Fülledt napnak nézünk elébe. 
Ilyen melegben a kertészkedés inkább csak valami kerti lézengésnek nevezhető, este kicsi öntözéssel, aztán kiderült, hogy felesleges volt, mert jött egy nagy vihar késő estére. Dörgött, villámlott, nagy széllel érkezett és esett egy nagy eső, de ma reggel is esett még. 
A kertre ráfér az égi locsolás, pedig mennyi eső volt... és mégis. 
Az udvarban mindenütt macskák terültek tegnap, mint a porrongyok, ezek a csókák totál kivoltak a melegtől. Kinn mászkáltam és azt láttam, hogy zörög a zöldbab, azt hittem valami gyík van benne, de Elza fészkelődött a levelek alatt. :))))
A madáritatóból pedig cicaitató lett, még nem tudtam elcsípni egy képet sem, pedig valaki mindig csimpaszkodik rajta. :)))
Ma reggel viszont berongyolt az egész brancs, szerintem az éjjel a rossz időben valahol ébren gubbasztottak. Elza nem dörömböl az ajtón, zéró elégedetlenség van a reggeli miatt (semmi nem ízlik neki mostanában). Böbe is befeküdt a vackára aludni, 2 napig csak enni jött be, aztán rohant kifelé és egész nap és éjjel is kinn volt. Most nagy alvászat van idebenn. 

Sivatagi meleg volt kinn tegnap, sivatagi színekkel, (ámbár a sivatagi por hál'Istennek elmaradt) ezért a sziklakertből hoztam képeket. Én be vagyok tőle ájulva, a színek, a formák, a textúrák... imádom, na! Annyi minden van benne, kicsi helyen az a sokféle növény és szinte mind virágzik most. Ha belegondolok, hogy ez 2021-ben még hogy nézett ki... 

Most pedig tele van csodákkal. Imádom a varjúhájakat és nemrég - ugye emlegettem is - kitört rajtam a kövirózsa mizéria is. Szóval a pucér talajt és sziklákat szinte teljesen benőtték már a növények. Meg is telepedtek benne olyanok is, amiket nem oda szántam, de ott érzik jól magukat, de itt vannak a képek, magukért beszélnek. 

Ennek a képnek az alján van egy kövirózsa, az a piros kövirózsám... csak éppen most zöld. :D :D 

Ez a tátika most kezd nyílni, fantasztikus színe lesz.