Mostanában korán reggel kimegyek fotózni a kertbe és úgy maradok. Észreveszek ezt-azt, amit meg akarok csinálni és olyan szépen eltelik az idő. 
Tegnap reggel is gyomlálgattam kicsit, de csak azért, mert megláttam egy nagyra nőtt csalánt és gondoltam csak nem hagyom már ott és akkor már kiszedtem a többi füvet is arról a részről. 
Aztán mivel nagyon feltámadt a szél és viharokat is ígértek, kitámasztottam a kis fóliaházikómat úgy, hogy elé toltam az egyik nagy, nehéz faszéket. Oldalról a pad tartja, a másikról pedig egy nagy cserép csokimenta. 
Közben viszont belenéztem és láttam, hogy a toszkán fekete tépőkel palántáim milyen nagyok már és gyorsan kiültettem őket. 
Aztán megláttam a menyecskeszem palántákat is, volt köztük 3 jó nagyra nőtt, azokat is kiültettem. 
Így megy ez, hozza egyik dolog a másikat, de végül annyira leizzadtam a napon, hogy bejöttem. Nagyon nehezen viseli a fejem a napot. Szívem szerint jéggel teli sapkában mennék ki, mikor meleg van. 

Rendeltem elefántfokhagymát... nagyon kíváncsi leszek, de most kell majd ősszel elültetni, így elvileg jövőre már lesznek ilyen giga méretű fokhagymáim. Bár azt írják, hogy nem az az erős fokhagyma íze van, hanem egy kicsit fokhagymás és egy kicsit póréhagymás, na majd meglátom. 
Jah és a póréhagymáimat is feltöltöttem földdel a szára körül, nőnek, mint a bolondok. És délután megint felkötöztem a paradicsomokat is, mert azok is nőnek, mint a bolondok. 

Aztán (délelőtt) a városban jöttömben-mentemben megláttam, hogy nyílnak (hihetetlenül korán) a mályvacserjék is és ráadásul fehéret is láttam. Le is parkoltam gyorsan az autót és elmentem hajtásokat szedni dugványnak. A mályvacserjével nekem eddig sikerem volt, mert a most meglévő két cserjémet már a saját dugványomból neveltem. 
Volt azelőtt is a kertben, de ki lettek vágva, amikor kivetettem a hosszában futó kerítést, akkor csináltam róluk a dugványt, mielőtt kivágták volna őket. Persze visszanőttek, de még most sem akkorák, mint ami a dugványból lett. 
Egyébként érdekesek, dugványként még egyformák voltak méretre, mégis mára az egyik kétszer akkora, mint a másik. Az egyik (a nagyobb) lila virágú, a másik rózsaszín. Szerintem valami vízér futhat alatta és a kisebbet az egyik évben visszafogták a kúpvirágok is, mert teljesen benőtték. A lilából (a nagyobb) most csináltam egy újabb dugványt, mert apu is szeretne olyat. 

Jönnek-mennek a dugványok is, sajnos már van, amit ki kellett dobnom a rengetegből, mert látszik, hogy nem lesz belőle semmi. Azt a cserjét kellett kidobni, aminek nem tudtam nevét, de nem lett sikeres a saját kikeleti bangitámról vett dugvány sem. Majd kísérletezni kell, hogy mi hogy sikerül. 

Itt vannak a mályvacserje szerzemények, ezeknek most nem szitáltam a komposztot, nagy cserépbe kerültek, kevertem bele egy kis perlitet. Viszont a napokban már szitáltam egy csomót és eltettem zsákba, hogy tavasszal legyen majd a palántáknak jó porhanyós komposztom. nem biztos, hogy majd márciusban olyan idő lesz, hogy szitálgatni tudok, sőt. 

A havasi sisakvirág lassan befejezi erre az évre, de gyönyörű, még hozott virágot oldalhajtásokon is, attól ilyen sűrű. 

A cserjés pimpó is virágzik. 

Liliomok

Rózsa

Lepkevirágok, ezek egynyáriak, de minden évben vetek magot, mert nagyon szép virág.

Ezek pedig a kert képei, már lehet távolabbi fotókat is készíteni, szépen alakul a kert évről évre. 

Tegnap megmetszettem a szőlőt, mert már kapaszkodott mindenre, amit csak elért és nem is kell, hogy nőjön, most már csak növessze a fürtöket. Bár nem nagyon értek hozzá és nem is nagyon szeretem ezt a növényt. 
A lemetszett szőlőágakat és leveleket pedig összedaraboltam és levittem mulcsnak az egyik mézbogyó alá. 

Aztán szedtem magot az évelő szarkalábakról (amelyiken már megérett) és ezeket vissza is vágtam. Rengeteg mag szét is szóródott, ha kap esőt egy pár napon belül, akkor jövőre biztos ki fog kelni egy csomó szarkaláb a kertemben. 

A következő lépésemet jövőre lehet, hogy nagyon bánni fogom, esetleg a napot is elátkozom majd, ugyanis fogtam a tavaly szedett törökszegfű magokat és mind szétszórtam a kert különböző részein. Hogy aztán lesz-e törökszegfű még a fejem tetején is, az majd elválik.  
Azzal a megfontolással szórtam szét, legyen sűrű takarónövény mindenütt, mert vannak a kertben helyek, amik nincsenek beültetve és jelenleg sincs ötletem, hogy majd azok a részek hogy alakuljanak. Ott még növekszenek a cserjék, még nem akartam beültetni évelőkkel közöttük, mert nem tudni mekkora hely marad majd ott. Ráadásul ami most napos, az majd pár év múlva már árnyékos lesz. Addig is inkább virág legyen benne, mint gyom. 

Éppen vasárnap délután figyeltem, hogy ez a kemény talaj milyen isteni porhanyós a sok ernyős verbéna magonc között. Kiszedtem őket, mert Isten ments, hogy virágozzanak és magot érleljenek, alig győzöm így is kiirtani a kertből ezt a virágot. Rengeteget kiszedtem és ott helyben vissza is daraboltam a talajra, ha már olyan jó volt közötte, akkor hadd maradjon meg porhanyósnak. 

Tegnap reggel még a füvet is lenyírtam, lett újabb 3 tartály nyesedékem, azt is kiraktam jó vastagon, főleg az Ilex Crenata-k köré. Az idén már kaptak egy adagot és úgy tűnik, hogy szeretik. 

Aztán még kiszedtem az egyik telep törökszegfűt is, mert már érleli a magjait, szedtem is belőle, de szét is szórt annyit, hogy ugyanazon a helyen újra legyen törökszegfűm. Tavaly is rengeteg kelt, még ritkítani is kellett. 

Megint csupa fű egyébként minden, nem tudok végigérni se a kerten. A virágosban egyébként nem is tudom minek küzdök vele. bár a folyondárral kell. Vasárnap délután kiszedtem egy csomót a sziklakert környékén, mert annyira nő, hogy eltakarja a növényeket. Ronda volt már, ráadásul így a gyökerei is erősödnek. Olyan szárai voltak, hogy csak néztem. Nagyon jól érzi magát nálam ez a növény. No most kigyepáltam megint egy csomót, de ez is 5 percig fog tartani és kibújik újra.

Késő délután még kimentem tápoldattal meglocsolni a pár szál kukoricámat és az okrákat, mert ezek nem kaptak valamelyik nap belőle. Illetve kapott még tápoldatot az átültetett völgycsillag is és a mellette lévő, nemrég kiültetett japán juhar is. Aztán még megöntöztem sima vízzel a bimbóskel palántákat és a már kiültetett káposztákat és a leveles kelt. Ezek nemrég kaptak tápoldatot, majd a jövő héten megint juttatok nekik. 
Bevertem egy nagy karót is a földbe (amennyire tudtam) és hozzákötöttem az óriás fejvirágot, mert már mindenfelé dőlt és nagy viharokat ígérnek szerdától megint. 
Kikötöttem a sisakvirágokat is és megtámasztottam a bunkós díszhagymát, a varfüvekről meg levagdostam az elnyílt virágokat, mert ha szétszórja a magját, akkor jövőre az ernyős verbéna mellett varfüvet is irthatok a kertemből. 
Azt hiszem az óriás fejvirágról is le kell vagdosnom majd, mert ha az elkezd itt szaporodni, ahhoz markológépet kell hívni, akkora nagy növény. Rezeg is a léc alatta, hogy kell-e ez nekem. Olyan, mint egy gigantikus méretű vajszínű ördögszem.  

Elza hozott egy egeret a szájában tegnap délután. Néztem, ahogy rohant oda hozzám, hogy mi van vele, mitől olyan fura a szája, hát az egér lógott belőle. Kis aranyos pirókegér volt, sötét csíkkal a hátán. Letette, az egér meg ott feküdt kinn a fűben, de amikor odamentem (ki akartam dobni a tetemet), akkor elszaladt, de nem messzire. 
Aztán meg is feledkeztem róla, azt hittem majd elmegy, de biztos megsérülhetett, vagy sokkot kapott, de ott volt a fűben kb. 1 méterre az előző helytől és élt. Nem volt véres, semmi nyom nem látszott rajta kívülről, szuszogott is. 
Végül odatettem egy elfektetett cserepet és szépen bele is mászott rögtön, mintha csak tudta volna, hogy ez egy esély. Kivittem a ház elé egy bokor alá a hűvösbe, ha nincs baja, akkor majd elmegy. Szegényke, olyan kis ijedt volt. Sajnálom ezeket a kis állatokat és ilyenkor haragszom a macskákra, mert élvezetből ölnek, de nekik meg ilyen a természetük. Elza olyan lelkesen hozta! 

A liliomok továbbra is virítanak, nagyon szépek.  

Ezt a sarkot a rózsaszín cickafarok felhő uralja. 

A sokat mutatott 'The fairy' rózsa. 

Azok a hatalmasak a kép jobb felső sarkában szintén liliomok lesznek. 

Zörgővirágok meg a többiek. 

Ezek a tavaly magról vetett cickafarkak, említettem tavaly, amikor kiültettem őket, hogy egész kis cickafarok telepem lesz és lett! 

Az Árnyas kert a nagy kedvencem a tollbugákkal és az Annabelle hortenziákkal. 

Reggel kimentem fotózni a kertbe és kapásból 5 szúnyogcsípéssel jöttem be, 3 az egyik vádlimon, kettő a másikon. 
Bejöttem és rögtön bekentem ecettel, aztán az Antivakarinnal. Egyébként ez a kenőcs tényleg nagyon jó. Talán segít elmulasztani magamból a kondicionálást, a nyár és a vakarózás menthetetlenül összekapcsolódó relációjáról. 

Megint csupa fű a kert, a folyondárt egyszerűen semmivel nem tudom visszafogni. A virágosban nem is érdekelne, ha nem tekeredne fel mindenre, de felmászik mindenhová. Nem szeretem, ha a fotókon ott virít, de a rózsákon sem, mert onnan kész rémálom leszedni. 
Jó lenne ma kimenni, de már rettegek a szúnyogoktól és egyéb csípős izéktől. Majd befújom magam a szúnyog és kullancs elleni spray-vel. 
Azt hiszem a régóta fontolgatott kerti tó kérdése is eldőlni látszik, mert nem akarok szúnyogneveldét a kertembe. 

Egyébként is valami változást érzek, mintha kezdene letisztulni ez a nagy gyűjtési mániám. Már nem akarok minden növényt a kertembe, talán még azok közül sem, amik már megvannak, bár kipusztítani nem szeretek. 
Még nem fogalmazódott meg bennem, hogy pontosan mit és hogy akarok változtatni, de valami változás lesz, az biztos. 

Ezt a díszhagymát elvirágzás után már ki fogom ásni innen, mert túlságosan elszaporodott és szerintem nagyon aprók lehetnek már a hagymák. Ráborul az ösvényre is, úgyhogy egy darabig nem járok arra keresztül. 

A fügémről az egyetlen darab leesett a tavaszi kései fagy után. Vártam, hogy majd hoz újabb fügéket, mert olvastam, hogy a füge folyamatosan hozza, de ez bizony nem hoz semmit. :(
Nem tudom miért nem terem. Babits füge - elvileg, legalábbis annak vettem.

A Cosmosok lassan a kokárdavirág fölé magasodnak, remélem szépek lesznek és lesz közötte sok bordó is. Tavaly azok voltak itt és szétszórták a magjukat, egyet se én vetettem. 

Lózsálya, nagyon szeretem a színét. 

A lizinka is még mindig nyílik. 

A rózsaszín ligetszépét tavaly telepítettem ki az előkertbe, aztán ki is szedtem, de úgy tűnik nem nagy sikerrel, mert kihajtott az idén is és nagy elánnal tenyészik. Végül úgy döntöttem, hogy hagyom, mert az ott egy nagyon napos rész, és sok elég erőteljes növényt tettem bele azóta, ami meg fogja állítani a ligetszépét, mint pl. a titónia, vagy a medveköröm.  Aztán majd kiderül, hogy beválik-e az elképzelésem. 

Szerelem... sok pettyes virágbogarak a kaukázusi ördögszemen. 

És itt a liliomok ideje is, egyre több nyit virágot, nagyon szépek! Lesz még kép liliomokról, mert sokféle van és van, ami még csak most fogja kinyitni a virágait. 

Sásliliom, van bimbó bőven. Úgy látom, hogy a sásliliomok szeretik itt ezt a talajt, lehet, hogy ebből fogok többet ültetni, mindenféle színekben. Ha már a krizantémokról  le kell mondanom... 

Megkezdték a Macrophylla hortenziák is a virágzást, de több ilyet nem hozok be a kertbe, kettő van most. Nehezen fejlődnek, nekik nem elég savanyú a talaj (akkor kék lenne a virágjuk) és általában nyűgösek. Nem szerettem beléjük, a cserjés Annabelle hortenzia sokkal mutatósabb és a bugások is sokkal dekoratívabbak és nagyon gyorsan nőnek. 

Itt látszik két bugás hortenziám is, ami a kép alján van, azt 2023 tavaszán ültettem, a nagyobbat pedig 2022 tavaszán ültettem ki, volt vagy 20 centi és kiültetés után kapott -9 fokot, aztán a 2022-es nagy szárazságot és mégis ekkorára nőtt már. Igazán hálás növények. Sajnos még egyik tavaszi metszés utáni dugványom se sikerült belőle, de fogok levenni most egy virág nélküli félfás hajtást, hátha az gyökeret eresztene.