Na nem úgy! :))))

Volt már ilyen kalandom, amikor kinn  a teraszon elkezdtem felszerelni a napelemes lámpát. Úgy tűnik, hogy nekem ez a fúrogatás valamiért kissé nehezen megy. 
Most pl. nekiláttam már végre az előszobai fogas összerakásának és felapplikálásának a falra. A két léc már évek óta itt van, tavaly eljutottam addig, hogy lefestettem őket krétafestékkel fehérre, illetve a szőnyeget is megvettem szerintem már jó két éve. Az akasztókat pedig tavaly vettem meg hozzá, aztán azóta is ott heverésztek a pincében. 
Nnna, hát tegnapelőtt eljutottam addig, hogy összeraktam, kifúrtam a leceket a felfogatáshoz, furkáltam bele lyukakat, hogy könnyebb legyen majd becsavarni az akasztók csavarjait (könnyebb is volt), felcsavaroztam az akasztókat, rátűzködtem a szőnyeget. 
És akkor, tegnap jött a mutatvány a falfúrással.
Kimértem, hová kerülnek a lyukak, vízszintmérővel beigazítottam.
Felhoztam a fúrót, a tipliket, a bele való csavarokat, csavarhúzót. 4 lyuk kellett, de istenbizony ebbe a régi falba rémálom bármit is felfúrni. 
A fölső két lyukból az egyik lett jó, az téglába ment, de a másik simán a téglák közötti résbe került. Ekkor lemasíroztam a pincébe és hoztam fel gipszet, edényt, amiben kikeverem, pálcikát keverőnek. Öntöttem vizet a spriccelőbe, lyuk bevizez, gipszel, tipli bele és csodás. 
Akkor eszembe jutott, hogy miért akarok én csavarhúzóval vacakolni, amikor van nekem a fúróba fogható célszerszámom is. Újra lemasíroztam a pincébe  és felhoztam a csavarhúzó hegyeket. 
Szépen fel is csavaroztam a helyére a fölső részt. 
Akkor jöttem rá, hogy a szőnyeg elég vastag, oda van fogatva a léchez, ezért nem tudom berajzolni hová kerüljenek az alsó lyukak.  
Megint szépen lemasíroztam a pincébe (a mai sport ezzel meg is volt) és hoztam fel egy szeget, amivel átütöttem a szőnyeget és lám, megvolt a lyukak helye. 
Befúrtam, az egyik itt is jó lett, a másikban nem tudom mit talált a fúró, de csak visított, mint a vettmalac, felforrósodott és nem ment tovább ütvefúróval se. 
Úgy döntöttem, hogy megelégszem a rövidebb lyukkal, ezért levágtam egy tiplit rövidebbre, kerestem hozzávaló csavart, kevertem ehhez is egy kis gipszet és úgy raktam be. 

Persze minden előtt el kellett rakni a helyéről az előszobai ülőkét, a macskaalmot és a szemetest. Elő  kellett venni egy hosszabbítót, a porszívót és persze fel is kellett porszívózni a téglaport és aztán feltörölni. 
És az egész után elpakolni. Bakker, mindezt 4 nyomorult lyukért! 

Viszont elégedett vagyok, ilyennek képzeltem el. 

 5 helyen van a kertben magas varjúhájam (és legalább 4 féle van). Teljesen beleszerettem ezekbe a növényekbe (is), mert egyrészt nagyon dekoratívak maguk a növények, de azért is, mert ősszel virágoznak és akkora virágtömeget adnak, hogy az csodálatos. 

A többin még nem látom a sarjakat, de ezen ami a képen van, már látszanak. Meghagytam az elvirágzott szárat, mert télen is díszít és védi a növényt a fagyoktól, de az is látszik, hogy ez egy virágszár volt. Ha jövőre az összes kölyökhajtáson lesz virág, akkor ebből már egy komoly bokor lesz! Összesen tízet számoltam össze, így ebből már szaporítani is tudok majd, hogy legyen majd belőle a kert másik részében is. 
Azt hiszem, hogy sötétbordó virágú még nincs nekem, de majd tavasszal szerzek olyat is. 

A sziklakertet szinte teljesen belepte már egy-két varjúháj féle növény. Nem baj, mert tavaszra általában - főleg ha nagyon nedves az idő vagy ha túl hideg van - a kékes színű kövi varjúháj majdnem teljesen kipusztul. Olyankor össze szoktam kaparni a maradékát a kövekről és a talajra söpröm komposztnak, de mindig marad belőle annyi, hogy aztán megint benövi a sziklákat. Szinte önmagát tarja kordában. 

Az indás varjúháj is kitesz magáért, már benőtte a téglákból rakott ösvény közeit is, ez volt a cél, hogy ne a füvet kelljen szedegetnem közüle, de volt ahol már ezt is irtani kellett, mert nagyon nő.

A tavaly nyáron, árokpartól hozott borsos varjúháj is jól elterjed már, majd a füveket ki kell szednem közüle. 

Ez a sárga kövi varjúháj is nagyon szereti nálam a helyet, egyre jobban elterjed. Ősszel csodálatos őszi, narancsos-sárgás-vöröses színekben pompázik. 

Ezt nem tudom milyen fajta, de a "babák" már látszanak, majd tavasszal szépen megnőnek. 

A kövirózsák is szeretik a helyet, csak úgy szaporodnak, bár a kövi varjúháj nagyon nyomakszik rájuk.  

Ez a kövirózsa is nagyon szapora, sok helyen van a kertben, a leghálátlanabb helyeket is benövi. 

Ezt már nagyon várom, hogy szaporodjon. Ahogy megyünk bele a télbe, úgy lesz egyre pirosabb a színe. Ha sok lesz belőle, akkor nagyon szép színfoltot ad majd a sziklakertben. 

Ez meg itt a SzöszMöszös Macskaháj. :)))))