Megpróbálom folytatni a blogolást. Nem tudom a napokban mennyit leszek majd képes kimenni a kertbe és tevékenykedni, de muszáj lesz, ahogy ezt is azért csinálom most, mert leköti a figyelmemet, eltereli a gondolataimat és jól esik kiírni magamból.  

Fáradtnak érzem magam, fizikailag is és lelkileg is és itt a hétvége... de nem akarok benn ülni és gondolkodni, le kell kötnöm magam valamivel. 

Váltakoznak bennem mindenféle érzések és gondolatok, állapotok. Tegnap pl. délután kimentem, hogy behordjam a kerti bútort és letakartam a hintaágyat is a téli takarójával, mert azt nincs hová behozni. És közben hirtelen meg kellett állnom, mert minden olyan távolivá és valószerűtlenné vált és arra gondoltam, hogy ez az egész nem is történt meg. Ez nem igaz, lehet, hogy csak álmodtam? Mintha bekerültem volna e közé és egy párhuzamos valóság közé és az egyikben ez az egész nem történt meg. Annyira elbizonytalanodtam, hogy még az is felmerült bennem, hogy telefonálok, hogy valaki hátha mondja, hogy nem igaz. Hát így...

Ma reggel elmentem a kertészetbe árvácskákat venni, mert anyukám férje azt mondta, hogy szeretné az erkélyládáikat beültetni árvácskákkal. Anyu nagyon szerette őket, mert télen is virítottak és még a legnagyobb fagy után is szépek voltak, amikor kiengedtek és egészen május végéig virítottak. Vittem 10 különböző színű árvácskát, életében sose sikerült ilyen szépeket vennem... tavaly csak három fajtát kaptam, kétféle lilát és sárgát, 2020-ban meg egyáltalán nem találtam árvácskát sehol. :( 

Hoztam a kertészetből jópár növényt, főleg olyanokat válogattam, amik ilyenkor nyílnak, hogy legyen minél több virág a kertemben erre az időszakra is, ezek mind anyukám tiszteletére, hogy fentről majd mindig gyönyörködhessen bennük. :)

Jött két Aster, egy krizantém, két Sedum, magasak, ilyenkor nyílnak ezek is és majd nagy bokrokká fognak fejlődni, egy sárga cickafark, egy őszies színű gömbtuja és egy tollborzfű. 

Aztán amikor hazaértem, lementem és kisöpörtem a kerti bútor helyét és beraktam őket télire. 
Egyelőre ennyi volt, nem tudom még mire lesz lelkierőm ma, de még itt az egész délután, valahogy el kell töltenem a napot.