Megjött tegnap az új jujubám. Felhívtam a termesztőt és megkérdeztem, hogy mi van akkor, ha az alanyról hajtott ki, de azt mondják, hogy abból sajnos jujuba nem lesz, legfeljebb beoltani jó az alany. Sejtettem egyébként, de reménykedtem, hogy nem ez van. 
Így aztán előrefelé menekültem, mert az egyik tavalyi jujubám szép és erőteljesen növekszik ('Thornless'), sőt virágzik is, kár lenne érte, hiszen egyedül nem terem (vagy nem jól, vagy ehetetlen aprókat). 
Így aztán újra rendeltem egy 'Geri's giant'-et (ez volt az előző is), gyönyörű, egészséges kis fácskát kaptam és nagyon remélem, hogy ez megmarad. Lehet egyébként, hogy én csesztem el a téli takarással, mert azt mondta a termesztő, hogy nem kell takarni télire, még a kicsiket sem. Hát meglátjuk. 
Ha ez se sikerül, akkor feladom az ötletet és akkor nem lesz jujubám, mert elég drága növény, több próbálkozás nem lesz. 

Tegnap egyébként (a végre normális időben) kiszedtem a cukorborsót, a borsószalmát levittem a cserjék köré, hadd koptassa ki a füvet alóluk. Leszedtem a száraz hüvelyeket, remélem lesz jó cukorborsó vetőmagom belőle jövőre. Lett 13 dkg vetőmagom, bár biztos nem lesz az összes csíraképes és még nedvesek, össze fognak száradni. Mivel azonban a cukorborsót csak a hüvelyéért termesztem WOK-os kajákhoz, így szerintem elég lesz és nem kell venni. 

Lehet, hogy fogok magamnak egyéb magokat is termeszteni, pl. petrezselymet és répát, mert a bolti egy pár éve valami botrányosan rosszul kel. Azon gondolkodtam, hogy ki fogok jelölni egy részt a kertben, ahová bedugok gyökérzöldséget és ott jövőre nyugodtan hozhat magszárat és megérhet. 

Kíváncsiságból kiástam egy tő krumplit is, nagyon elégedett vagyok! Kis fonnyadt, öreg, maradék krumplikat vetettem el, négybevágva és egy tő alatt ennyi krumplim lett. Ez életem első krumpli termése, még soha nem vetettem krumplit és most van egy csomó! Még zöld egyébként a szára, a többit nem szedem még ki, hagyom növekedni, de annyira örülök neki!
Jövőre többet fogok ültetni. 

A helyére kiültettem 6 karalábét (lilát és óriást felváltva) és 2-2  brokkolit és karfiolt... nem tudom lesz-e belőlük valami, mert minden kiültetett káposztámat, karalábémat stb. megtámadták a földibolhák. Jól felkapáltam körülöttük a talajt és beöntöztem őket és meg is permeteztem Mospilannal. Tettem bele jó sok Nonitot, hogy a leveleikre tapadjon rá, de nem tudom, hogy fog-e használni. Másoktól már olvastam, hogy nem használt, 2022-ben, amikor a nagy invázió volt, nekem se használt... meglátom. Majd rendszeresen öntözni fogom, hogy mindig nedves legyen a földjük, megszórom fahamuval is, de amikor sokan vannak, akkor a fahamu is olyan, mint a halottnak a csók. 
A jövő héten megint jön a nagy kánikula, ami nagyon kedvez ezeknek a dögöknek, nem szeretnék úgy járni, mint tavalyelőtt, amikor végül kidobtam az összes K-betűst a kertből. 
Azt hiszem jövőre venni fogok egy fólialagutat és abban fogom termeszteni ezeket, mert más módon nem tudom elkerülni a permetezést. Bár az alatt meg lövésem sincs, hogy lehet locsolni... hozzák ezek a dolgok magukat egymás után, mert akkor meg kell valami csepegtető öntözés is. 

Kikapáltam még a gyomot az egyik paradicsomágyásból, illetve az egyik padlizsán- és paprikaágyásból is. Ennyire futotta tegnap, de ez is valami. 
Úgy döntöttem, hogy a hagymákat már nem gyomlálom ki, mert eldőltek már a száraik, majd amikor felszedtem őket, akkor kiszedem a füvet is. 

Újabb klárcsik nyíltak ki, igazi meglepetés, mert teljesen elfelejtettem, hogy az egynyáriak közül mit (és hová) ültettem. Örülök nekik, így majd megint tudok szedni magot belőle. 

Sásliliom

Kaliforniai kakukkmák, nagyon szeretem a színét. 

Ez egy új sásliliom, most virágzik nálam először, pedig már harmadik éves. 2022-ben ültettem, de amiket akkor ültettem, elég nehezen tudtak beindulni. 

A Nyenyere a háttérben. Mindig a sarkamban van.

Jóstagú cickafark, mögötte már teljes bimbóban a barátcserje. Remélem ki tud nyílni, tavaly közel a fél bokor kipusztult abban a rengeteg esőben, a virágait se tudta csak félig kinyitni. Csoda, hogy megmaradt, tavaly tényleg azt hittem ki fog rohadni az esőtől. 

Az óriás fejvirág, most már tényleg le kéne róla vágni az elnyílt virágokat, mert ha szétszórja a magját... nem, nem fogom neki hagyni. 

Böbécke újabban a fotelben alszik, ma éhesen feküdt le. Kicsit hisztizett itt nekem, de két doboz kaja van előtte (száraz és nedves is) és vinnyog a kis elkényeztetett majmóca, hogy neki más kéne! Majd ha éhes lesz megeszi. 
Egyébként a Böbe inkább a száraz kaját preferálja, a nedveset csak megkóstolja. Herkules szokta megenni amit meghagy, ez a második reggelije, de az utóbbi pár napban hoppon maradt, mert a Böbi mindent megevett. Ma viszont vinnyog és nem nyúl ahhoz, amit máskor szeretni szokott, de majd jön Herkuló és megeszi, ha Böbi később se nyúl hozzá. Semmi nem megy pocsékba! 

Kicsit módosítottam megint a 2022-ben íródott "Fűszeres cukkinikrém télire" receptemen, mert ilyenkor már mindenki azt olvassa, gondolom felhozza a keresőmotor, na meg én is folyamatosan csiszolgatom. 
A módosítás az eltevés módjában van, ugyanis olvasgattam és megértettem, hogy miért olyan fontos a dunsztolás. Anyukám is mindent kidunsztolt, még a savanyú uborkát is (3 percre forrás után, hogy azért ne főjön meg) és neki bizony soha semmi nem romlott meg. Én a savanyú uborkát nem szoktam és a lekvárokat sem (utóbbit csak felfordítom), de a zöldségkrémeket nagyon fontos kidunsztolni. 
Egyébként a savas-ecetes dolgok jobban elállnak és a botulizmus miatt se veszélyeztetettek, de amiben nincs elég savas közeg, azt nagyon ki kell dunsztolni, mert ha elszaporodik benne a botulizmus baktériuma, akkor az halálos is lehet. 
Nagyanyáink, anyáink azért nagyon tudtak valamit, pl. most értettem meg, hogy a szilvalekvárba is minek az ecet. 
Vagy miért kell a szárított paradicsomot beáztatni ecetes vízbe. 

"Tedd az aszalt paradicsomot egy tálba és öntsd rá az ecet és a meleg víz 3:1 arányú keverékét úgy, hogy teljesen ellepje. 0,45 kg paradicsom egy deci keveréket vesz fel. Keverd meg néha a paradicsomot és várj amíg a folyadék szinte teljesen felszívódik (várhatóan 30 perc). Csepegtesd le a paradicsomot. 
Van, aki úgy gondolja, elég, ha a paradicsomot félig aszalja meg. A teljes aszalás és az azt követő ecetes rehidratálás nagyon fontos, mert ezek megakadályozzák a botulizmus kialakulását, biztosítja az egészséges és biztonságos élelmiszert"

Nekem nincs befőzőautomatám, de kipapírozok egy nagy fazekat és abba szoktam tenni az üvegeket nyakukig ér a víz és úgy forralom a vizet, a cukkinikrémmel legalább egy órát. Ha valaki húst tesz el, azt tovább is kell dunsztolni, de én ilyet még nem csináltam.
Ezzel a fazekas módszerrel mellette kell lenni, de annyi baj legyen, olyan sokat azért nem főzök be. Érdemes pontosan követni a régi recepteket. 

Beraktam az uborkákat, 5 üveggel lett belőle, a többi már nagy volt ahhoz, hogy üvegbe rakjam, így is össze kellett pár darabot vagdosnom, de mondjuk engem nem zavar, ha nem egészben van az uborka. 
Anyukám receptje szerint csináltam, ez nekem is és általában mindenkinek nagyon ízlik, eddig aki kóstolta, még mind elkérte a receptet. 

 Tehát: 

2 liter vízhez kell 20-30 dkg cukor
2 evőkanál só
20 szem fekete bors
6 db babérlevél
10% ecetből 4 dl
20% ecetből 2 dl
kevés nátrium benzoát (ha valaki nem tesz bele, akkor jobb, ha kidunsztolja)
kapor, 
+ kell még hozzáadni kb. lapos teáskanálnyi koriander magot, mustármagot, darab tormát és vagy meggyfa levelet (ez a kettő opcionális), illetve én még szoktam ízesíteni pár szem borókabogyóval, vagy egy kis ág tárkonnyal. 

Össze kell főzni a hozzávalókat, kivétel a kapor. A megmosott kaprot az üvegek aljára szoktam tenni, belerakom az uborkákat az üvegekbe és amikor forr a fűszeres lé, akkor rászedem merőkanállal és azonnal lezárom, száraz dunsztba teszem. 
Az ecet ne maradjon ki belőle (egyszer kifelejtettem) és kiforrt az egész. Végül megmentettem, leöntöztem róluk a levet, főztem újat és semmi bajuk nem lett.

Van egy másik receptem is, de azt még nem reklámozom, mert most próbálom ki először. Ha bevált, akkor majd megosztom. Sajnos az a tapasztalatom, hogy a Neten nagyon sok vacak recept kering, amik jól hangoznak, de némelyiknél volt már olyan érzésem, fejben született, soha el nem készített cuccról volt benne szó. 

Ez a vegetás uborka. 
A maradék uborkáimat összegyalultam és kapásból delikátot adtam hozzá, mert én nem használom a vegetát. Az első megállapításom, hogy só is kell még bele. Persze adhattam volna több delikátot, de nekem nem kell annyi az ízéből. Na majd meglátom, ha jó lesz megtartom, ha nem, akkor felejtős. 
Amikor írom a posztot ebben az állapotában várja, hogy hozzáadjam az ecetet. 

Közben eltelt a nap és ezek az uborkák is üvegbe kerültek, 3 kicsi üveggel lett belőle. Nem tudom, hogy mennyire fog ízleni, megkóstoltam és hát... nekem az uborkához nem passzol az ételízesítő íze, mindent olyan egyformává tesz. Másba is ritkán használom, levesekbe szoktam tenni egy kicsit, de nem mindig és nem is mindegyikbe. Főleg, mióta lestyánom van azóta nem is kell az ételízesítő. 
Illetve az idén szeretnék majd magamnak készíteni. 

Viszont ez az eltevési mód is jó lehet, ha az ételízesítő helyett simán sót használok, de majd meglátom, amikor felbontom az uborkákat, hogy milyen lett miután összeértek az ízek az üvegben. Egyelőre többet nem teszek el így, mert ha nem jó, akkor csak pocsékba menne az uborka, hagyma, paprika. 

 Itt vannak készen, felcímkézve, ma már le is fognak költözni a pincébe. 

 Ma reggel viszonylag jól sikerült lehűtenem a házat. Már becsuktam az ablakokat és nem emelkedett vissza a hőmérséklet, csak pár tized fokot 
Úgy tűnik, hogy már az is segített, hogy tegnap nem volt olyan pokoli hőség. 
Sajnos a jövő hétre megint végig kánikulát ígérnek. Érdekes, hogy azt mondtam, hogy most nem viselt meg a hőség, mégse kívánom a hátam a közepére se. Borzasztó, hogy nem lehet (tudok) semmit csinálni, amikor olyan meleg van, a kert meg megint szalad szerteszéjjel, nő a gyom, mint a bolond. 
Néha úgy érzem, hogy végre utolértem magam és akkor a kánikulás időszakok szétzilálják itt nekem a rendet és a terveimet is. 
Az elkövetkező reggelekre még 12 fokot is ígérnek, ezért az újabb kánikula előtt totál ki fogom hűteni a házat, legfeljebb majd vastag zokniban és pulcsiban fogok benn ücsörögni. Így majd a következő kánikula idején egy kicsit később válik viselhetetlenné a klíma idebenn. 

Az éjjel volt egy nagy zivatar, nagy széllel, de legalább jól megöntözte a kertet.
A hétvége maga volt a döglet, iszonyú meleg volt, bár azt azért hozzá kell tennem, hogy mintha évről évre egyre könnyebben viselném. Lehet, hogy hozzászokunk? 
Emlékszem rá, hogy pár éve már akkor szenvedtem, ha benn 24 fok volt, most viszont már kb. 27-ig is jó vagyok, pedig a páratartalom is évről évre magasabb. Alacsonyabb páratartalomnál sokkal könnyebben viselhető a meleg. 
Tegnap még nem érte el a 27-et a benti hőmérséklet, tegnap este 26,4 fok volt benn, de az is csak azért, mert túl hamar (este 8 körül) felhúztam a redőnyöket és kinyitottam az ablakokat. Előtte 25,2 fok volt benn, kár volt kinyitni. 
Egyébként azt vettem észre, hogy a leengedett redőny nyitott ablaknál is elég jó hatásfokkal tartja kinn a meleget. Tegnap (vasárnap) délelőtt felhős volt az ég, nagyon hálás voltam érte, legalább később kezdett el felforrósodni az idő. Nyitva is volt az egyik ablak és hátul a fürdőszobáé, így tudott kicsit járni a levegő. 
Most meg minden tárva nyitva van, benn 23 fok van és kicsit borzongok, de ha bezárok mindent, akkor fél fokkal úgyis felmegy, mert melegek a falak is. Szóval még inkább borzongok kicsit. 

Elég kialvatlan vagyok, mert későn fekszem, hogy este még szellőzzön és hajnalban kelek, hogy minden ablakot kitárjak és hűlni tudjon a ház. Tegnap 4-kor felkeltem. Éjjel a redőnyök lenn vannak és a rések nem engednek be elég hűvös levegőt, de nem merem felhúzva hagyni őket. 
A hajnali kelésnek is megvannak egyébként a maga örömei. Macskanyávogást hallottam és kikönyököltem az ablakba megnézni, hogy mi van és itt volt egy nagy szarvas. Itt toporgott az ablak alatt.
A nyávogó macskát nem láttam meg, de szerintem a szarvasra nyávoghatott. Aztán Herkulest láttam kibattyogni az erdőből (neki a redőnyfelhúzás a jel, hogy lehet jönni zabizni), a szarvas meg nem tudta mi az és ment utána.
Herkuló nem szaladt el, mert az méltóságán aluli lett volna, de azért szedte a tappancsait rendesen. :))))  A szarvast meg szemmel láthatóan én se zavartam... ez furcsa. Valamelyik éjjel is itt volt az egész csapat és (szerintem ugyanez a szarvas) eléggé furán viselkedett. Futkosott össze-vissza, akkor azt gondoltam, hogy esetleg elhullott a kölyke, mert mintha keresett volna valamit, odament egy másik kölyökhöz is, furán viselkedett. 

A tegnapi kissé felhős délelőtt örömére elbattyogtam orbáncfüvet gyűjteni, haza is hoztam egy jó nagy adagot és még tejoltó galajt is szedtem egy  nagy csokorral. 
Van már sok fehér galajom szárítva, ragadós galaj is van (bár nekem a fehér jobb, ezért főleg azt szedek). El is raktam dobozokba most már a szárazakat és a helyüket elfoglalták az újonnan szedett füvek, de szárad már a pincében oregano és tárkony is. Majd még kakukkfüvet kell szednem. A többit nem szoktam szárítani, hanem vagy fagyasztom, vagy sóban teszem el. 

Kertészkedésről ilyen időben szó se lehet. Este kimentem levenni vacsira pár uborkát és akkor láttam, hogy van bőven uborka. Számítva az éjjeli viharra (esetleg jégverésre), úgy döntöttem, hogy leszedem. Ezért a ma reggel uborkaberakással fog telni. 
Elég nagyok lettek, de nekem sose sikerül kicsi korukban leszedni, nem baj, így hamarabb megtelnek az üvegek, a legnagyobbakat pedig majd szépen megeszem. Még nem magvasak nagyon, mert fiatalok, csak hirtelen megnőttek. 
Kb. 4 kilónyit szedtem le, de elég ez egyszerre. Berakni se fogok már annyit, mert épp a napokban öntöztem ki a 2022-es uborkákat és még a tavalyiból is van. Majd a fagyasztóba teszek el többet reszelve, mert nagyon szeretem tzatzikinek, így nem kell télen megvennem a vegyszeres bolti uborkát, amúgy se nagyon szeretem a kígyóubit. 

 A virágoskert is nagyon szép, bár a nagy melegben minden nagyon kornyadozott, de reggelre mindig felszívják magukat és most az eső is jól esett nekik. 
Ez a csilláros ökörfarkkóró egy beszökevény, de meghagytam. Már tavaly is itt lakott és az idén még nagyobbra nőtt. Örülök neki, hogy jól érzi magát nálam. :) 

Díszhagymák és mellettük a Nyenyere (Ekettke), éppen (állandóan) nyenyereg. Nagyon szeretetigényes ez a cica, állandóan a nyomomban van és addig el nem hallgat, amíg meg nem kapja a napi, betevő simogatásadagját. Képes végig nyeríteni a nyomomban az egész kerten és alig hagy fotózni. Kis követelőző. 

Ez a tavaly ültetett bugás hortenziám, hatalmas virágokat hozott! 

Zörgővirág. 

Lufi. 

Ezek a piros liliomok az előkertben vannak (ez nem az, ami fenti képen látszik), nagyon szép, egyre nagyobb a bokor. 

Ezek csodaszépek! Rengeteg virág nyílt ki rajta egyszerre, pedig nem is reméltem, mert eléggé elnyomta az óriás fejvirág. 

A Clematis 'Warsawska Nike' is egyre több virágot hoz. Elég nehezen indult neki, de úgy tűnik végül megszokja a helyét.