Ma van a Téli Napforduló, pontosabban volt 04:27-kor. Ez volt a leghosszabb éjszaka és a legrövidebb nappal az évben. Innentől kezdve hosszabbodni fognak a nappalok, míg aztán márciusban elérjük a Napéjegyenlőséget. Onnantól kezdve pedig a nappalok egyre hosszabbak és hosszabbak lesznek az éjszakák rovására, egészen a nyári napfordulóig, ami júniusban van. (Szent Iván éjszakája környékén).
Szeptemberig pedig a nappalok elkezdenek rövidülni, de még mindig hosszabbak az éjszakáknál, amikor megint bekövetkezik majd a Napéjegyenlőség. Azután pedig már az éjszakák lesznek hosszabbak a nappaloknál és egyre hosszabbak, amíg újra vissza nem érünk a téli napfordulóhoz, a leghosszabb éjszakához és ezzel bezárul a kör. 
A jó hír az, hogy most kifelé megyünk a sötétségből, ámbár a télbe viszont most megyünk bele, mert a Téli Napforduló egyben a csillagászati tél első napja is. 

A karácsony is közeledik, bár az én pogány lelkem, jobban vonzódik a természeti eseményekhez, mint a keresztény hagyományokhoz. Tulajdonképpen a Téli Napfordulót sokkal régebben ünnepelik az emberek, mint a karácsonyt. A kereszténység - nagyon okosan - rátelepedett a régi ünnepekre, így elfeledtette az emberekkel a régi hagyományokat, újakat adott nekik. Egyúttal eltávolította az embereket a természettől, nagyon sok kárt okozott, mint a legtöbb vallás teszi. 

Megsütöttem a sütiket is, amiket akartam, pontosabban csak egyiket kellett sütni, a másik keksztekercs lett főzött krémmel. Nem vagyok egy nagy cukrász (nem is igazán tudok sütni), de most jól esett ezeket elkészíteni. 

Az első adag a sajtos rudak, egy részére szezámmagot szórtam, de a sajtos jobban megy, majd két ünnep között szerintem sütök még egy adaggal, mert addigra el szokott fogyni. 

Ez pedig a keksztekercs, főzött krémmel. Gondolkodtam egy kis baracklekváron a krém alá, de aztán elvetettem az ötletet,  majd legközelebb. Most kókuszt szórtam a krémbe is.