Erdei gyűjtögetés
A szombati nap a gyűjtögetésé volt. Már hagyomány, hogy a barátnőmmel évente kimegyünk az erdőre és gyűjtünk amit csak tudunk. Bár az idén kevesebbet szedtünk, de nem fenyőrügyből!
Az idén nem szedtünk lándzsás utifüvet szirupnak, mert nálam pl. ott maradt érintetlenül az egész tavalyi adag (meg nála is), nekem van vagy másfél liter. Teának én már szedtem, már meg is száradt, az elég lesz jövő tavaszig.
Szedtünk viszont rengeteg fenyőrügyet szirupnak, akácvirágot és barátnőmnek bodzavirágot is, magamnak szedtem tegnap. Teának fogok szárítani egy keveset, illetve majd bodzazselét akarok megint csinálni, mert már csak egy kis üveggel van.
A fő attrakció a fenyőrügy volt, mert abból a szirup valami csodálatos és tényleg nemcsak a köhögésre jó, hanem csak úgy megiszogatni is. Imádom az ízét!
Két nagy ötliteres üveggel lett. Cukorral rétegeztem be és legalább 1-2 hónapig ázalogni fog. Okulva a 2022-es fiaskóból, hogy megpenészedett az egész és ki kellett öntenem, most adtam hozzá némi házi páleszt is. Aztán a leszűréskor is szoktam még az üveg tetejébe önteni egy kis pálinkát és akkor nagyon szépen eláll, viszont ettől nem lesz sok az alkoholtartalma, tehát nem is érezhető ki belőle.
Az akácvirágot lehúzgáltam a száráról és egy nagy adagot betettem abba az aszalóhálóba, amit a TEMU-ról vettem, egy másik adagot fele-fele arányban barna nádcukorral betettem a késes aprítóba és összeaprítottam. Ez is az aszalóban szárad egy tálcán szétterítve. Jó sok akácvirágom lett.
A bodzát is levagdostam a szárairól és beáztattam 1,5 liter vízbe. Ennek 24 órát állnia kell, aztán leszűröm, ezután pedig cukorral, pektinnel és 1 karikákra vagdosott citrommal összefőzöm és sterilizált üvegekbe töltöm, fejre állítom pár percre, aztán amikor száraz dunsztban kihűlt, akkor mehet a kamrába.