Olyan viharos szél fúj, hogy csak úgy viszi a port és kiszárítja még azt is, amit megöntöztem... ez a nyár tényleg maga volt a pokol. Szerencsére már látszik a vége és talán némi eső is ígérkezik a jövő héten. 

Tegnap szedtem még magot a piros kasvirágról is, aztán majd meglátom, hogy egyáltalán szaporítható-e vagy valami hibrid. Majd jövőre kiderül. 
Jártam úgy völgycsillaggal, hogy hiába szedtem magot, nem tudtam szaporítani.
A borzaskatából viszont már kikelt egy nagy rakással, hagyom is őket, mert ezek a kis magoncok áttelelnek és meglátom, hogy másutt kikel-e, ha nem, akkor majd tudok belőle szaporítani máshová is, bár kétlem, hogy szükség lenne rá.  Rengeteg mag szétszóródott és ha kap egy kis csapadékot, akkor szerintem jövőre inkább mulcsolni fogok vele. Kiderül milyen lesz az időjárás, azon múlik minden, hogy kapunk-e végre esőt. 

Egyébként csak az öntözés megy. Nem is tudom, hogy írtam-e már (nem nézem vissza), sajnos megvan az első áldozata a csigáknak és a szárazságnak. Kipusztult a kék évelő lobéliám... asszem írtam... bakker, hülyülök? Az a baj, hogy a FB-n is írok ezt-azt és nem mindig tudom, hogy itt mondtam, vagy ott mondtam. 
Ma reggel rengeteg vizet kihordtam a virágosba is és a veteményesbe is. 
Két kanna (10 l-es) vizet kapott az uborka, de megöntöztem a háló alatt a K-betűsöket is. Egyébként a palánták élnek, de a magok nem keltek ki. Majd amikor lehűl kicsit, akkor a rapinit, a retket és a tarlórépát (retekként eszem) újra fogom vetni. 
Hordtam ki vizet a zellerekre is, a paprikákra, a padlizsánra, az egyik cukkinire is, illetve pár nagyon kókadt virágra és a tölgylevelű hortenzia is kapott egy nagy kannával, szegény az is időről időre megkókad. 
Mindig viszek valamire, de akkor sokat és alaposan belocsolom. Így öntözök és így kb. (a dísznövényeknél) hetente elég öntözni.

Tegnap hoztam be egy rakás lehullott almát is megint, jól megmostam őket és héjastul, magházastul (a pektin tartalma miatt) megfőztem egy kevés vízben. Egyelőre még ott vannak a fazékban, majd ma leszűröm, kiszedem belőle a magházat és összeturmixolom és cukorral együtt majd almasajtot készítek belőle. Még soha nem csináltam, csak birsalmából, kíváncsi vagyok, hogy sikerül, de majd mutatom. 

Egyébként szép a kert, az itt-ott kókadozás ellenére is. 

Ezek a nyuszifülek a tamariska alatt laknak, a bal felső sarokban a kecskerágó látszik, egyszer se kaptak öntözést, mégis ilyen szépek. 

A rózsák is újra mutogatják magukat. 

A fű eléggé kiégett, de a varjúháj az nagyon bírja, meg a Kleopátra tűje is. 

Már jönnek a fehér szellőrózsák is. 

A bugás hortenziák sajnos eléggé megégtek, nem tudtak szép rózsaszínné válni. Azt hiszem, hogy ezek több vizet fognak igényelni és jó lenne, ha megnőne már kicsit a fenyő (ha egyáltalán meg fog nőni), hogy némi árnyékot kapjanak, mert nagyon tűzi őket a nap. 

Hétfőn reggel összedaraboltam mulcsnak egy nagy rakás pillangóvirágot. Már napok óta készültem kiszedni őket, mert nagyon szívják a vizet az évelők elől. Most mulcsként vannak köréjük rakva és jól belocsoltam az évelőket, a mulcs pedig visszatartja a vizet. Azon a részen nagyon száraz a talaj és ráadásul nagyon szegény is. Így legalább minden hasznosul újra és nemcsak a nedvességet tartja vissza, hanem a talajt is gazdagítja. 

Az egyik hatalmas tövet egyébként arról a részről vágtam ki (olyan szára volt, mint a csuklóm), ahová valódi sáfrányok vannak ültetve, pár hagyma ki is fordult a földből. Annyira száraz a föld, hogy nincsenek is begyökerezve a hagymák, pedig ezek őszi virágzású krókuszok. Csak hevernek a földben a hagymák.
Nagyon kéne eső... de ha minden kötél szakad, akkor belocsolom őket, ahogy az őszi kikericseket (Colchium) is, mert nem szeretném, hogy a hagymák energiáját vegye ki a virágzás. 
Az őszi kikericseknek is folyamatosan adom a vizet, nyílnak is szépen. Eddig a fehéreket nem láttam még, a Lilac wonder már majdnem kinyílt, a Giant-ek most kezdik és éppen bújik kifelé a Waterlilly is.

A Lilac wonder, ez szokott legelőször kivirágozni. 

A Giant, ezt ültettem át tavasz végén. Tavaly nem láttam egy virágját sem, mert nyomtalanul megzabálták a csigák már bimbó korában, tavasszal pedig a leveleit. Ráadásul mindenki szereti, a spanyolok és a házasok is. Szóval kiszedtem és olyan helyen van, ahol jobban meg tudom védeni. 
De a párás, hűvösebb hajnalok már előcsalták a nyomorult csigákat. Lassan elő kell vennem a Bros Vitrolt és kiszórni belőle egy keveset. 

Tegnap az utolsó adag vöröshagymát pucoltam meg, még kinn vannak a száraz alatt, de lassan behordom majd őket a pincébe. 
Folyamatosan szellőztetem a pincét is, mert be van szorulva oda is a forróság és még párás is, mert ott mosok. Nem is igazi pince, hanem inkább amolyan félszuterén ez, hiszen ablakai is vannak. 

Gyűjtögetem a magokat is a virágokról. Tegnap szedtem be még büdöskéket és trombitavirágot is. Utóbbiról vadászni kell a magtokokat, de azért lett belőle, ennyi már biztosítja, hogy jövőre mindenképpen legyen megint ilyen virágom. 
És még virágzik is újra, pedig már abbahagyta, de csak annyi kellett neki, hogy a hajnalok hűvösebbek legyenek. Remélem még fog érlelni további magokat is.  

Ugyanez van a sárga és a piros Cosmosokkal is, már majdnem kiszedtem őket, de megint kinyíltak a Kleopátra tűje alatt. 
Megint szedtem róluk is magot, de gyűjtöttem a rózsaszín Cosmosról is, a Kleopátra tűjéről is, sőt az Írország harangjairól (kagylóvirág) is. Utóbbi eléggé szúrós. Körbe örvökben vannak a száron a virágok és ahogy megértek a magok az elszáradt virágok tövében, úgy a körülötte lévő tüskék is szárazak és szúrósak lettek, hát nem egy öröm róla magot fogni. 

 Ma reggel pedig kaszáltam is, nem sokat, de annyira felverte a gyom az egyik évelő ágyásom ösvényét, hogy muszáj volt levágni a füvet, mert már belemenni se volt jó és aggódom a kullancsok miatt is. Bár nincs sok kullancs most, a cicákba se találtam, csak Elzában volt egy. Szerintem nem bírják azok se a meleget és a szárazságot. 

Elza nem tetszik mostanában, mintha valami baja lenne. Egyrészt Ő egy VasMacska, nem szokott benne kullancs se lenni, de mostanában kicsit le van fogyva, pedig eszik rendesen. A szőre se olyan szép, vedlik és kicsit furán megy le a lépcsőn. Persze lehet, hogy verekedett és fáj valamije. Sebesülés nincsen. 
Lehet, hogy a Nyenyerével háborúzott, mert ők mindig háborúznak. Nagyon durván össze tudnak verekedni és arra is gondoltam, hogy stresszes lehet a CicaNéni a Nyenyerüs miatt. 
Böbét is pofozza, a kis mulya meg nem meri megvédeni magát, csak lekushad és próbál eliszkolni. :))) 
Még figyelem őt, remélem nem lesz baja. Kicsit már sok volt az állatorvos és gyógyszerköltségünk az utóbbi időben. 

Sok kerti eseményről nem tudok beszámolni, mert nem igazán lehet kinn megmaradni a meleg miatt. 
Ez a nyár jól beszorított, tényleg unom már, hogy a redőnyök folyton le vannak eresztve, jó lenne beengedni egy kis fényt, de ahogy reggel jön a nap az ablakokhoz, már engedem is le, különben pár perc alatt felmelegszik a ház. 
Ami jó, hogy hajnalonként hűvös van, ezért nem olyan szenvedős a dolog, mint júliusban volt. Éjjel le tud hűlni ház, itt ma reggel is csak 15 fok van. 

Itt az ősz ez kétségtelen, már nem fog tudni túl sokáig kitartani a kánikula. A nap már jóval alacsonyabban jár, a kertem nagy része már elég korán árnyékba kerül a nap járása miatt. Velem szemben itt a hegy és az erdő, télen a nap ki se bukkan a fák közül, emiatt a ház odaveti az árnyékát. Már most sincs olyan meleg, mint amit az előrejelzés mutat. 
És olyan világos sem, reggel ötkor még sötét van... ezt nem szeretem az őszben és a télben, a sötétséget. 

Tegnap gyomláltam kicsit reggel, a folyondár tobzódik a kertben mindenütt, ezt nem érdekli a szárazság. Már megint mindent befont és nagyon csúnya, viszont védi is a talajt most a totális kiszáradástól. 
A sziklakertet szabadítottam ki alóla tegnap és egészen meglepődtem a kis sziklakerti szegfűn, mert egy kicsi csomócska volt csak, de úgy megnőtt a folyondár védelmében, hogy az csoda. Ebben a szárazságban nagy teleppé fejlődött. Hirtelen el is gondolkodtam, hogy jó ötlet volt-e leszedni róla, de ha nem szedem le, akkor meg se látom.  

Tegnap karfiollevest főztem és vettem ki hozzá répát és petrezselymet a kertből. A répával nem igazán lehet dicsekedni, nem is tudom, eleinte olyan szépek voltak a gyökérzöldségeim, de se tavaly, se az idén nem igazán tudok velük dicsekedni. Bár a répa tavaly végül is elég volt és szerintem az idén is elég lesz.
Tavaly egyáltalán nem volt petrezselymem, de az idén lesz. 
Ilyeneket vettem ki, nem nagyok, de végül is nem rossz. 

Szedtem tegnap be virágmagokat is, a lepkevirágról próbáltam levadászni pár magtokot még, szedtem már róla, de nagyon kevés magtokot érlelt, gondolom ez is a meleg miatt. Kevés magom lett belőle, remélem jövőre jobb lesz. Illetve az egynyári mályváról gyűjtöttem még magot, fehérről és rózsaszínűről (remélem, mert már nem látszik a virágja). 
Majd a trombitavirágról fogok még szedni, de az még nyílik, pontosabban megint nyílik, nagyon bírja a szárazságot ez a virág, egyáltalán nem kapott vizet és mégis milyen szép. Azt nem is néztem, hogy magot tudott-e érlelni...

 Sikerült lefotóznom a MosogatóCicát is, már rég csináltam róla képet, de most nagyon jól néz ki. Kigyógyult a rühességből is. Nem akarom elkiabálni, de úgy tűnik, hogy az egész brancs kigyógyult, Böbe és Elza meg se kapta, ők még időben megkapták a cseppeket. 
Legnehezebben a Nyenyere gyógyult ki, valószínűleg ott fekszik sokat, ahol szokott és hiába a csepp, újra visszakapta kétszer is, de most reménytkeltő a helyzet.  

Böbe pedig ellepte a díszpárnákat, sose szokott ott lebzselni, de most napok óta ott alszik, annyira jól érzi magát, hogy az éjjel pl. ki se ment. Hajnalban engedtem ki, de már benn is van megint. Tegnap egész nap aludt, de éjjel is, nem mászkált az ágyamban sem. Borzasztó fáradt volt valamiért és azt hiszem történhetett is megint valami, mert akkor szokott így benn maradni, amikor valami rossz élménye van.