Jajjajjaj! Böbike ma reggel alig tudott feljönni a lépcsőn. Először azt hittem csak esze ágában sincs bejönni, lenn feküdt a lábtörlőn, de máskor is szokott ott feküdni. Akkor tápászkodott fel, amikor elindultam lefelé, szegénykém, olyan, mintha mindene fájna, de sérülést szerencsére nem látok rajta sehol. 
A szőrikéje csupa fű, minden bele van ragadva, nem tudom, hol járhatott az éjjel. Pedig csodálkoztam is az este, hogy hol lehet, mert az utóbbi napokban inkább benn aludt éjjel is (nagy "örömömre", mert éjjel kéredzkedett ki mindig), de lehetett látni a cicán, hogy nem szívesen megy ki. Ilyen benn alvás nyáron elég ritkán szokott lenni, de olyankor mindig fél valamitől, hát úgy tűnik, hogy volt is rá oka.
Tegnap nem jött be, azt hittem végre túl vagyunk ezen, erre most itt van nekem betegen és szomorún.
Bevánszorgott, nagy nehezen felmászott az ágyra és most ott alszik. Elétettem pár száraz tápot, azt megette, vizet is kínáltam neki, de ahhoz nem nyúlt. Na, hát ilyen, az, amikor ágyba megy a macska reggelije... valószínűleg sose fogom megtudni, hogy mi történt. Biztos a kandúrok hajtották meg, vagy kutya, vagy róka, ki tudja? 
Párszor benéztem már, hogy lélegzik-e egyáltalán, de alszik, nem akarom zavarni őt. 
Ha belegondolok, hogy esetleg éjjel is ilyen rosszul volt már, akkor kitör a frász, milyen védtelen lehetett, elszaladni se tudott volna, ha valami megtámadja. Szerintem a kandúrok lehettek a tettesek. Herkulesre gyankszom, mert ő utálja a legjobban a Böbét, pedig ő volt az egyetlen, aki kölyökkorában olyan aranyosan játszott vele. Akkoriban Elza utálta őt, mert féltékeny volt. 
Azt hiszem ez volt a CocaBoca első elhasznált élete a kilencből... :( 

Itt még semmikutyabaja se volt:

***

Kimentem reggel, megint vágtam le füvet, mert valamelyik részen állandóan nő. 
Böbike csendben pihen, szegénykém a szemét se tudja nyitva tartani, nagyon fáradt. Megmozdult, másképp fekszik, remélem kiheveri. Azt hiszem a Böbi az elmúlt éjjel tanult valami nagyon fontosat és ezután biztos sokkal óvatosabb lesz és dörzsöltebb. A lényeg, hogy élve megúszta, akármi is történt. Szerintem egy darabig most benn alvás lesz. 

Tegnap megint lett 2 üveg uborkám és cukkinit is tettem be a fagyasztóba újra, sőt este leszedtem megint a zöldbabot, 3 csomaggal lett belőle. (sárgahüvelyű).

Tegnap délután sok füvet kiszedtem a kertből... minden képzeletet felülmúl a gyom mennyisége, de már kevésbé izgatom magam rajta. Egyrészt tényleg nedvesen tartja a talajt, másrészt van, ahol már fel se szedem, csak leterítem, ebben a meleg időben pillanatok alatt elfonnyad és másnap már szinte nem is látszik, de itt még látszik és közben szedtem is össze belőle. 

Délelőtt leszedtem egy csomó körömvirágot is, betettem a pincébe száradni. Ott abban a jó hűvös, kicsit sötét klímában olyan jól száradnak a gyógy- és fűszernövények, hogy jobb helyet nem is találhatnék nekik. 
Amiket régebben árnyékos (de meleg) helyen fellógattam, azok nem olyan jók, elveszítik a színüket és az aromájuk sem olyan, mint amiket a pincében szárítok. Már nem is szárítok úgy semmit, legfeljebb kaprot. 

Ez pedig Monsieur Hercules, néz le rám a tetőről, mindig a szélén fekszik és onnan lógatja a farkát lefelé, alig tudom megállni, hogy ne nyúljak hozzá, de a tavalyi "incidens" óta (úgy megijedt, hogy majdnem leesett) tűrtőztetem magam. :D :D 

Elza a földön hempereg...

És a szeplőlapu

Kezdik a Cosmosok is. 

Ez a rózsám nagyon illatos, most csodás, majd lesz még róla kép.

Trombitavirág sárga

Gondolkodtam, hogy meghagyjam-e, de végül nagyon szép az ernyős verbéna, a Monarda pedig lassan elnyílik.