Hétfőn megjöttek az új növényeim, a második datolyaszilvám és a szecsuáni borsfa. Mindkettőt rögtön kiültettem, a gödrök már ki voltak nekik ásva, csak a trágyát és a vizet kellett levinni, na és persze a növényeket. 
Jól beiszapoltam őket, bár a talaj se száraz nálunk és amennyi keménypapírom volt, azzal körbe is vettem, hogy legalább egy kicsit visszatartsa körülöttük a gyomosodást. Majd szerzek még dobozokat és aprítékot is fogok köréjük teríteni. Vagy szénát viszek le, már csak azért is, hogy takarva legyenek a papírok, még meglátom. 

A két datolyaszilvát azért betakartam fagyvédővel, most egy hétig legalább -3-4 fokokat ígérnek, jobbnak láttam betakarni, bár a kertészet azt mondta, hogy nem kell. Illetve fenn a kertben is betakartam a kicsi fügét, a nagy már túl nagy a takaráshoz. 
A képen nem mutatósak, de ott most 6 facsemete van, a 2 betakart datolyaszilva, egy oregoni hamisciprus (a kerítésnél a papír és a nagy gumi között),  a kerítésnél a papírnál a szecsuáni borsfa, és a kép jobb oldalán, a papír két végénél a két jujuba. 
Nagyon remélem, hogy mind megmaradnak. 

Nagyon szép őszi idő van, bár itt nálunk már fagyosak a reggelek, zuzmarásak a növények és napközben is max. 10 fok volt az utóbbi napokban, még éppenhogy jó kinn lenni, de csak késő délelőtt és kora délután. 

Elza kinn töltötte az előző éjszakát, hiába hívtam őt este befelé. Pedig ő ilyenkor már szinte ki se megy, de most napközben is kimegy vadászni. Hihetetlen, de kikéredzkedett (ugyebár olyankor dörömböl az ajtón) és 10 perc múlva már ott is volt ezzel az egérrel vagy a rövidke farkát nézve, lehet, hogy pocok. Nagyon megdicsértem őt érte, mondta nagyon a magáért, fura hangon nyávogott, de nem vettem el a pockot (egeret) tőle. Meg is ette, később már csak a fejet takarítottam el onnan. 
Azt hiszem ez csak olyan appetizer neki, mert után elkérte a kajáját is és betolt az arcába pillanatok alatt egy doboz kaját. 

Herkuló átadta magát a napsütésnek...

... de azért éber a CicaÚr! 
Este megpróbáltam őt becsalni a pincébe a hideg éjszakák miatt, be is jött, de nem marad benn. Kiszaladt, amikor nyitottam az ajtót, tulajdonképpen csak a simiért jött be. Majd, ha nagyon hideg lesz, akkor talán... de végül is ő kinti cica és úgy látom, hogy az eredeti téliesített dobozban lakik mostanában. 
Annak idején - amikor még csak az az egy doboz volt - Elzával voltak nagy dobozfoglalósdiban, hol az egyik, hol a  másik volt benne. :))))

Ez Marci, a MókaKépű, Herkulestől fél méterre feküdt. Olyan aranyosak voltak! 

Két nap alatt leengedte a jezsámen is a leveleit. 

Színek... szép ez az ősz, de most már kéne lassan némi csapadék is. Októberben (első felében)  itt nálunk összesen 35 mm esett, az akkor elég is volt, de azért jó lenne, ha nem lenne teljesen száraz az ősz és a tél, mert akkor bajban leszünk a jövő nyáron, főleg, ha akkor se fog esni. Nem szeretnék egy újabb 2021-2022 évet megélni. Akkor már szeptembertől nem volt eső, egész a következő július végéig. Nagyon húzós év volt. 

 Ilyenkor a Halottak napja után mindig megkapom a családból az erkélyeken tartott krizantémokat, aztán van amikor megmaradnak, van, amikor nem. 
Az idén másképp ültettem őket, egyrészt a kert szárazabb részeire, másrészt kaptak perlitet az ültetőgödörbe, hogyha sok a csapadék, akkor a perlit magába szívja és nem a növény gyökere körül pang a víz, mert a krizantém azt nem szereti. 
A középsőt pedig vettem 600 Ft-ért, szép, tűszirmú, de ezt nem ültetem ki, a másik kettő már kinn is van a kertben. 

A fehéret egy kipusztult másik fehér helyére ültettem ki. Az a másik egy kicsit lilásodó volt, ez meg hófehér, de jól mutat a színes Asterek mellett. 

A lilát a cserjés rész veteményes felőli oldalára ültettem, ez nagyon száraz, biztos kell majd öntöznöm is, ha nagyon száraz lesz a nyár, de mellette látszik a kő, amin a nagy amfora szokott lenni az öntözős időszakokban, nem lesz messze tőle a víz. 
Mögötte még van egy darab geotextil, de majd felveszem tavasszal, most még hadd döglessze maga alatt a füvet. 

Kiültettem a kis oregoni hamisciprust is, szegénykémet utoljára az összes közül. Már pár hónapja itt állt cserében és egyszerűen nem tudtam megtalálni a helyét. Végül elhúztam a nagy gumit (a múltkor írtam róla, akkor is mozgattam, mert majd a helyére fog kerülni a szecsuáni borsfa. 
Pár hete volt csak és ennyire kihalasztotta maga alatt a füvet. 
le fogom takarni papírral és a tetejére viszek szénát, mert nem szeretném, hogy visszagyomosodjon. 

A tölgylevelű hortenzia nagyon szép a napsütésben. 

A sárga krizantémok is nagyon szépek. Bár éppen tagnap nézegettem a tavaly őszi képeimet, hogy mennyi fajta krizantémom volt, sokkal szebb volt a tavaly őszi kertem, de hát ez van. Majd szépen pótolgatom őket. 

Ez is egy tavalyi túlélő, remélem az idei telet is átvészeli majd. Ilyen picike csak, nagyon nehezen tért magához, de legalább él. 

Tegnap nem szakadtam meg a kertben, de még ki akartam használni a jó időt és felvilláztam az egyik ösvényt a már feldolgozott ágyások között. Mit mondjak? Annyi fű volt benne, mint 3 ágyásban szokott és - ösvény lévén - jól le is volt taposva. Nagyon rögös volt, a kezemmel morzsolgattam szét a földet, úgy ráztam ki belőle a füveket. 
Majd húzok ki madzagot és úgy jelölöm is az új ösvényt, amit szeretnék majd a fűnyíróval rendbe tartani. 

Aztán még viszketett a tenyerem és felszedtem a talajtakaró fóliákat az epres mellől, de felvillázni nagyon nedves volt a föld, hagyom egy kicsit szikkadni. 
Leterítettem másik helyre az agroszöveteket, azokat a részeket majd tavasszal dolgozom fel.  

Ennyire halt ki alatta a gyom nyár vége óta. Az epresnél pedig azt néztem, hogy még van hely a geotextil szélénél egy sor epernek, de már csak tavasszal telepítem majd bele. 
A kép tetején lévő agroszövetet egészen közel tettem le a szőlők tövéhez, mert borzalom ami ott is van... kerek repkény, mi más lenne. Ki fogom szedni onnan, ha a fene fenét eszik akkor is. 

Így néz ki, nem lesz egyszerű dolgom, az már biztos, de gatyába akarom rázni a szőlőket is. Tavasszal kapnak új karókat és szépen kitisztítom alattuk a talajt és trágyát is fognak kapni, azt nem tudom, hogy a tövükhöz-e és/vagy permet formájában lombtrágyát, de valamit.  

Végre kinyíltak a túlélő krizantémok is majdnem teljesen. Ezek a sárgák és a lilák szoktak lenni az utolsók a kertben mielőtt végképp pihenni térnek a növények. 
Jó volt ez az őszi időszak és remélem lesz még jó idő, hogy többet is kinn lehessek. 
Szabályosan tobzódtam ezen az őszön a kertben, biztos azért, mert ez a döglesztően forró nyár úgy beszorított. Írtam is, hogy nem elégült ki a kertészkedési mániám, de ez a gyönyörű ősz kárpótolt minden nyári bebújva töltött pihegésért.