A vasárnapi vihar sikeresen kidöntött egy pár pillangóvirágot, volt amelyiket a karóval együtt, amihez fel volt kötözve, ezeket mind újrakötöztem, ahogy pár titióniát is. 
Egy paradicsom is kettéhajlott, de nem tört, így azt is felkötöttem, de volt megdőlt paprikám is. 
A paprikák egyébként meg vannak rakva, főleg a ramiro fajta. Egyet le is vettem, pedig még nem teljesen érett (így is finom) de egyrészt leért a vizes földre, másrészt már nem bírta el a növény, így is sok maradt rajta.
Ez a kedvenc paprikám, a legfinomabb, amit ettem eddig. 

Van már érett paradicsomom is, de az idén nem fogok tudni annyit eltenni, mint tavaly. Még jó, hogy van a tavalyiból ketchup is és befőzött sűrített paradicsom is. 
Sajnos a hátsó paradicsom ágyás az idén nem brillírozik. Azt hiszem tényleg kimerült ott a talaj... azt az ágyást mindig paradicsomnak használtam, mert azt olvastam, hogy a paradicsom a saját helyét szereti, de a fejtrágya amit kapnak, az sajnos nem elég ahhoz, hogy a talaj is gazdag legyen. Az idén úgy tűnik még ahhoz sem, hogy a paradicsomok szépek legyenek benne. 
Meg fogom trágyázni és jövőre hüvelyeseket fogok beletenni, mert azok is javítják a talajt, de az is lehet, hogy őszre telenyomom spenóttal, az is jó lesz zöldtrágyának. 

A tegnapi napot már nagyon nehezen viseltem, délutánra benn is 28 fok fölé ment a hőmérséklet, de már nem bírtam zárva tartani az ablakokat, mert ha még állt is a meleg, párás levegő, az még kibírhatatlanabb volt. Kapcsolgattam a ventillátort ki és be, meg ment a mennyezeti ventillátor is a másik szobában, de egy idő után az is zavart... szóval a tegnap már nagyon szenvedős volt. 
Mára se hűlt le a levegő, 22 fok volt kinn hajnal fél 4-kor is... viszont később nagy szél támadt és az legalább jó volt, de alapvetően már a huzatból is elegem van. Nagyon tele van a puttonyom, de nagy valószínűséggel ezzel nem vagyok egyedül. 

A kertben még most is a legszebbek között van a barátcserje, tele virággal. 

Egy füzérajak a sudárzsálya és a barátcserje közé bújva. 

Újra virágzik a rózsalonc is, mögötte sásliliom. 

Sárga és piros pillangóvirágok. 

Végre kikelt egyetlen darab kagylóvirág vagy Írország harangjainak is hívják. Remélem tudok majd magot gyűjteni róla, nagyon szép növény. Egynyári, ezért majd újra kell vetni jövőre, de talán a saját magjai már könnyebben fognak kelni. Majd szórok is szét belőle, hátha áttelel a magja. Ki kell még ismernem. 

Herkuló lebukott. Már egy ideje figyeltem, hogy valaki bitorolja a kerti hintát, mert szőrös volt, de majdnem mindegyikükben van fekete is, így nem tudtam. Most viszont elcsíptem a bitorlót! :)))))

Ez pedig Elza. A helyéről a plédet és a bungiját levittem a pincébe, mert nem feküdt rá, gondolom neki is nagyon melege van. Csak póriasan egy régi jógaszőnyegem darabját dobtam a doboza tetejére, azon alszik. Nagyon fáradt, napokig benn se volt, sőt valamit szerintem evett is vagy hőgutát kaphatott, mert 2 napig nem evett semmit a CicaNéni, de már rendben van. 

 Nehezen viselik ők is a meleget, ráadásul Böbének is lehetett megint valami kellemetlen kalandja, mert tegnap este akkora cirkusszal ment ki, hogy ilyen még nem is volt sose. 
Már nagyon nyugtalan volt, ment is volna, meg nem is. Párszor nekiindult, kinyitottam neki az ajtót, de nem mert kimenni. Csak kémlelt, szimatolt, aztán beszaladt a szobába. Borzasztó hangokat adott ki, mintha valamivel harcolt volna. Kimentem szétnézni, de nem láttam semmit, arra gondoltam, hogy benn ólálkodhat a róka? Legalább egy órán át kínlódtunk mire kiment, de úgy, hogy ki kellett kísérnem. Az a baj ilyenkor, hogy benn se marad, csak rohangászik, kínlódik, ideges, nem lehet hozzáérni se. 
Most benn van, de szerintem várta már nagyon reggel, hogy bejöhessen. Amikor kinéztem az ablakon, rám nyávogott. Ott ült a villanyvezeték betonoszlopának az egyik lyukában és onnan szólt rám. Mostanában bevezette, hogy be kell engednem a kis kapun.  Amúgy a nagy kapu alatt járnak ki és be, van ott egy mélyedés, de Böbének mostanában le kell menni és lakájoskodni. Be fogom fejezni, mert télen magamat fogom megszívatni csak, ha erre engedem rászokni.  

Tegnap hatalmas zivatart kaptunk, le is ment a hőmérséklet 33 fokról 21 fokra, bár sajnos nem tartott sokáig a jó hűvös és a házban is csak nagyon kicsit tudtam csökkenteni a hőmérsékletet. Nyomják már a falak is a meleget ki magukból. 
Viszont leesett 32 mm csapadék (de jó, hogy megvettem ezt a mérőt), egy darabig nem kell az öntözéssel vacakolni. Ebben a párás levegőben a talaj se szárad olyan gyorsan. 
Tulajdonképpen örülök, hogy az idén úgy döntöttem, hogy nem mulcsolok, mert van elegendő csapadékunk, viszont a csigák nagyobb gondot okoznának, ha mulcsolva lenne a talaj, na meg a gyom is kezelhetetlen lenne. 
Summa summárum, nekem a mulcs kizárólag 2022-ben vált be, akkor életmentő volt, de egyébként csak a probléma van vele a veteményben. 
A virágosban más, ott sokkal vastagabbra lenne szükség, de majd megpróbálok valahonnan fadarálékot szerezni. 

Ma reggel is volt egy zápor és még most sem süt a nap, mert kicsit felhős és ennek nagyon örülök, annál később kezd felforrósodni az idő. 

Tegnap kora reggel leszedtem megint a zöldbabokat, nem lett sok, végül egy zacskó sárga és egy zacskó zöld ment be a fagyasztóba, de lassan elég is lesz. Nem vetek újra. Ha ez újra kivirágzik és elkezd teremni, akkor legfeljebb még ecetesen teszek el üvegbe. 

Két svéd uborkám (a 4-ből) kiforrott... az egyiket megettem és ezzel el is dőlt, hogy ebből bizony én még fogok elrakni, mert nagyon finom. 
A másikat betettem a hűtőbe, ott csillapodik majd a forrása és azt is elfogyasztom, mert még nem ecetesedett meg, épp csak elkezdett pezsegni. Rögtön észre lehet venni, mert nagy illata van a pincében, így nem ment tönkre. 

Tegnap lefestettem fapáccal a kis padomat is, amit apu csinált nekem. Kicsit olyan izé lett, mert nem csiszolgattam le, pedig éppenséggel lehetett volna, de ebben a melegben ennyi lett. Védve van megint a csapadéktól (persze télire fedett részre viszem) és ez most nekem elég. Ez most részemről is a "jóvanazaúgy!"  kategória, de most ennyire telt tőlem. A teljesen kész állapotról nincs fotóm, elfelejtettem, de így is látszik, hogy milyen lett. 

Kelnek a palántáim! Persze, hogy lesz-e belőlük valami, azt nem tudom, de szerintem van esélye még bárminek. 

A virágos részen ez az új bugás hortenzia nyílik most. Tavaly vettem nyár vége felé, akkor már sötétrózsaszín volt a virágja, kíváncsi vagyok, hogy nálam is megváltozik-e majd a színe. Locsolni kellett, mert beültettem a tuják alá. 
A többi bugásom ugyanis napon van és nem színesednek, hanem elbarnulnak a virágai, ezért ültettem ezt árnyasabb részre, hátha nem égne meg olyan gyorsan a virága. 

Itt a sárga sásliliomom, ami az idén virágzik nálam először és mögötte már bimbóban van a magas varjúháj... szeptemberben szokott nyílni. Meglátom, hogy ez is hamarabb virágzik-e majd. Tavaly is becsapós volt, azt hittem, hogy sokkal korábban ki fog nyílni, de végül elhúzta szeptemberig. És persze a Nyenyere is ott sétál a képben, úgy kell őt kerülgetni, különben minden fotón rajta lenne. Kis Nyufi, követ mint egy árnyék mindenhová éa nyenyereg! Egy hangos árnyék! :))))

Ezt a nyarat nem biztos, hogy vissza fogjuk sírni.
Az igazat megvallva pénteken már nyűgös lettem a melegtől, este 10-kor még 28 volt kinn. Jött egy hatalmas borulás, azt hittem égszakadás-földindulás lesz belőle, de nem lett semmi. Cserébe olyan erős szél fújt, hogy nem tudtam mindent kinyitni a hatalmas huzat miatt. 
Már nem tudom hatékonyan lehűteni a házat, ma hajnalban 24,4 fokig hűlt, de ahogy becsuktam az ablakokat 25 fölé ment a hőmérséklet és már most 26 fok van benn, vissza kinyitottam.
És még csak most jön a java, ahogy napról napra nézem az előrejelzést még nincs vége, bár mára úgy tűnik némileg mérséklődött az előrejelzés, már nem ígérik keddre és szerdára a 38 fokot, "csak" 35-öt, aztán majd meglátjuk mi lesz belőle. 
Mindenesetre tettem be a fagyasztóba két flakon vizet,  majd amikor megfagy, akkor a ventillátor elé teszem, nem tudom, hogy be fog-e válni, de egy próbát megér. 
Apunál voltam tegnap reggel és olyan jó "légkondija" van, ventillátorral, egy nagy csövön keresztül a pincéből nyomja fel a hűvös levegőt. 

Reggel kicsit gyomláltam a kertben, nem tudtam már tovább nézni  az egyik részen a talpas muharokat, ráadásul közöttük kikelt 3 tő büdös hunyor a széthullajtott magjairól, nem szeretném, ha elnyomná őket a sok gyom. 
Aztán leszedtem az uborkákat is és egy kicsi zöldbabot, de utóbbi kevés is és nem tartom meg, mert öregnek tűnnek, majd újra fog virágozni és akkor lesz még szebb és jobb zöldbabom. 

Hoztam aputól két szép nagy patisszont is, rengeteg van neki. Lereszeltem, besóztam, majd kifacsartam és mentek be a fagyasztóba. Szeretem télen tócsninak. Általában szeretem a tócsnikat és nemcsak krumpliból szoktam csinálni, hanem kb. mindenből, ami csak aprítható. 

Ma reggel az előkertben is visszavágtam a kerti pletykát, kiszedtem egy csomó trombitafolyondárt is, mert egy ideje nem nyúltam hozzá és mindenütt hajt. 
Megöntöztem az egyik adag paradicsomot is és már levettem pár szemet, de mindnek van valami baja... azt hiszem sokkal több tápanyagot kell a talajba juttatnom, ősszel több trágyát kell kiszórnom. Ahová tavaly szórtam, oda az idén hagyma lett ültetve és nagyon szépen nőttek. 
Idén ősszel mindent meg fogok trágyázni, mert eddig nem nagyon törődtem a talajjal. 

A virágos rész nagyon szép, az igaz, hogy a gyom is burjánzik, de ez most nem az az időszak, amikor neki tudok  állni a kertnek... apró részeket teszek rendbe, a semminél azért ez is több. 
A barátcserje most van teljes virágzásban, szereti ezt az időt, jobban, mint a tavalyi rengeteg csapadékot. Tavaly azt hittem ki fog pusztulni a sok esőtől, pár ága el is hervadt, azokat le kellett vágni és virág se sok volt rajta. Az idén nagyon szép. 

 Ami azt illeti, a tavalyi nyarat se sírom vissza, örökké esett és azt tapasztaltam, hogy a növények sokkal jobban viselik a szárazságot, mint a túl sok esőt. 

Sudárzsálya. 

A barátcserje közelebbről, mögötte a bordó levelű cserszömörce van, előtte pedig a jószagú cickafark. 

A rózsák nagyon szorgalmasan nyílnak. 

Mályvacserjék (ezeket én neveltem dugványokból), kasvirágok és az óriás liliomok virágtengere. 

Kicsit közelebbről. 

A cserjés rész, hátul a mákkóró magasodik, elöl pedig a bugás hortenziák nyílnak. 

Erdei pajzsika.

Az óriás liliomok másik szögből, előtte az évelő fátyolvirág. 

Sásliliomok, sudárzsálya, hólyagvessző és hátul a barátcserje és a cserszömörce. 

Füzérajak, ezt is magról neveltem, nagyon nehezen. Földbe szórva nem is tudtam csírázásra bírni. Végül nedves papírtörlőbe szórtam a magjait és nejlonba tettem, hogy ne száradjon ki a papírtörlő, így csíráztak ki és amikor már szép kis hajtások és gyökerek voltak rajta, akkor ültettem földbe. Arra is vigyázni kell, hogy ha nagyon belenő a papírtörlőbe, akkor inkább ne húzzuk ki belőle, hanem azzal együtt kell elültetni és jó nedvesen tartani.