Nem akarom elkiabálni, de eddig viszonylag sikerül tartani valami normális hőmérsékletet a házban. Minden hajnalban kelek és mindent kinyitok, amit éjjelre nem merek nyitva hagyni, felhúzom a redőnyöket is, engedem járni a levegőt és ez nagyon jót tesz. 
Amikor a nap ideérne, akkor becsukom az ablakokat, leengedem a nagy, régi faredőnyöket és így elég normális marad a benti hőmérséklet azzal együtt, hogy a fürdőben és a konyhában az ablak napközben is nyitva marad, mert kell a levegő bentre. 
Ezzel így (most még) együtt tudok élni, ha nem lenne nyitva a konyhai oldal, akkor sokkal hamarabb nyitnám a szobák ablakait és akkor bejönne a nagy meleg, aztán utána visszahűteni már nagyon nehéz. Így is nehéz és egy idő után már nem fog lehűlni csak akkor, amikor az idő is lehűl.
Amikor úgy érzem elegem van, akkor kimegyek kicsit a harmincakárhány fokba és olyan jó visszajönni a hűvösbe. :)))
Van két zselés párnám is, amiket be szoktam tenni a fagyasztóba és amikor már felforr az agyam, akkor azokat előveszem, pl. estére nagyon hasznosak. Szeretem őket rátenni a párnámra is és amikor lefekszem, akkor jó hűvös párnára hajtom a fejem és ez nagyon jól esik a "processzoromnak". :)))

A kertben a K-betűsöket (káposzták, kelbimbó, leveles kel, karalábé, karfiol, brokkoli) elengedtem, de csak azokat, amik ki vannak ültetve a kertbe. Nem lehet a földibolhákkal mit tenni. Mindenből vetettem újat, majd amikor elmúlik a földibolha invázió, akkor kiültetem őket. 
Ennyire tele vannak a növények azzal együtt, hogy Mospillannal meg van permetezve... jövőre fátyoltakarás alatt fogom ezeket nevelni, mert most már be kell látnom, hogy másképp nem fog menni. Meg is rendeltem a TEMU-ról egy kis fólialagutat és külön hálót is. 

Lett újabb két csomag sárga zöldbabom is a fagyasztóba, illetve a leszedett uborkák egy részét összegyalultam, adtam hozzá vöröshagymát és kevés mustármagot. Főztem hozzá cukros-sós-ecetes levet, amit amikor kihűlt, akkor rájuk öntöttem és még tettem bele egy kis tartósítót is. Nemsokára üvegekbe fogom szedni és ez is megy le a pincébe. Svéd uborkasalátának hívják, egyszer már próbálkoztam vele, akkor a receptre hallgattam és olyan ecetes lett, hogy ki kellett öntenem. Most úgy ízesítettem, ahogy nekem jó. 

Egyébként valamelyik nap, amikor a csalamádét tettem el, írtam, hogy zavaros a leve, de olyan szépen letisztult. 
Nem is teszek már el több savanyúságot, mert rengeteg van megint, pedig a kis kerámiahordót is be akartam fogni bedobálós savanyúnak, de nem kell ennyi, ki enné meg? 

Szedtem be egy világoszöld, gömbcukkinit is, amit még hagyni akartam, de úgy láttam, hogy valami végett nem nő tovább és nem akartam hagyni, hogy  megöregedjen. Megpucoltam, kockákra vágtam és abból is lett 2 zacsival a fagyasztóba. Szabdzsikhoz szeretem kockára vágva eltenni. 

Szedtem le Új-Zélandi spenótot is, megblansíroztam és dobozokba tettem, 2 dobozzal lett és nem is teszek el többet, mert van komlóhajtásom is eltéve már, illetve majd ősszel jön (remélem) a rapini is. Ennyi zöld elég is lesz, tejszínes-gombás (de lehet variálni mással is) mártásokhoz szoktam használni őket. Tulajdonképpen sajnálom, hogy nincs más ötletem az eltevésére, mert rengeteg Új-Zélandi spenótom van, hatalmasra nő mindig. Majd utánanézek, hátha találok még valamit. Talán pestonak is jó lenne. 

Ez pedig a Böbe, ki van terülve, mint a béka ebben a melegben ő is (de a többiek is), a többiek szerteszéjjel vannak az udvarban a bokrok alatt.  

Vettem tegnap egy csapadékmérőt, ki is tettem a kertbe és fel is lett avatva egy órán belül, ezt nem gondoltam volna! 

Éppen arra készültem, hogy elmosom a palántaneveléshez használt poharakat és alátéteket, hogy tavasszal csak elővehessem, de elfelhősödött az ég, elkezdett dörögni és villámlani, gondoltam jobb, ha bejövök inkább, mint hogy pancsoljak. Mert ugyan benne van a pakliban az is, hogy - ha túlélem a villámcsapást - parafenomén leszek, de inkább nem kockáztatok. :))))
Lett is egy zivatar, nagy széllel és lehűtötte a levegőt 33 fokról 22 fokra, jó 2 órán keresztül dörgött-villámlott és szünetekkel esett. Legalább ki tudtam nyitni az ablakokat és ma nem kell öntözni, na meg az eső az áthevült házat is lehűtötte kicsit, bár az előrejelzést tekintve ez 5 percig fog tartani. Kis megkönnyebbülés, cserébe lesz nagy fülledtség, amint kisüt a nap megdöglünk. Kicsit alacsonyabb volt már végre a páratartalom, de nehogy már örüljünk egy pillanatra is, de ez a kis lehűléses-esős közjáték akkor is jól esett. 

Majdnem 10 mm eső jött le. 

Nagyon megkötöttem magam ezekkel a káposztafélékkel, ezért vetettem még bimbóskelt és fehér és lila káposztát is. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy lesz-e belőlük valami. Ha igen, akkor nem fogok kínlódni a kora tavaszi palántákkal, mert azok nekem sose maradnak meg. 
Vasárnap meg vetettem még óriás és lila karalábét, brokkolit, karfiolt és 4 féle salátát. 
Nagyon megörültem, mert a frissen bontott tépősaláta zacsiban 3 kis zacskó volt, bordó lollo, mizuna és zöld lollo saláta mag. Illetve vetettem még jégsalátát, az endíviát majd később, hogy őszre legyen. 
Közben kinn a kertben római saláták növekszenek és egy darab radicchio... kettő volt, de az egyiket valami kirágta. Valami nagyon szeretheti, mert tavaly is kiette őket, egy se maradt. 

Jövőre valahogy másképp fogom csinálni, mert ez, hogy negyedszerre vetek valamit, ez így nem lesz jó, ahogy az sem, hogy jön "valaki" és kirágja nekem a gyökerét a szép, egészséges növényemnek és egyik napról a másikra a növény platty, összeesik. 

A virágosban találok egészen elfelejtett növényeket is, mint pl. ezt a Gentianat, szegénykém mostohagyerek, mert kéknek vettem és fehér lett. 

A visszametszés után megint virágzik a rózsalonc. 

Kasvirágok, majdnem akkorák, mint én vagyok. 

Tűzgyöngyvirág, tele virággal. 

Végre nyílik a tavaly magról nagy nehezen felnevelt szárnyastermésű borkóró. Szép lila a virágja, de valahogy a telefonom nem akarja tudomásul venni. Majd megpróbálom a fényképezőgéppel is. 

Ez a rész sajnos foghíjas, innen 3 tő krizantém pusztult ki, majd ki kell még találnom, hogyan alakuljon, de a sárga pillangóvirágok és a díszdohány nagyon szépek és már egész nagy bokorrá nőtt a tollborzfű is, de még nem látszanak a kalászok rajta, majd később.  

Bugás lángvirág, olyan a színe, hogy ez tényleg lángol. 

A kert főszereplője most az óriás liliom, 2 méter fölött a magassága és tele virággal. Nagyon szép! Lesz még róla fotó, mert nem tudok betelni vele. 

Vasárnap reggelre Böbe nem érkezett meg, de még délben sem... örök aggódás, hogy mi van velük, hol vannak, hogy vannak.
Végül délután 2 körül mentem épp le a pincébe és ott feküdt az udvaron és egyben volt/van. 
Szétaggódom magam, de komolyan. Ebben a forróságban bárhová is záródik be, azt nem éli túl. Illetve itt a mellettünk lévő földön megint lekaszálták a füvet, nekem ilyenkor ez a legnagyobb mumusom, mert kijár pockozni és azon a nagy szabad területen semmi sincs, amire fel tudna mászni. Ha valami gyorsabb nála, elszaladni se tud, márpedig ilyenkor a rókák is kijárnak pockozni. És lakik itt egy holló pár is, szerintem az is el tudja vinni. Egyszer leszállt itt hátul a tetőre és akkor láttam közelről, hogy milyen hatalmas madár ez. 
Tiszta görcsben volt a gyomrom miatta, nem bírom már én ezt a sok izgalmat a sok csavargó macska miatt.
Azt mondtam, ha Böbi elvész, nem lesz több benti cicám, mert  annyira közel kerülök hozzá, hogy nagyon fájna az elvesztése. Ő meg úgy jött haza, mintha semmi nem történt volna, evett-ivott és lefeküdt a fotelbe aludni, nagyon fáradt volt.  
Megbeszéltem vele tegnap, hogy legalább mutassa meg magát reggelente, hogy rendben van és szerintem ezek mindent értenek, mert ma reggel láttam őt kinn a kaszálón. 

Herkules is egyben előkerült egy nap csavargás után. Nem tudom, hogy tud egy nap alatt így lefogyni... bár egyébként is nagyon sovány, olyan vékony, mint egy papírlap, bármennyit etetem, nem tud felszedni magára. Ráadásul nem is kellett neki a kaja amikor előkerült. Két dobozzal is felbontottam, egyiket se ette. Aztán este evett egy kicsit és tegnap reggel már két dobozzal és még tízóraizni is jött, meg ebédelni és vacsorázni is. :)))
Örülök neki, Herkulót a hasa tartja életben szerintem. Eddig bármennyire beteg is volt bármikor, arra mindig volt ereje, hogy feljöjjön és teletömje a pocakját, az étvágya sose hagyta el a CicaUrat. 
 

Jó ez a kert hosszában, középen húzódó keleti életfa sáv, mert árnyékot ad. Délelőtt a veteményre, délután a virágosra. Ennélfogva ilyen kánikulában hol az egyik, hol a másik oldalon lehetséges csak tartózkodni, ahol épp az árnyék van, de legalább ki tudok menni.

Szombaton hajnalban lekaszáltam a füvet hátul a kertben. Már nagyon nagy volt és ugyan szép is volt, tele csodaszép, kék virágú katángkóróval, de már most is kérdéses volt számomra, hogy még elviszi-e a damil. Végül nagyon szépen harapta a kasza, de ha tovább hagyom, akkor már nem tudtam volna levágni legfeljebb a vágóéllel, de azzal nem szeretek, mert a kerítés mellett nem lehet vele és rengeteg gigantikus vakondtúrás is van lenn a kert végében. Takarítják nekem a talajt a kis földalatti zabálógépek, de a túrásaik nem a vágóélnek valók. :) 

Aztán szombat reggel még locsoltam egy csomót a kertben, de még nem kezdtem meg mindent öntözni, nem akarom, hogy túl hamar hozzászokjanak.  Ki tudja milyen lesz még a nyár...
A zöldbabokat néztem nagyon elesettnek, de ezek nagyon szívósak, van is tapasztalatom a 2022. év után, hogy már majdnem kiszáradtak a zöldbabok és kis híján ki is szedtem őket, de gondoltam egy-két locsolást még kaphatnak és csodák-csodája annyira észhez tértek és annyira elkezdtek teremni, hogy magam is csodálkoztam rajta. 

A káposztafélékből megint nem lesz semmi... ez már tényleg észveszejtő, hogy képtelenek ezek a növények megmaradni az idén. Legalább karalábé lenne, de nem hagyom magam, képes voltam újra magot vetni, őszire még most is van esély.  Azt hiszem negyedszerre vetettem palántának valót... pedig direkt tettem el a palántákból, de azt is lefújtam a mospilannal, minden tönkrement tőle. 
A Mospilan egy kalap szamócát se ér a földibolhák ellen, nekem az a tapasztalatom, hogy kizárólag a víz jó, de amikor sokan vannak, akkor az se. A Mospilantól meg tönkremegy a káposztafélék levele. Pedig az adag helyesen volt kikeverve, de ezt már máskor is tapasztaltam. Hagyom is, többet nem próbálkozom vele, se egyéb vegyszerrel. Földibolha ellen nem hat, cserébe viszont kinyírja a növényt.  Érdekes, de ugyanez az íriszeken semmilyen kárt nem okozott. 

Szombat este még a paradicsomokat is megöntöztem, levagdostam az alsó leveleiket, szerintem valami betegség támadta meg őket. Fura pöttyösek és elég gyorsan száradnak lefelé... az idén nem tudom mennyi dolog lesz a kertben, de szerintem nem sok. 
Bár legalább borsóm már van, zöldbabom is van már és még lesz is. 
Rengeteg hagyma,  fokhagyma is van, bár utóbbi nem lesz elég. A cukkinik most fogják kezdeni, remélem lesz rajtuk elég, majd őket is öntözni kell. 

Ez az egy hét (vagy ki tudja mennyi) kánikula aminek elébe nézünk, ez bizony húzós lesz. Tegnap hajnalban megint kiszellőztettem a házat, lement 21,5 fokig a hőmérséklet, de ahogy bezártam az ablakokat, azonnal 22 fölé ment. Gyakorlatilag már reggel fél 8-kor engedtem a redőnyöket, annyira rohamosan forrósodott kinn a levegő. 
Ma reggel viszont kinn is 19 fok van... mi lesz még itt hétvégéig? 

Viszont kinn voltam korán a kertben, visszavágtam a rózsaszín bársonyos kakukkszegfűket, de rengeteg magot szétszórtak, jövőre irtani fogom attól tartok.
Kiszedtem a maradék törökszegfűket is, ez is rengeteg magot szórt, de legalább nem kell vetni. Illetve visszavágtam a kerti pletykát és vissza is daraboltam saját maga köré. Jó, puha szára van, tele nedvességgel, jól mulcsolható. Be is öntöztem, hogy alatta tarthassa a nedvességet és képes legyen újra kihajtani. 
Az elkövezendő napokban, majd így hajnalonta intézem a kertben, amit tudok, ami nem, az meg majd megvár.

Volt itthon egy nagy káposztám és megint lett kb. 3 kiló uborka. Vettem le hozzá pár zöld paradicsomot, pár hagymát és paprikát (a paprika bolti) és csináltam belőle csalamádét. Kb. száz receptet megnéztem, végül kiválasztottam egyet, de nem is tudom... az íze jó, de én megeszem a kalapom, ha ez nem fog kiforrni, vagy megromlani. 
Az egész cucc kb. 3,5-4 kiló lett (csak a fél káposztát használtam el így is), mindent felszeleteltem, adtam hozzá 7 dkg sót, 30 dkg cukrot és 4 deci 10%-os ecetet. Szórtam bele egy teáskanál egész borsot, 1 teáskanál mustármagot, 1 teáskanál koriandert, 1 teáskanál köménymagot és ugyancsak 1 (nagyon lapos) teáskanál nátrium benzoátot. Felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje. (ez volt a receptben)
Hagytam állni pár órát a recept szerint és akkor üvegekbe szedtem, aztán a levét is hozzászedtem, de nekem nem tetszik, mert egyrészt zavaros volt a leve és ettől nem szép a csalamádé, másrészt kevés is lett a lé. Végül főztem az utolsó 2 üveghez sós-cukros-ecetes levet, kihűtöttem és azt öntöttem rá. 
Meglátom milyen lesz, nekem ez  hidegen ráöntött lé rajta nem bizalomgerjesztő, de az összes recept ilyen, még azok is, ahol külön forralják a levet, mint én az utolsó két üvegre. 
8 üveggel lett (8 decis üvegek, amikbe az uborkát is szoktam rakni) ha megromlik, akkor mérges leszek. Ráadásul apu megspékelte azzal, hogy nyári káposztából nem szoktuk... na jól nézek ki! 
Most ez van, de jó pap is holtig tanul és én még az életben nem raktam be csalamádét, majd kiderül milyen lesz és ha nem jó, akkor jövőre másképp fogom csinálni. 

Tegnap kora reggel szedtem le zöldhüvelyű zöldbabot is, azt a fagyasztóba raktam, 1 zacskóval lett és még uborkám is maradt, azt meg beraktam kovászolni. 
Ma pedig megint megyek öntözni, mert kiültettem pár évelő virágot, mint pl. az orvosi zilizt és pár hosszúlevelű veronikát is. Tegnap elfelejtettem őket megöntözni, remélem élnek... bár jól belocsoltam alattuk ültetéskor. 

Most csak pár kép, mert szaladok locsolni.