, mert a kötött, agyagos részen nem marad meg. Olyan a kertnek a nagy része, mint a beton, pedig rakom a mulcsot rá, de nem elég. Sokkal több kellene, talán kéne rá hozatnom faforgácsot is, mert így nem igazán lesz jó hosszabb távon.
Megkapáltam megint egy ágyást, a folyondár borzalmasan el van szaporodva a kertben. Nem volt ennyi... persze nem volt időm túl gyakran szedegetni az elmúlt két évben, volt alkalmuk megerősödni.
A díszkertben nagyon szép zöldek vannak minden árnyalatban. A mályvacserje is nagyon mutatós a friss leveleivel és hajtásaival.
A kis lúcfenyőm is milyen szépen hajt. Kicsit görbécske, majd teszek mellé valami karót és kikötöm, hogy visszaegyenesedjen. Szerintem a mellette lévő bugás hortenziától (a képen nem látszik) hajlik el.
Ez a írisz már volt, de nagyon szép, kedvenc lesz.
Nagyon szépen kihajtott a tölgylevelű hortenziám is. Azóta már körbeszórtam fenyőkéreggel, mert volt még egy zsákkal itthon. Nagyon szárad körülötte a talaj, muszáj volt betakarni. Addig nem akarom alatta talajtakarókkal beültetni, amíg el nem terebélyesedik kicsit. Nem tudom mekkora lesz, de ezen a részen még várnom kell az elrendezéssel, addig a fenyőkéreg takarás tökéletes.
A bordó kökörcsinek még virágoznak is, de már a terméseiket is érlelik azok, amelyek elvirágoztak.