Reggel a locsoláskor találtam pár szem uborkát a kertben és levettem 2 patisszont és egy cukkint is. Az uborkák éppen olyan berakni valók voltak, amilyet én szoktam eltenni, gondoltam ha egy üveggel lesz is, akkor is el kell kezdenem, mert ki tudja meddig tart a szárazság, lehet, hogy nem is lesz sokkal több. 
Az egyik patisszon szép, zsenge, fiatal volt, azt is összedaraboltam héjastul és a magot se szedtem ki belőle, mert alig volt még benne. Jobb lett volna ha kisebb, de most az van, hogy mindennek örülök, ami a kertből kijön. 

Így lett 3 üveg savanyúm, két uborka és egy patisszon, de ilyen lassan még sose állt össze a dolog, jó sokszor le kellett mennem az alagsorba, hol ezért, hol meg azért.
Biztos lementem vagy hússzor...  :)))

A többit összereszeltem és besóztam, kicsavartam, úgy tettem el a fagyasztóba, egy-egy zacsival lett cukkini és patisszon. Jó lesz főzeléknek, vagy tócsninak. 

Ha jönne eső, akkor most lódulnának neki a cukkinik, a patisszonok, a dinnye, az uborkák... de jó lenne! Egy csomót tudnék savanyítani belőle. Nekem egyébként a cukkini és a patisszon is jobban bejön savanyúnak, mint az uborka. 
Vannak már paprikák is, ezt nagyon öntözöm, bár az egész veteményest egyre gyakrabban, mert egyre szárazabb. 
Van a kosszarvú paprika is, majd legközelebb hozok arról is képet, most egyet levettem a patisszonos savanyúságba. Ezeket a kaliforniaiakat pedig hagyom érni. 

Öntözöm a padlizsánokat is, mert annak is nagy fogyasztója vagyok. 

Fehérek is vannak, sajnos az őszibarack padlizsán nem kelt ki, legalábbis a növényeket látva egyik sem az, de még érhet meglepetés. Azt hittem fehér sem lesz és két tő is van belőle. 

Sárga cukkinik, végre lesz. Ezt nagyon szeretem, mert olyan vajas az íze, ebből szeretem a legjobban a cukkinikrémet készíteni. 

Ez tök, nem vetettem, a komposzton növekszik, de most tényleg mindent meghagyok, hadd nőjön. Még vizet se nagyon kért eddig. 

Örmény méteres uborka... nem tudom hogy, mert ennek Carosellonak kéne lennie... de jól néz ki. Lassan le is veszem. 

Itt még vannak hagymák, fokozatosan szedem fel, ahogy száradnak el a száraik. A répát meg a petrezselymet hiába locsolom, valahogy nem igazán tudnak életre kelni, bár a répák nőnek, de sok szét van repedve, pedig rendszeresen öntözöm, nem az van, hogy nagynéha megszívhatja magát egy kis vízzel.  

A zöldbabok... ezeket is locsolom, de nem teremnek... le vagyok nagyon lombozva az időjárás és a kert miatt. 

A reggeli szokásos locsolás után nekiálltam és a szőlőfürtökre rákötözgettem a kis zsákokat, amiket tavaly is használtam és nagyon beváltak. 
Egyrészt már így zölden volt olyan, amit megvágtak a madarak, de a lepkekabócákkal is enyhén szólva tele van a puttonyom és amikor majd érik, akkor a madarakon kívül a darazsak is szeretnének róla jól lakni... tavaly ezek a zacsik megvédték, az idén is jó szolgálatot fognak tenni. 
Nem lett elég, ezért rendeltem még, úgyis esedékes volt már egy újabb TEMU adag, mert kellett még további rovarháló és fagyvédő fólia is, mert sokkal jobb, vastagabb, mint az a vékony fátyolszerű valami, amit itthon lehet kapni fagyvédő címen... drágábban. 

Csináltam krumplihéjból a növényeknek tápoldatot is, valahol olvastam, hogy fel kell forralni vízzel és 1:3 arányban vízzel hígítva foszfor és káliumforrás a növényeknek. A cserepesek kapták meg az egészet. 
Van banánhéjam is, az szintén foszfor és káliumforrás, viszont nem kell forralni, csak 24 órán át áztatni és 1:5 arányban hígítani. 5 banánhéjam volt, kb. 3 liter vízbe áztattam bele, de tettem bele almahéjat is és egy uborka kivágott magvait is. 

Kibontottam a nejlonos takarásból a kb. május közepén ledugványozott Ilex crenata dugványokat is, voltak amik nem éltek, azokat kidobtam. 
Nem rögtön szedtem le a nejlont, hanem először csak kibontottam és hagytam, hogy a levegő bejusson alá és pár nap elteltével vettem le. 
Ennyi tűnik élőnek, remélem meg is maradnak, ha igen, akkor lesz egy pár Ilexem. :) A lepkebócával ezek is rögtön tele lettek... az egész kert tele van azzal a fehér bevonattal, tavaly kezdődött és úgy tűnik, hogy ez már csak rosszabb lesz. 

Nézegetem a jujubákat is, tök jól nőnek, de nekem az a bajom velük, hogy olyan kis vékonyka ágakat növesztenek egy szezonban, amik télen megint el fognak fagyni. 
Nekem ezek nem is igazán fának tűnnek (eddig), hanem olyan cserjefélének, ami az idei hajtásain virágzik és terem. 
Mindenesetre fura szerzetek, de legalább élnek. Kora tavasszal voltak miattuk izgalmaim. 

A hétvégén volt időm gondolkodni, hogy mi legyen, ezért a CicaUrat tegnap bejelentettem műtétre. Pénteken délután viszem őt, ki lesznek húzva a maradék fogai is... ha olyan állapotban van. 
Nem tudok mit csinálni, csak előrefelé tudunk menekülni, mert ennek a végére kell járni. Így nem élhet, hogy folyik a genny a szájából és nem tud rendesen enni se a fájdalmai miatt, pedig szedi a gyógyszereket is. Megint fogyott is. 
Meglátjuk mi lesz, a doki is akkor fogja tudni rendesen megnézni a száját, amikor el lesz altatva és akkor fog eldőlni, hogy műtét lesz, vagy el kell altatni. Ha nagyon rossz állapotban van, ha nemcsak a fogai betegek, hanem már az ínye is, ha ebből az állapotából nincs kiút a gyógyulás felé, akkor nem engedem tovább kínlódni őt. Ha nem tud méltó életet élni, akkor nem tartom itt. 
A hangjával is van valami a múltkori műtét óta, mert nem tud nyávogni, olyan hangokat tud csak kiadni, mint egy varjú és süket is. Már egy ideje észrevettem, hogy nem hall a CicaÚr. Szerintem ez az állandó gyulladás a fogain és az ínyén megy tovább és okozza ezeket. Nem is tudhatjuk, hogy mit érez igazán, mert a cicák nagyon el tudják rejteni a fájdalmukat. Olyan alattomos ez a betegsége, mert egyébként egy életerős cica lenne. 
Nem tudom, hogy lesz, most félek mélyen belegondolni is, nagyon szeretem Herkulest... üres lenne a kert nélküle, mert ő egy kis egyéniség, egy különleges jelenség, ő a nehezen, évek alatt megszelídült cica, aki olyan bújóssá és kedvessé vált, amit elképzelni se tudtam volna. :) Meglátjuk pénteken, hogy mit mond a doki. 

Hihetetlen, hogy az előrejelzésben napok óta ott vannak a zivatarok és nem bír itt nálunk összeállni egy nyomorult felhőtömb, hogy esne már végre az eső. 
Összesen 17 mm volt a múltkor, azóta az egész országban hol itt, hol ott esik, itt meg semmi. 
Megint öntözök, csak hordom a vizet és hordom a vizet, de semmi nem elég és a múltkori eső nagyon is mutatja, hogy nem olyan, mintha esőt kapna a kert. Attól a kicsi esőtől jobban belódult, mint egy heti öntözéstől.
Feltámadt a szél is, fúj, mint a bolond, hadd száradjon fel az a kis víz is, ami a talajban van... ez az idei szezon egy nagy lófüle (nem akartam már lófaszt írni, mert az olyan morgósan hangzik, de hát morgok :D), nem tudom mivel fog megtelni a fagyasztóm és a kamrapolcaim...
Tegnap este is csak néztem, néztem egy hatalmas borulatot, olyan ígéretes volt, aztán szépen elhúzott a kertek alatt más kertek felé, de már megfigyeltem, hogyha délnyugati áramlással jön, akkor soha semmi lesz belőle, azon kívül, hogy nagyon fenyegetően feketén néz ki. 
Szóval csúnyán néz, aztán röhögve elvonul. 

Tegnap kora reggel a paradicsomokat lefújtam megint tejes oldattal. 
Kigyomláltam a petrezselymet is, hogy meg tudjam kapálni, mert már nem tudta elnyelni az öntözővizet, meg volt keményedve a talaj teteje. Megöntöztem, aztán megint megkapáltam. 
Ugyanígy a lollo salátákat is, de azokat már fel kéne szedni. Nem is tudom... lehet, hogy nagyon optimista voltam a saláták a zöldbabok és a többi vetésével, most azokat is locsolhatom. 

Jól elvoltam egyébként a kertben az utóbbi napokban (kivéve tegnap, mert már nagyon meleg volt megint), visszavágtam sok elnyílt virágot, de még mindig vannak, lassan elfogyasztgatom őket. 
Rendbe szedtem a paradicsomokat is, megmetszettem, felkötöztem, amelyiket kell. 

Gyomláltam egy fél répaágyást is (a meleg beűzött), ott is főleg az öntözés miatt, meg is kapáltam mellette végig, hogy könnyebben nyelje a vizet a talaj. Kivettem a magba készülőket is. 
A répa mellett az egyik ágyásban végig hagyma sorok vannak (a másikban a répa között van hagyma), megint szedtem fel hagymákat, amiknek a szára már le volt száradva. 
Úgy tűnik az idén nem úgy van, hogy felszedem a hagymát, hanem szedek fel belőle, ami készen van. 
Egyelőre ennyi van felszedve, de még lesz bőven, nekem télire biztosan elég lesz, évek óta nem kellett hagymát vennem. 
Végre van valami a kertben ami szedhető...

Teljesen visszavágtam a téli sarjadékhagymákat is. A múltkor csak a virágszárakat vágtam ki belőle, de most visszavágtam a kb. 30 centis maradékokat is a földig. 
Az az igazság, hogy nem tudtam mit kell vele csinálni, mert nem volt még ilyen hagymám, ezeket tavaly vetettem magról. 
A visszavágás után észrevettem, hogy elkezdett hajtani a tövénél, ezért vágtam most vissza. Most már legalább tudom, hogy legyen egész évben friss zöldhagymám. Jövőre amikor majd magba akar menni, akkor vissza fogom vágni tövig. 
A levágottakat ott hagytam mulcsnak, saját magát biztos nem veti meg...  

 A kert azért szép, minden időjárási viszontagság ellenére is. Mintha még a kert is azt mondaná, hogy csakazértis és jól bemutatna a klímának egy nagyot. Persze azt most még nem látom, hogy az éléskamrám ettől majd hogy lesz tele, de a remény hal meg utoljára (a lepény hal meg először). :D :D 

Sudárzsálya, nem véletlenül kapta a nevét, tényleg olyan sudár és fantasztikus illata van.  

Nyílik a barátcserje is, úgy tűnik a tavaszi nagyon alapos metszés jót tett neki. 

Most nyílnak az óriásliliomok is, ez az első, bódító illata van, csodás! Maga a növény magasabb nálam.