Azt hiszem, most már megmaradok, ma egész jól érzem magam és negatív lett a Covid tesztem is ma délelőtt. Még köhögök, fújom az orrom és időnként eléggé szédelgek, de összességében szerintem asszimiláltam a vírust, egy darabig most ténylegesen védett leszek, (legalábbis ezzel a variánssal szemben) nem úgy, mint az oltástól. 
Anyukám viszont nagyon nincs jól...  nem tudom mi lesz. Nagyon féltem, nagyon gyenge és nem javul és az Ő immunrendszerével... hát... de azért Ő nagy gyógyulóművész, remélem, hogy ezen is túljutunk, ahogy már annyi mindenen az elmúlt évek alatt. 

A kertnek annyi. Hihetetlen, hogy 1 hét alatt, ha nem nyúlok hozzá, mivé tud válni a kert. 
Elöregedtek a zöldbabok, az uborkáknak vége, megtámadta betegség a leveleit és tönkrement, rajta a rengeteg, hatalmasra nőtt uborkával. Néztem valamelyik nap, hogy esetleg lereszelem a fagyasztóba, de aztán eszembe jutott, hogy akkor eltárolnám vele a Covidot? Így aztán hagytam a fenébe. Legalább lesz magnak való mindegyiken. 

A fű itt-ott félméteres, a gyom gyakorlatilag teljesen ellepte a kertet ez alatt a 8 nap alatt, a valamelyik napi viharban feldőlt egy csomó paradicsom és paprikák is feldőltek, amiken sok van... és fű mindenütt. 

Az előbb leszedtem a padlizsánt, már benn is vannak a sütőben, az legalább megnőtt egy csomó, kb. 3 kilónyit leszedtem  és ha lesz jó idő, akkor még sok padlizsánom lesz.
Viszek ebből anyukámnak megsütve, mert szereti, hátha azt enne, mert egyébként alig eszik, csak gyengül lefelé. Még mindig borzasztó ez a tehetetlenség, hogy nem tudok neki segíteni, pedig annyiszor megjártuk már a halál kapuját az utóbbi 7 évben, hogy megszámolni se tudom, de ezt nem lehet megszokni. 

A kert többi része ebek harmincadján van. 
Mondjuk zöldbabból és uborkából is van elég, amit tudtam beraktam, a fagyasztó tele van. 
Azt hiszem elkezdhetem kiszedni a kertből a cuccot és elengedem a veteményes részt pihenni télire. 
Majd pár ágyást azért szabaddá teszek, mert szét kell majd ültetni a téli vajfej salátákat (és jó lenne, ha ráismernék, hogy melyik a melyik), a  kínai kelt és a rapinit is. Úgy tűnik talán retkek is lesznek még. 

Tele van a kert gombával is, nagy fehér gombák, de szerintem nem őzláb. Évek óta nő itt a gomba és egyre több, úgy látszik szeretik a helyet, de nem tudom meghatározni milyen fajta. 

És azért van pár szép részlet is, a csodatölcsér is kinyílt végül, majdnem akkorára nőtt, mint a Datura. Így együtt teljesen benőtték a kis kerti ösvényt. És bekéredzkedett a kertbe a csattanó maszlag is, lefotóztam, aztán szépen kihúztam, ne szórja nekem itt el a magját, de úgy láttam ma reggel, hogy van még egy, majd azt is kinyírom holnap. 

A minirózsák is kinyíltak megint, nagyon szépek és végre van színe, a nagy szárazságban fehérek voltak.