Mindenfélék

Szokták kérdezni, hogy miért nem megyek sehová, itt a sok szabadidő.Gondolom már elvárják tőlem, hogy utazzak, hiszen évtizedekig azt csináltam, de én mostanában nem vágyom sehová. 
Az egyetlen hely ahová vágyom, az a kertem. Most ez van, akkor utazás volt. A Budapest VI. kerületből nemigen lehetett mást csinálni, mint kimenekülni jó messzire, ezért általában elutaztam külföldre. Sok gyönyörűséget láttam a világban, de egy idő után rájöttem, hogy az az évi 2-3 hét nem elég. Sokáig lehet táplálkozni egy-egy szép utazás élményeiből, de mégsem elég. 
Mióta megvan a kertem (ó, mióta vágytam már rá!), azóta csak ide vágyom a kertbe. Magam is meg  vagyok lepődve, hogy milyen mértékben köt le, gyakorlatilag állandóan ez jár a fejemben és ez így van jól. Szeretek itt lenni, szeretem így az életemet. Na jó, a munka temetésére szívesen elmennék, de hát... pénzből élünk. 

Tegnap elkezdtem csinálni egy manóajtót, (illetve manóház eleje) és azt hiszem beszívtam egy rakás fűrészport, vagy nem tudom mi van, de annyira köhögök, hogy majd megfulladok. Szinte egyik percről a másikra kezdődött. Nagyon utálatos és nekem nehezen szokott elmúlni, ha egyszer valami felingerli a légcsövemet, akkor nehezen nyugszik meg, hetekig is eltarthat. Legközelebb maszkban fogok fűrészelni. 

kk_img_20220313_142634.jpg

Lusta nap volt a tegnapi, biztos a köhögés tette vagy nem tudom mi, de nem sok szalmaszálat tettem keresztbe. 
Kiültettem a leylandi ciprust, a kökörcsint és a lilabogyót. A többit, amik most érkeztek, kihordtam a kis melegházba. 
Kiástam egy nagy tő loncot is végre és elültettem az ól egyik sarkába, faoszlopok tartják az ól elejét, (előtető van előtte) azokra fogok futtatni, most a szélsőre tekertem fel egy dróttal a lonc szárait. Ez már nőhet ott a nyáron, még az is lehet, hogy elég is lesz. 
Lejjebb cibáltam a nagydögnehéz gumilapot is, egyelőre ott marad, míg ki nem döglik alatta a gyom. 
Lemetszettem a trombitafolyondárt is és találtam a pár tappancsos ágat, amik már ki vannak száradva, kettőt felragasztottam a manóházikó oldalára és előkészítettem az ajtaját is, még szárad a ragasztó. Ez lesz az első, ami csinálok, aztán majd kialakul, hogy kell és hogy szép. Közben szoktak megjönni az ötletek is. A tizedik már jó lesz. :)
Ez egy meghívó lesz az Elementáloknak, hogy lakhatnak a kertemben.  Persze biztos laknak is, de szeretném ha tudnák, hogy szívesen látom őket. :) 

A macskáim... egyik mocskosabb, mint a másik. Nem tudom mi ez nálunk mostanában, de jól lenyalják magukat és azzal a nyalott szőrükkel belehemperegnek a porzó földbe. Fel se lehet őket ismerni. 

Itt éppen Elza hentereg. 

kk_img_20220314_155106.jpg

És Böbike is belehempergett ( a kép még előtte készült), ráadásul utána bejött aludni. 

kk_img_20220313_153124.jpg