Tegnap estefelé fura kandúrjelenetnek voltam tanúja Herkules és a MosogatóCica között. Herkuló itt volt fenn az ablaknál és kajára várt, de nem kapott, mert az utóbbi időben már egész nap zabálni akar.

A MosogatóCica pedig éppen fel akart jönni a tetőre, de meglátta, hogy Herkules itt van. Így aztán ott maradt, ahol fel kéne lépni a tetőre, de ettől patthelyzet lett, mert így Herkules nem tudott elmenni. (Kell nekik csinálnom másik lejáratot is a tetőről, mert így zsákutca van)

Mind a két macsek olyan volt egy darabig, mint a kőszobor, de a MosogatóCica elfordította a fejét, szerintem ilyenkor azt mutatja, hogy ő nem veszélyes és nem akar támadni. Aztán valószínűleg rájött, hogy stratégiailag rossz helyen van és lement a terasz fala mellé és elbújt. Ott ült a fal takarásában, mint a szobor és nézett felfelé, várta, hogy szabaddá váljon a terep, Herkules pedig szépen, óvatosan elhagyta a tetőt. Csakhogy... nem a deszkán ment le, hanem kicsivel odébb, a tető végében ott megy ki az esővízcsatorna és Herkulónak az a titkos útvonala. Az esővíz csatorna a fedett rész alatt megy el és ki van dugva hátulra, ezen szoktak közlekedni, Elza is ismeri, Böbe is, de a MosogatóCica nem. Ez a csatorna körbe van rakva fával, ott a rakásban nagyon könnyű eltűnni és ott van Herkuló magaslati házikója is. Summa summárum, Herkules eltűnt, a MosogatóCica meg nem tudta mire vélni, azt a tanácstalankodó macskapofát azt látni kellett volna! Egy idő után aztán elunta és nagyon óvatosan, körbe-körbe nézegetve (ugyanolyan lassú és alapos óvatossággal, mindent szemügyre véve, mint ahogy Herkuló távozott) végül feljött és evett.

Levontam a következtetést, hogy ezek nem fognak verekedni, nagyon kerülik a nyílt konfrontációnak még a lehetőségét is. Nehogy már olyan helyzet kerekedjen, hogy muszáj legyen megharcolni.

Egyébként nem vagyok abban biztos, hogy a MosogatóCica nincs-e ivartalanítva, mert feltűnően békés cica. Ha találkoznak is néha véletlenül, akkor Herkuló szokott üvölteni, mint a sakál, a Mosogató meg csak nézi. Egyszer borzolta fel a farkát, na az haláli tud lenni, akkora volt mint a rókáé. Böbe is szokta, ő is nagyon vastagra fel tudja borzolni, majdnem olyan vastag lesz, mint maga a macska és ettől rettentően félelmetesnek hiszi magát. Olyan szép olyankor!

És - ha már állatos bejegyzés - még a madarak is javában lakmároznak, pillanatok alatt kieszik az etetőből az ételt és a cinkegolyó is nagyon népszerű lett, jobban fogy, mint máskor. Már nagyon ki lehet fogyva a kaja a természetben, rovarok pedig csak kevesen vannak, bár a méhecskék már itt zümmögnek a krókuszokon és tegnap láttam pár nagy, kék fadongót is. Egészen szokatlan, hogy ennyit láttam belőlük, nem tudom honnan jött elő ilyen sok.