Eltelt végre a január, az igaz, hogy az utolsó napján még -8 fokot bírt produkálni, nagy-nagy dérrel, kicsit magasabban pedig az erdő is csupa zúzmara volt. 

Őszintén remélem, hogy a február már nem lesz ilyen hideg, bár 2021-ben volt még -17 fok is, olyan nappallal, amikor a -8 a napi maximum hőmérséklet volt, nem szeretném vissza. Emlékszem akkora jégcsapok csüngtek a tetőről, amiket utoljára gyerekkoromban láttam csak. Elza akkor költözött be a verandára, a CicaUrat pedig vastag pléddel takartam be. 
Ma reggel már nem volt fagy, 1 fok volt reggel. 

Nagyon várom a tavaszt, ami - persze - lehet egészen télies is, ahogy az utóbbi években szinte mindig, de mégis reménykedek egy olyan tavaszban, hogy lesz egy egyenletes felmelegedés és és minden és mindenki happy. Most annak is örülni tudok, hogy napokig sütött a nap és legalább csapadék nincs. 

Látszanak már a kertben a tavaszi hagymások kezdeményei, kis csúcsok dugják ki magukat a földből, pl. a jácintok is, hóvirágok, pár krókusz, de a zöme még most is nyugalomban van, ilyen nagy fagyokban nem igazán tudnak beindulni még, de majd eljön az ő idejük is.

A CicaÚr tegnap és ma rendesen evett, apróbbra vágtam neki a kaját és villával kicsit megnyomkodtam, de fokozatosan  vissza akarom őt vezetni a normális evésbe. Reggelire bepusztított 3 doboz kaját, de most vissza kell híznia és erősödnie. 

A kertben még mindig nincs túl sok mutogatni való, de a kövirózsám már szépen bepirosodott. 

A két Peppino-ból sajnos csak ez maradt meg, a másik elpusztult. Fogalmam sincs mi baja lett, egymás mellett voltak, ugyanúgy öntöztem, aztán egy locsolás után meghervadt és kimúlt. Kíváncsi vagyok, hogy ezen lesz-e termés az idén, nagyon szeretném megkóstolni.