5 helyen van a kertben magas varjúhájam (és legalább 4 féle van). Teljesen beleszerettem ezekbe a növényekbe (is), mert egyrészt nagyon dekoratívak maguk a növények, de azért is, mert ősszel virágoznak és akkora virágtömeget adnak, hogy az csodálatos. 

A többin még nem látom a sarjakat, de ezen ami a képen van, már látszanak. Meghagytam az elvirágzott szárat, mert télen is díszít és védi a növényt a fagyoktól, de az is látszik, hogy ez egy virágszár volt. Ha jövőre az összes kölyökhajtáson lesz virág, akkor ebből már egy komoly bokor lesz! Összesen tízet számoltam össze, így ebből már szaporítani is tudok majd, hogy legyen majd belőle a kert másik részében is. 
Azt hiszem, hogy sötétbordó virágú még nincs nekem, de majd tavasszal szerzek olyat is. 

A sziklakertet szinte teljesen belepte már egy-két varjúháj féle növény. Nem baj, mert tavaszra általában - főleg ha nagyon nedves az idő vagy ha túl hideg van - a kékes színű kövi varjúháj majdnem teljesen kipusztul. Olyankor össze szoktam kaparni a maradékát a kövekről és a talajra söpröm komposztnak, de mindig marad belőle annyi, hogy aztán megint benövi a sziklákat. Szinte önmagát tarja kordában. 

Az indás varjúháj is kitesz magáért, már benőtte a téglákból rakott ösvény közeit is, ez volt a cél, hogy ne a füvet kelljen szedegetnem közüle, de volt ahol már ezt is irtani kellett, mert nagyon nő.

A tavaly nyáron, árokpartól hozott borsos varjúháj is jól elterjed már, majd a füveket ki kell szednem közüle. 

Ez a sárga kövi varjúháj is nagyon szereti nálam a helyet, egyre jobban elterjed. Ősszel csodálatos őszi, narancsos-sárgás-vöröses színekben pompázik. 

Ezt nem tudom milyen fajta, de a "babák" már látszanak, majd tavasszal szépen megnőnek. 

A kövirózsák is szeretik a helyet, csak úgy szaporodnak, bár a kövi varjúháj nagyon nyomakszik rájuk.  

Ez a kövirózsa is nagyon szapora, sok helyen van a kertben, a leghálátlanabb helyeket is benövi. 

Ezt már nagyon várom, hogy szaporodjon. Ahogy megyünk bele a télbe, úgy lesz egyre pirosabb a színe. Ha sok lesz belőle, akkor nagyon szép színfoltot ad majd a sziklakertben. 

Ez meg itt a SzöszMöszös Macskaháj. :)))))

Annyira meleg volt kinn tegnap, hogy egyszerűen nem bírtam magammal és felvilláztam egy újabb darabot a parlagból. 
Amikor kimentem megrakni a madáretetőt, teljesen tavaszi érzésem volt. Először csak arra gondoltam, hogy felveszem a geotextilt, hogy lássam milyen alatta és a napokban felvillázom, de aztán kicipeltem a csodaásóvillát is, mert van egy letakart rész a tamariska környékén is, amellett pedig egy eléggé füves rész... azt is felvilláztam, kiszedtem a füvet belőle, ennyivel is előbbre vagyok. Aztán szinte automatikusan levitt a lábam a kitakart részhez és szépen fel is lazítottam a talajt. Ha jönnek a fagyok, majd szépen elporhanyósodik. Elég vizes a föld, csúszkáltam is a sáron rendesen, de akkor is jól esett. Tudom, hogy nem egy tipikus karácsonyi elfoglaltság, de már nem is tudom mikor voltam kinn a kertben ilyesmit csinálni és most ez nagyon jó érzéssel tölt el! 
A felvett geotextilt már el kellett dobnom, mert eléggé szétfoszlott, gondolom a tűző nap az évek alatt, amióta pakolgatom ide-oda, nem használt az anyagának. 

Itt látszik, hogy tavasszal is lesz még mit csinálni. Rengeteg letakart rész van még, amit fel akarok majd villázni. 

Az öreg pince meg fogta magát és végképp beomlott, gondolom a sok esőtől nehéz lett rajta a föld és benyomta. Először csak az tűnt fel, hogy olyan fura... néztem, hogy mi nem olyan, mint volt. A magassága nagyon nem stimmelt, mert eddig kb. mellmagasságban volt, most meg a hasamnál van a teteje. Úgyis szét kell azt ott bontani, tavasszal keresek valakit, aki hajlandó rá és megcsináltatom.