Az elképzeléseim alapján nem is hittem, hogy még ott is találok növényeket, pedig de. 
A Monument Valley a navajok területe, a Colorado fennsíkon. Ami azt illeti szerintem a mai napig utálják a sápadtarcúakat (mármint minket), mert ott ebédeltünk a szabadban egy nagy szikla tövében, de az indiánok olyan undorral csapkodták bele a tányérunkba a konzervbabot és a kukoricát a félig nyers, óriás szelet steak mellé, hogy istenbizony az jutott eszembe, hogy biztos bele is hugyoztak. Nem is ettem meg.
A következő utazáson már nem kértem a navajo ebédből. Azt hiszem ez volt az egyetlen negatívum az egész utazáson. 

Maga a völgy egészen rendkívüli, bár nem nevezném igazából völgynek, mert hatalmas terület. Terepjárókkal vittek minket a különböző helyszínekre, mert gyalog nem bejárható, illetve bejárható, de ahhoz hetekre lenne szükség. 
Amikor először ott voltunk nagyon hideg volt, még a hó is csapkodott, amikor elindult a terepjáró és nagyon hideg szél fújt. Azt mondják bármilyen meleg van másutt, lehet kánikula Las Vegasban, de ha a Monument Valley-be megy az ember, akkor vigyen dzsekit magával. Még jó, hogy vittem. 
Olyan az egész terület, mintha valami vörös-téglás bársonnyal lenne bevonva, én simám homoknak hívtam, de aleurolitnak hívják, ez egy szétmállott üledékes kőzet és közötte a hatalmas tanúhegyek. Ez is olyan, amit nem lehet se leírni, se elmondani. Ott kell, hogy fújjon az ember arcába a szél. :)

Az első kép nem a növényzet miatt készült, hanem a gyalogkakukk miatt, amit sikerült lencsevégre kapni. :))