Ma reggel kaptunk megint egy jó nagy esőt, nagyon örülök neki, mert nagyon kell a kertnek és persze így nem kell öntözni sem. 
És a borús időt kihasználva, gyorsan felmentem a padlásra is és levertem egy csomó darázsfészket, így sok darázstól megszabadultam. Tele voltak lárvákkal, még most kezdenek szaporodni, szóval megelőztem egy jó nagy szaporulatot. Nem vagyok híve, hogy mindent ki kéne irtani, de van amit kell. A darázs jellemzően ilyen, mert nagyon pofátlanok, tavaly a cicák már enni se tudtak tőlük, mert ők akarták zabálni a macskakaját, Herkulót meg is csípte egy, szegény eléggé megszenvedte a csípést. És a kisebbek még november tájékán is itt röpködtek.
Tavaly lódarazsak  is ideköltöztek, de azok elég hamar elhullottak és eddig úgy tűnik tényleg nem jönnek vissza. 
Azt olvastam róluk, hogy a királynő valahol átvészeli a telet, a többiek elpusztulnak, aztán a királynő - ha túlélte, az idén biztos túlélte, mert nem volt hideg - másutt kezdi lerakni a petéit, amiből új darazsak kelnek ki és új kolóniát építenek. 
Mondjuk ennek tudatában már nem zavarnak annyira, de a lódarazsak tavaly félelmetesek voltak, ahogy esténként itt verték az ablakot, mert a fényre be akartak jönni. A cicák is féltek tőlük. 
Szóval jobb, ha nincsenek itt. 

Lassan megkezdik az évelő szarkalábak is a virágzást. Imádom ezeket a virágokat (is), hatalmasra nőnek, a zöme már most nagyobb nálam, csak úgy törnek az ég felé. Főleg azok, amik a régi ól helyén vannak, gondolom a jó, trágyás talaj miatt ekkorák. És ez még csak a kezdete a virágzásuknak.