Lassan vehetek egy csónakot, mert ez a sok eső már borzasztó. Bár kellett a csapadék, mert már megint száraz volt a föld... de ez már sokkkkk. Ma reggel is égzengésre ébredtem Azt nem írom, hogy sötétségre, mert az ember a fényre szokott felébredni, de tényleg sötétség van kinn, nagy hasas, vízzel telt felhők vannak és jönnek is egyfolytában. Dél felől jönnek, pedig onnan sose szoktunk esőt kapni, mindig csak a felhők jönnek. Tavaly emlékszem, hogy csorgó nyállal és vágyakozó tekintettel néztem az átvonuló nagy, kövér, vizes felhőket és soha egy csepp vizet nem bírtak kiengedni magukból.   ... ááááá, most viszont elég má', na! 
Lassan oda lyukadok ki, hogy ha van eső az se jó, de ha nincs eső az se jó. 
Inkább legyen.
A tavalyi nyár úgy maradt meg bennem, mint egyetlen végeláthatatlan öntözés, az idei meg úgy fog megmaradni, mint egy egyetlen végeláthatatlan kaszálás... :D :D :D 

A házban sincs jó idő, 80% a páratartalom és 21 fok körül van a hőmérséklet, téli pulcsiban és téli zokniban vagyok egész nap. Időnként megfordul a fejemben, hogy bekapcsolom a kazánt, de hát télen is 21 fokot tartottam, csak akkor nem volt ekkora a nedvesség. Aztán elvetem, mert júniusban elvből nem fogok fűteni, ha itt fagy be a hátsóm, akkor se, (legfeljebb, ha jön a jégkorszak) illetve a levegőt se szárítaná, mert az első szellőztetésnél megint csupa pára lenne a a levegő. Utálom ezt a nyirkosságot. 

Tegnap azzal szórakoztam, hogy a pataknál totojázókat néztem, hogy át mernek hajtani vagy nem. Azon csodálkozom, hogy nem képes ez a falu egy kis hidat csináltatni oda... Vagy azok, akik kijárnak a patakon túl, de inkább a vízben gázolnak. 
Tavaly nyoma se volt a pataknak, pontosabban csak a meder látszott és a sok kő, most meg ide hallani a zúgását. Iszonyú robajjal ömlik le a víz a hegyekből. 

Mivel semmit nem lehet csinálni a kertben, így most csak virágokat mutatok. 

A nagy díszhagyma már szerintem van 40-50 cm átmérőjű és a végeken is kinyíltak a kis virágok, hát nem egy mindennapi cucc, az biztos. 

A kutyatej kora tavasz óta virágzik, nagyon hálás növény. Pedig a tavaszi fagyok alatt azt hittem, ki fog nyiffanni, de él és virulászik. Az igaz, hogy feleakkora, mint lennie kéne, elfagyott egy csomó hajtása, de ami életben maradt, az nagyon szép. 

A gyönyörű rózsám az első tövek közül való.  

Egyre szebben mutatja magát a lonc is. Amikor 2021 tavaszán kivágattam a karvastagságú, felkopaszodott, összetekeredett borzalmat, nem tudtam, hogy megmarad-e majd. Aztán egy kis hajtást őrizgettem és tavaly felemeltem, hogy képes legyen futni és ez lett belőle. :) 

A törökszegfűről még biztos lesz fotó, de most ez a virág az egyik, ami nagyon szép.

És persze a szarkalábak, emellett se tudok úgy elmenni, hogy ne lőjek pár képet róla. és még mennyi lesz! Ezen a képen is látszanak azok, amik még csak bimbósak. Az eljövendő fotók virágai. :) 

Hihetetlen a bujaság. Ki hinné, hogy télen milyen üres volt? 

Égőszerelem, lazacszínű, még nincs teljesen nyitva... és lesz piros is! Éppen azon gondolkodtam, hogy ezek mellé a határozott, magasra növő virágok mellé majd kellene valami lágy és kecses. És akkor megszületett egy újabb átrendezési szempont.