Tegnap szedtem magokat az évelő szarkalábakról, mert annyira gyönyörűek, hogy máshová is fogok tenni belőlük. A kék mézontófűről is sikerült 3 kis érett tokot levenni, amiben a magvak vannak és a törpehajnalkán is volt már pár érett magvas gömböcske. Közben majdnem szívrohamot kaptam egy imádkozó sáskától, pedig nem is volt nagy, viszont nem zöld volt, hanem barna. Tök beleolvadt a környezetébe a dög.

Ilyenkor szoktam elmélázni azon, hogyha idejönne valami földönkívüli és úgy nézne ki mint bármelyik rovar vagy pók... bakker, hát tőlem aztán lehetne akármilyen intelligens, valószínűleg tele lenne tőle a gatyám. és igen valószínű, hogy az első reakcióm az lenne, hogy agyoncsapom, már ha nem hatszor akkora, mint vagyok. ha hatszor akkora lenne, akkor valószínűleg nemcsak majdnem kapnék szívrohamot.  :))))

A paradicsomok pedig egyszerűen csodálatosak. nagyobbak, mint én vagyok, szoktam is hülyülni vele (szerintem tavaly is elsütöttem), hogy ha így haladunk, akkor létráról fogom szedni a paradicsomot. :D :D

Egyelőre azonban még az alsók kezdtek el érni, mert ott virágzott először, és ott nőttek meg a paradicsomok. nem fogom egyébként befőzögetni, hanem fagyasztóba teszem, mert ha lecsót akarok csinálni télen, nekem úgy a legjobb, mert frissnek lehet érezni. A befőzöttnek van valami fura íze, amit nem igazán szeretek, lehet amiatt nem ízlik a cukkini chutney sem, mert hasonló az íze és a szaga is. 

Szerintem ezekhez a képekhez nem is kell komment: