Leszüreteltem életem első (és valószínűleg az utolsó) egérdinnye termését. Érdekességképpen rendeltem a magot, mert szeretek mindent kipróbálni, de azt kell mondjam, hogy a legtöbb különlegesség eddig nem bizonyult igazán érdekesnek. Persze, klassz dolog, hogy sikerült a növényt úgy felnevelni, hogy termést hozzon, de maga a termés nem éri meg... szerintem. 

Az egérdinnyének uborkaíze van, egy pici savanykás beütéssel. A növény futó, támasztékra van szüksége, sok apró levele van, nagyon elágazik és sok vizet kíván. Én ládában neveltem. Nehezen kelt ki, talán hűvös lehetett neki, de a magok nem pusztultak el, csak csücsültek a földben és akkor bújtak elő, amikor melegebb lett.
Az egérdinnyék kb 1-1,5 centisek, tehát nagyon aprók, sokkal kisebbek, mint amilyennek a képen látszik. Akkorák, mint ha piszkét (egres) szedtem volna. Az üveg, amibe beraktam, talán másfél decis ha van. Csak azért raktam el, hogy ha már lett, akkor érdekességképpen majd télen előveszem. Már ha egyáltalán megmarad.

 Tavaly is sok érdekes növényt ültettem, aztán felejtősre is tettem őket, és az az idén is így lesz ezzel az egérdinnyével.