Reggel-délelőtt lekaszáltam egy csomó füvet és ha holnap az idő engedi, akkor a többit is lenyomatom. 

Aztán gondoltam egyet és sütöttem szalonnát, csurgattam hagymás-zöldpaprikás kenyeret... utólag jutott eszembe, hogy retek is van itthon, jó mi? Én úgy szoktam csinálni, hogy kockára vágom a hagymát, apróra a zöldpaprikát és kockára a retket is, besózom, kicsit hagyom állni, aztán a kenyérre halmozom és úgy csurgatom meg a kenyeret. Vannak, akik arra esküsznek, hogy a hagymát karikára kell vágni, de nem kényelmes enni, mert hosszú szálak lesznek, csak lóg az ember szájából. megcsurgattam egy jó pár nagy szelet kenyeret, lehúztam a nyársról a szalonnát, kocsiba ültem és átrongyoltam anyukámékhoz. Előtte szóltam, hogy az ebédet tegyék el vacsira, mert ellátmány érkezik. :))) 

Hát baromi jó ötlet volt, úgy bekapták, mint a pinty! Láttam, hogy nagyon jól esett nekik. Jó lett volna, ha át tudnak jönni, de anyukám nincs jól mostanában megint, nehezen mozog és úgy döntöttem, hogy helybe viszem nekik. Ők is örültek, de én még jobban, amikor láttam, hogy milyen jóízűen eszik. 

Aztán hazajöttem, ittam egy Kozel barna sört kinn a kertben és ücsörögtem kicsit, locsoltam ezt-azt, kapáltam megint egy kicsit, de nagyon meleg van kinn és egyébként is, nem akarom, hogy a kert csak munkát jelentsen, mert van neki nagy élvezeti része is (mondjuk nekem maga a kerti munka is az élvezeti részhez tartozik - mondjuk nem minden).

Jó kinn ücsörögni és nézni, hogy mi mindent hoztam már itt helyre.

A RókaKoma  viszont biztos, hogy itt lakik a közelben, mert megint láttam, egy egész sorozat fotót csináltam róla. Nem örülök, mert Böbi így nagy veszélyben van miatta éjszakánként és most már úgy tűnik nappal is. 

Aztán most már behordtam a kerti bútort, mert kezd elborulni az idő... kéne nagyon eső, de igazán várhatott volna hétfőig... még nem esik, de nagyon nagy szélvihar van. 

Nyílnak a rózsáim is.