Tegnap reggel addig fajult a Böbe őrjöngése, hogy végül lekentem betadinnal és kiengedtem. 
Péntek óta nem volt kaki, pisi is csak kettő az alomban. Ezt onnan tudom, hogy a két gombócot kivettem az alomból és semmi egyéb nem volt benne.
Szerintem kártékonyabb a kis beleire, ha nem rendezi a dolgait, szóval kiment. Félórát hagytam, aztán kimentem érte és behoztam az ölemben. Remélem ennyi idő alatt elvégezte a dolgát, mert már csak ült a fűben és kb. minden halálra idegesítette, gondolom bármi, ami a sebhez ért, az zavarta. És lám... örült, hogy benn lehet, megnyugodott és még délután 1-kor is tök nyugodtan aludt. 
Szóval lehet, hogy a kis engedményekkel előbbre jutok. Én is megnyugodtam kicsit. 
Ki kell ismerni ezeket az állatokat, hogy lehet úgy elérni valamit, hogy közben neki se váljon a kis élete egy borzalommá. 

Délután megint kiengedtem egy félórára. 
Aztán késő délután már nem, pedig menni akart, de meg is bántam, mert éjjel egykor felébresztett és őrjöngött, de nem engedtem ki. Az volt a műsor, hogy fel az ágyra, belenyávogás az arcomba, kirohanás az ajtóhoz és mivel nem mentem kinyitni, így újra fel az ágyra... stb.

De szigorú voltam. A kis hülyének a sebe kiszagolható és a róka tegnap is itt volt az ablakban, valami macskakaja kinn maradhatott. 
Szóval kiengedtem őt a verandára, de onnan meg kaparta az ajtót befelé. Akkor beengedtem, de ugyanúgy tombolt, akkor megint kizártam a verandára. Jó sokáig ott hagytam, persze elaludni nem tudtam. Fél 4 körül engedtem be, na, azt hiszem elege lett a verandán szívásból, lefeküdt és aludt... meg én is végre.
Reggel néztem a verandán, hogy volt-e valami bosszú pisi-kaki, de semmi, viszont az almot használta, azt látom.
Gondoltam majd reggel megint kimehet  egy kicsit, de alszik. 

***

A tegnapi idő nem igazán kedvezett a kertészkedésnek. Kimentem, kevertem virágföldet és átültettem a peppinókat, végül 2 maradt meg. Amit kitettem azt elkapta valami betegség és volt még 3 egy pici pohárban, amiből a legkisebbet sikerült elszakítanom, így kettő maradt. Felhoztam őket a verandára, itt fognak telelni és remélem, hogy jövőre lesz rajtuk gyümölcs... már, ha áttelelnek. 
Átültettem anyukám virágját is, mert borzasztó állapotban volt. Egy citromillatú muskátli (Pelargonium crispum), nem tudom mi van vele, nem bírta magát összeszedni tavasz óta. Mindig megviselte, amikor kivittem tavasszal, de most egyre gyatrább volt és nem akarom, hogy elpusztuljon. 

Aztán elkezdett esni megint a nyomorult eső, én már nagyon unom. A fű csak nő, mint a bolond, a hagyma szára nem tud leszáradni, anélkül meg nem szedem fel, mert akkor nem áll el. 
Egyáltalán,  megint semmit nem lehetett csinálni a kertben. Hogy bacca má' meg egy taliga apró majom! 

Rántottam tökisszont, nagyon finom volt, de meg kellett állapítanom, hogy nem bírja már a gyomrom ezeket az olajos-zsíros kajákat. Nagyon ritkán csinálok már ilyesmit, de nem is kell. Majd lehet, hogy sütőzacskóban fogom sütni, vagy veszek egy forrólevegős sütőt, bár előbbivel ugyanazt érem el. 
Tócsnit pl. már régen sütőben sütöm, még sütőzacskó se kell hozzá, csak sütőpapírt teszek alá és sokkal finomabb, mint az olajban sült. 

Felkaróztam a liliomokat is, mert teljesen ki voltak feküdve már. 

És a kúpvirágok, nagyon szépek az idén.